Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el aktuális Adatkezelési tájékoztatónkat, amelyben a cookie-ra vonatkozóan is részletes információkat olvashat. Az "Elfogadom" gombra kattintással Ön az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerinti cookie-kezeléshez hozzájárul. Elfogadom Beleszámít-e a KIVA alapjába a minimum járulékalap és a ténylegesen fizetett bér különbözete? 2020. szeptember 1-től az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott, munkaviszonyban foglalkoztatottakra tekintettel bevezetésre került a járulékfizetési alsó határ, vagyis a tb járulékot minden hónapban, a minimálbér 30%-a után (2020-ban 48 300 Ft) meg kell fizetni akkor is, ha a munkavállaló havi jövedelme ennél kevesebb. Legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni a szochot is. Hogyan érinti ez a szabály a KIVA alapját? A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
Minimum járulékalap A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 1 db hozzászólás Vissza az előző oldalra
Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét, 2020-ban 1 610 forintot (48 300:30) kell alapul venni. Példa: Részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya november 14-én kezdődik, havi munkabére 38. 000 Ft. November havi munkanapok száma 22, ledogozott munkanap 13. Munkanapok Ledolgozott munkanap Havi bér Fizetendő munkabér Szeptember havi bér 22 13 38 000 22 455 Minden hónap esetén 30 az osztó szám Biztosítotti jogviszonyban töltött naptári napok száma Minimum járulék alap Minimum járulék alap tört hónapra Járulékfizetési alsó határ 30 17 48 300 27 370 A fizetendő munkabér nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztatónak meg kell fizetni a 27. 370-22. 455 = 4. 915 Ft különbözet utána a 18, 5% TB járulékot és a 15, 5% szocho alapja is a minimum járulék alap lesz. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében bevezetésre került egy minimum havi járulékalap, a minimálbér 30 százaléka (2020-ban 48. 300 forint), mely után meg kell fizetni a 18, 5 százalék társadalombiztosítási járulékot. Abban az esetben, ha a dolgozó munkabére nem éri el ezt a járulékfizetési alsó határt, a "hiányt" a munkáltató kötelezettsége pótolni. A munkáltatóknak első alkalommal az október 12-éig benyújtandó 2008-as bevallásban kell a járulékkülönbözet teljesítéséről gondoskodni. Mire érdemes figyelni? A járulékfizetési alsó határ meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a naptári napokat, melyekben a biztosítási kötelezettség nem állt fenn (ideértve azokat, melyeken a munkaviszony még nem, vagy már nem állt fenn, illetve ideértve a biztosítási jogviszony szünetelését is), valamint azokat melyeken a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesült, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vett igénybe.
Meggondolandó azonban a jövőben az ily módon való foglalkoztatás, hiszen ez mindenképpen többletkötelezettséget vet fel az eddigiekhez képest.
Ebből adódóan a különbözet összege nem minősül személyi jellegű ráfordításnak, azaz a két feltétel közül az egyik nem teljesül, így ez az összeg nem képezi a KIVA alapján. A Tbj. szerint a különbözet után a munkaadónak kell megfizetni a 18, 5% tb járulékot. Mivel ez már tényleges, munkavállaló helyett teljesített kifizetés, azt személyi jellegű egyéb kifizetésként (T 55 – K 47) tudjuk elszámolni. Viszont ez az összeg már nem képez járulékalapot, ezért ez sem lesz alapja a KIVA-nak. A törvény erejénél fogva a KIVA kiváltja a szocho-t, azaz a KIVA alanynak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, így a járulékfizetési alsó határ miatti különbözetre sem áll fenn szocho fizetési kötelezettségük. Mivel sem a Tbj-ben, sem pedig a KIVA tv-ben nincs ettől eltérő rendelkezés, ezen különbözet után a KIVA-t sem kell megfizetni a KIVA alanynak. (Más adóalanyok esetében a különbözet után fizetendő szocho elszámolása: T 56 – K 46) Összegezve, KIVA alanyok esetében a járulék fizetési alsó határ miatt csak 18, 5% tb járulék fizetési és elszámolási kötelezettség áll fenn.
Fontos tehát figyelemmel lenni arra, hogy a felsorolt ellátásokban részesülő, illetve a meghatározott oktatásban részt vevő munkavállaló esetén nincs járulékfizetési alsó határ. A helyes eljárás érdekében célszerű az érintett munkavállalóktól nyilatkozatot, illetve igazolást kérni. Hogyan alakul a járulékfizetés? Ha a tárgyhónapban a biztosított részére nem fizet a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határt, vagyis 48. 300 forintot elérő jövedelmet, és a tárgyhónapban elszámolt tényleges járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztató köteles a biztosított helyett a tényleges járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot megfizetni. Figyelem! A járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ után. Ha például a munkavállalónak több, párhuzamosan fennálló munkaviszonya van, akkor valamennyi munkaviszonyban meg kell fizetni a járulékfizetési alsó határ után a társadalombiztosítási járulékot.
Rúzsa Magdolna vagy Rúzsa Magdi (Verbász, Jugoszlávia (ma Szerbia), 1985. november 28. ) Fonogram-díjas magyar énekesnő. A TV2 Megasztár című tehetségkutató műsor harmadik szériájának győzteseként vált ismertté. Rúzsa Magdi 1985. november 28-án született a vajdasági Verbász városban. Általános iskolai tanulmányait falujában, Kishegyesen végezte az Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában. Ennek elvégzése után sikerrel felvételizett a szabadkai Egészségügyi Középiskolába, ahol szülészeti nővérnek tanult. Tanulmányai végén – fél év szakmai gyakorlat után – államvizsgát tett. Magdi kisgyerekkorától fogva énekel. Első igazán meghatározó zenei sikerét 2004-ben szerezte: a zentai Farsangi Ki mit tud-on megnyerte a könnyűzenei kategóriát. Ugyanezekben az években énekesként csatlakozott egy feketicsi amatőr zenekarhoz, a Madness-hez. 2005-ben jelentkezett a Tv2 tehetségkutató műsorába, a Megasztár harmadik szériájába, amit 2006-ban meg is nyert. A boltokban megjelent az első Magdi nevéhez köthető kiadvány A döntőkben elhangzott dalok címmel, valamint első stúdiólemezét is piacra dobta 2006. november 28-án Ördögi angyal címmel.
Egyébként az ő padlásán kutakodva találtam meg kisgyerekként azokat a rúzsokat, amiket természetesen azonnal kipróbáltam. Ezt egyszer elmeséltem Geszti Péternek, aki jóval később megkeresett egy ilyen est ötletével. Ő kiválóan ért a szójátékokhoz, így lett a cím Magdaléna Rúzsa. Rúzsa Magdi önálló zenés estje, a Magdaléna Rúzsa 2011 november közepétől látható a Pesti Színházban.
Előadók: Rúzsa Magdi – ének Bujtor Balázs – hegedű (RTQ vonósnégyes) Kovács Erika – hegedű (RTQ vonósnégyes) Winkler Zsófi –brácsa (RTQ vonósnégyes) Gál Béla – cselló (RTQ vonósnégyes) Nagy László Adrián – zongora Soós Márton – nagybőgő, basszusgitár Dés András – ütőhangszerek Fenyvesi Márton – gitár Cserta Balázs – fafúvósok Gráf Ádám – rézfúvósok A lemezen elhangzó számok listája: 1. Ha valakit elfúj a szél 2. Vágy 3. Adio 4. Beteg a világ 5. Je Ne Veux Pas Travailler 6. Time After Time 7. La Vie En Rose 8. Una Notte A Napoli 9. Nem látlak én téged többé 10. Gabriel 11. Búcsú Budapesttől 12. A száj, a szem, a kéz 13. Non, Je Ne Regrette Rien Diszkográfia: A döntőben elhangzott dalok (2006) – koncert Ördögi angyal (2007) T-Mobile Kapcsolat koncert (2007) – koncert Iránytű (2008) Rúzsa Magdi estjének dalai (2011) – koncert
R. M. : Jóllehet tudok borongós is lenni, alapvetően vidám ember vagyok. A dívák talán nem mindig mutatják meg magukat, én viszont tudatosan választottam a színpadot, és jól tudom, ha nem vetkőztetem meztelenre a lelkemet az emberek előtt, akkor nem lesz varázslat az énekből. Muszáj magamat adni, s az új esten beszélek majd erről. A régi dívák valóban magányosak voltak, és szomorú volt az életük: a közönségnek majd azt is elárulom, mennyire félek vagy nem félek ettől. Titokzatoskodásban már kezded behozni a dívákat. Persze, te nemcsak díva, de szülészeti nővér is vagy. Mit gondolsz, van valami hasonlóság az emberi élet, és a művészi produkció megszületésénél való bábáskodás között? Elvégre, ha jól végzik a beavatkozást, mind a kettő új élettel és reménnyel ajándékozza meg a környezetet. R. : Ezt én is pontosan így gondolom, ez a két dolog nagyon közel áll egymáshoz. Azt is mondhatnám, hogy a születésnél érzi az ember legközelebb magát Istenhez. Nem járok rendszeresen templomba, de mélyen hívő ember vagyok, és amikor a színpadon állok, megpróbálok kapu lenni, igyekszem közvetíteni valamit.