Földrajz kérdése 50 2 hónapja Valaki tudna nekem segiteni abban hogy:Képcsős felszínű medence, keresztülfolyik rajta Afrika legbővizűbb folyója. Ez az egyik példa a másik: Magasra emelt rögei között húzódik az Afrikai-árokrendszer erősen vulkanikus területe. Bocsánat ha valami értelmetlen nemtudok fogalmazni:/ Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. 0 Általános iskola / Földrajz
Zambia északnyugati részén született, és 7 ország áthaladása után kiürül a Csendes-óceánba. Juba folyó Ez a Szomália és Etiópia által közös folyó a Dawa és a Ganale folyók találkozásánál született, és utazás után a Csendes-óceánba ömlik. 1808 kilométer afrikai földeken keresztül. Más nagyobb afrikai folyók. Ennek a leckének a befejezéséhez: afrikai folyók térképpel Beszélnünk kell a fő folyókról, amelyek nem tartoznak a fent említett lejtőkhöz. Ezek a tavakba folyó folyók általában a következők: Chari folyó A Chari a Közép - afrikai Köztársaságban született, és egy utazás után a Csádi-tóba ömlik 1400 kilométer. A Föld legbővizűbb folyói - Utazás, nyaralás belföldön és külföldön. Medencéje kb 548, 747 km 2, mivel az egyik legnagyobb a világon. Komadugu Yobe folyó Ez a folyó Nigériában született, és útja során természetes gátgá válik a nigériai ország és Niger között. Ennek hossza 1200 kilométer, és medencéjének felülete eléri 115 000 km 2. Barka folyó A Barka Eritrea felvidékén született és a Vörös-tengerbe ürül. Ennek hossza 640 kilométer. Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Afrika folyói térképpel, javasoljuk, hogy adja meg a Földrajz.
A Kongó 250 méteres mélységével abszolút világelső. Miben halunk meg? Halálozási okok világszerte A top 10 látnivaló Londonban Meglepő és lehangoló tények az Egyesült Államokról A legélhetőbb városok 2014-ben Érdekes térképek a világ egészségi állapotáról
Értékelés: 2 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A Kongó apró csermelyként látja meg a napvilágot Észak-Zambiában, hogy aztán erőben, vízhozamban és szélességben folyamatosan növekedve kanyarogjon tovább nyugat felé. És ahogy nő a Kongó, úgy nőnek a benne, belőle élő állatok is például a világ egyik legnagyobb madaraként számon tartott rejtélyes papucscsőrű gólya, mely a Bangweulu-mocsár papírusznádasaiban vadászik halakra, madarakra, kígyókra és békákra. Afrika legbővizűbb folija ke. A műsor ismertetése: Utazzon végig Afrika legbővízűbb folyója mentén, és ismerje meg a fekete kontinens szívének lenyűgöző élővilágát! A kétrészes minisorozatban eget elsötétítő deverérrajok, az oxigént a levegőből nyerő közép-afrikai tüdőshalak és kétmázsás gorillák közt törjük az utat a zambiai forrástól az atlanti-óceáni torkolat felé. A 4700 kilométer hosszú Kongó a világ egyik legjelentősebb folyója: Afrikában csak a Nílus hosszabb nála, vízhozam tekintetében pedig világbajnoki ezüstérmes az e tekintetben legyőzhetetlen Amazonas mögött.
Íme az öt leghosszabbnak tartott folyó: 1. Nílus, Észak-Kelet Afrika A legtöbben úgy tudják, hogy a Nílus Egyiptom éltető artériája, ténylegesen azonban egy nemzetközi folyó, amelynek a vízkészletein összesen tizenegy afrikai ország osztozik. Két fő forrása van, a Fehér-Nílus és a Kék-Nílus. Afrika legbővizűbb folija ne. A Fehér-Nílus forrása nem azonosítható egyértelműen, de úgy schistosomiasis zambezi folyó, hogy valahol Burundiban vagy Ruandában, egyes jelentések szerint pedig schistosomiasis zambezi folyó Viktória-tónál található. Navigációs menü A Kék-Nílus egyértelműen meghtározott forrása az etiópiai Tana-tó. A Bilharzia kezelése Schistosomiasisnak vagy csiga láznak is nevezik, a bilharzia egy parazita síkférgek által okozott betegség. A parazitákat édesvízi csigák hordozzák, és az emberek fertőzöttek a szennyezett víztestekkel való közvetlen érintkezés után, beleértve a tavakat, a tavakat és az öntözőcsatornákat. Számos különböző típusú Schistosoma parazita létezik, amelyek mindegyike különböző belső szerveket érint.
Való igaz, hogy az ebben világelső Amazonas annyi vizet szállít a torkolat közelében, mint a sorrendben őt követő további 7 helyezett összességében. No de azért mélység tekintetében sem kell szégyenkeznie: az Amazonas vízoszlopa helyenként eléri a 91 métert is. 5. Mekong – Délkelet-Ázsia Mekong 4350 méteres hosszával a Mekong Délkelet-Ázsia leghosszabb folyója. 5 országon (Kína, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnam) folyik keresztül, mire a torkolat előtt több ágra szakad. A delta előtt nem ritka a 100 méteres mélység sem. Természetvédelmi szempontból fontos megjegyezni, hogy a Mekong vízgyűjtőterülete olyan egyedülállóan gazdag élővilággal rendelkezik, melyet egyedül az Amazonas-medence esőerdei tudnak felülmúlni. A világ leghosszabb folyói 4. Afrika legbővizűbb folija da. Zambézi – Dél-Afrika Zambézi A Zambézi-folyó legnagyobb látványossága a Viktória-vízesés, melynek 1708 méter széles zuhataga a világon a legszélesebb. Az Indiai-óceánban torkolló Zambézi – a duzzasztógátak hatására – néhol eléri a 116 méteres mélységet is.
Régi típusú úgynevezett öntöttvas tagos radiátorokkal legtöbbször közintézményekben találkozunk. Ezek bekötési méreteiket tekintve eltérnek a lapradiátoroktól. Helyettesítésük lehetséges acéllemez tagos radiátorokkal, amik a kötések átalakítása nélkül felszerelhetők a régi helyére, de választhatjuk az alumínium radiátorokat is, amelynek a bekötési mérete szintén megegyezik a régi tagos radiátorokéval. Régi tagos radiátorok és helyettesítési formáik. Kötéstávolságnak a bekötéshez használt csövek tengelytávolságát nevezzük milliméterben kifejezve. Az alumínium radiátorok szinte az összes régi kötési méretben léteznek, tehát 250, 300, 350, 500, 600, 650, 900, 1000 kötéstávolsággal. Romantik alumínium radiátor Az alumínium radiátorok annyiban jobbak, hogy korrózióállóak, 25-30 éves élettartammal bírnak és többfajta színben illetve dizájnban is elérhetőek. Léteznek olyan öntöttvas radiátorok is, amelyek bár tagokból állnak, de megjelenésüket tekintve lapradiátorokra emlékeztetnek. Mivel nagyon ritkán alkalmazzák, áruk borsos, viszont az öntöttvas radiátorok hőtároló képessége a nagy tömeg miatt jóval magasabb, mint az acéllemez radiátoroké, ami egyenletes hőmérsékletet biztosít.
Működési elve: a konvekció (áramlásos hőleadás) [ szerkesztés] A fűtővízzel működő radiátor esetében a hőtermelés forrása (pl. központi gázkazán) felmelegíti a fűtőrendszer csőrendszerében található vizet. A felmelegített fűtővíz keringető szivattyúk segítségével eljut a radiátortestbe. A forró víz áthaladása közben átadja a hőt a radiátor anyagának (amit általában minél nagyobb felületűre alakítanak ki), a fűtőtest anyaga pedig a vele közvetlenül érintkezésbe lépő, "nekipattanó" levegőrészecskéket melegíti fel. A felmelegedő, ezáltal ritkábbá, így könnyebbé váló levegő felszáll, tovaáramlik (innen az "áramlásos hőleadás" kifejezés), majd a meleg légrészecskék a fűtőtestnél felvett hő egy részét továbbadják a helyiség távolabbi légrészecskéinek és tárgyainak. Régi radiator típusok. A fűtőtesthez eközben helyükbe a helyiség alsó, hűvösebb levegője áramlik, a levegő fokozatos keringését, keveredését okozva. Tehát összességében a felmelegített levegő áramlásának hatására a helyiség levegője és tárgyai fokozatosan felmelegszenek.
[4] Hordozható radiátorok [ szerkesztés] Szobai elektromos olajradiátor Az elektromos olajradiátorok elektromos fűtőtekercsekkel olaj közeget melegítenek fel. Az olaj alkalmazását az teszi lehetővé, hogy nem okoz korróziót, jó elektromos szigetelő, és a forráspontja is magas. Az olajradiátorok is konvekciós, áramlásos hőleadással adják le a hőt, tehát a környező levegőt melegítik fel, és az cirkulál a helyiségben. Ennek és a központi cirkófűtéshez képest alacsonyabb teljesítményüknek betudhatóan lassabban melegítik fel a helyiséget, az olaj hőtároló képességének köszönhetően viszont a lekapcsolás után még adnak át hőt a környezetüknek. Jellemzői [ szerkesztés] A radiátoros fűtési rendszer használata viszonylag egyszerű, kiegészítő készülékekkel való felszerelése lehetővé teszi a fűtés szabályozását, így hatékonyabb és gazdaságosabb hőtermelést tesz lehetővé, [5] továbbá gyorsan reagál a szabályzásra. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Radiator (heating), angol nyelvű Wikipédia szócikk [1] Kapcsolódó oldalak [ szerkesztés] Konvektor Hőmérsékleti sugárzás Elektromágneses sugárzás