Felszínükön nagy tömegben növekedik a tőzegpáfrány, erről lehet őket megismerni. Ennek a holtágnak jellegzetes növényei a tavi rózsa, a rucaöröm, a sulyom, a keskeny levelű gyékény, a közönséges rence és a süllőhínár. A víztest mélyebb rétegeit is dús hínárpopuláció borítja. Halállományára az eutrofizálódott vizeket jobban elviselő fajok a jellemzőek, de megél itt a süllő és a harcsa is. A Malom-Tisza Szücs-Tisza és Sajó-Tisza Vízfelülete 24, 32 heltár, átlag mélysége 0, 5 méter, de előfodul, hogy szinte teljesen kiszárad. A holtágszakasz a feltőltődés utolsó szakaszában van. A Sajó-Tisza a jelenlegi Tisza meder jobb partján 15, 2 kilométer hosszú holtág rendszert alkot. A meder felső Tisza felőli vége jelentősen feltöltődött. Először születtek szöcskeegerek állatkertben - Az egerek a Macskafogó sztárjairól kapták a nevüket - Hír - Ipolytarnóci Ősmaradványok. Partját az egykori ártéri erők maradványai, kocsányos tölgyek, fehér és fekete nyárfák, szilfák szegélyezik. Magas, zárt koronáikkal különleges mikroklímát teremtenek, melyben jól érzi magát a rendkívül értékes tarkalepke és a farkasalma lepke. A Sajó-Tisza Fontos feladat lenne növény és állatvilágának alaposabb feltárása.
Nagyon fontos szerepet játszanak továbbá a területileg illetékes vadászatra jogosultak is, akik a földön fészkelő madárfajokra nagy veszélyt jelentő szőrmés és tollas predátorok állományának szabályozásával jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fészekaljak sikeres felneveléséhez. Haris röptében (Forrás:) A cikk borítóképét készítette: Máté Bence (Haris)
János vitéz Találd meg a szereplőket! Vers, mese Magyar nyelv és irodalom 6 - 8 év Szókereső Találd meg az elrejtett szavakat! A táblán felsorolt szavak vízszintesen, függőlegesen és átlósan bújnak meg a betűk között. A betűket a bal egérgomb nyomva tartásával egyszerre jelölheted ki. Elakadtál? Kattints a listában a keresett szóra, s megjelenik a táblán a szó kezdőbetűje (A segítség csak akkor működik, ha a játék készítője engedélyezte. ). Jó tanulást!
A János Vitéz Látogatóközpontnak otthont adó, 1845-ben épült késő klasszicista kúria – volt evangélikus lelkészlak – az Alföld épített örökségének emblematikus épülete, a projekt keretében teljesen megújult és új funkciót kapott. A látogatóközpont kiállítási installációit egy labirintus keretébe foglalva helyeztük el, a Petőfi mű megismerése tehát ennek az útvonalnak a bejárásával történik. Ez János vitéz kalandjainak szimbolikus színtere, ahol a vers egyes énekeinek megfelelő állomásokon haladunk keresztül többedmagunkkal. A kanyargós elrendezés a költemény hatékony átadását eredményezi, és egyúttal szórakoztató tanulást nyújt az általános iskolások számára. A megfelelő atmoszféra megteremtése érdekében a labirintusban elsötétített részek, illetve irányított színes fény- és hanghatások segítségével változik a játék dinamikája, mely hat a látogatók hangulatára a történet alakulásának megfelelően. A képek és hangok együttesen újszerű, innovatív megjelenítést kölcsönöznek a szövegnek, a jelenkor gyermekei számára is élvezhető formában jelenítik meg a tananyagot.
János vitéz - 11. rész - YouTube
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31. ) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra. Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a "puszta", a magyar Alföld méltó rajza. Ő írt először verseiben a "világszabadságról", és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.