A Gyermekké tettél című költeményben az anya és a szerelmes szinte azonosul: Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom. Ostoba vagyok – foglalkozz velem. Soraiból kiderül, hogy a kettejük közti viszony nem volt egyenrangú (beteg-orvos), s bár József Attilát egy rövid ideig eufóriával töltötte el, nem volt sok esélye egy harmonikus viszonynak. A gyermek-motívum utolsó verseiben rendkívül összetett. Három legutolsó verse: a Karóval jöttél, a Talán eltűnök hirtelen és az Íme, hát megleltem hazámat befejezettnek tekintik a földi létet. József Attila Gyermekké Tettél Elemzés. Mindhárom létösszegző vers. Az első kettő alapvetően a gyermek motívumára épül. A Karóval jöttél című versben felnőttként szólítja meg gyermeki önmagát: szembeállítja a gyermekkori túlzó vágyakat ( aranyat ígértél nagy zsákkal) a jelenkori kiábrándulással. A motívumok (tejfog, seb elvakarása), a gyermeknyelvi szavak (csücsülsz) a gyermekkort idézik. A létösszegzés mérlege negatív: a felnőttkorban semmiféle értéket nem tud felmutatni (ennek képes kifejezése a se késed nincs, se kenyered).
A 3. egység (6-9. versszak) a rend elleni lázadást fejezi ki. A beszélő azonban nem magát a rendet mint fogalmat kérdőjelezi meg, hanem azt a rendet, amelyben él. József Attila Gyermekké tettél című versének elemzése. Megfogalmazza szabadságvágyát, a szabadság szükséges ahhoz, hogy emberhez méltó életünk legyen. Vers a hétre – József Attila: Kései sirató - Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő - Publikus Gyógyszertörzs - 2015 József Attila: Mama - érdekességek a költeményről, verselemzés - József Attila szívszorító verse - Gyermekké tettél A herceg menyasszonya online film József Attila édesanyja mosónő volt, egyedül nevelte Attilát és két nővérét, amíg tehette. Korán meghalt, "mert a mosónők korán halnak", ahogy a költő egy másik versében, az Anyámban írta. A költő felnőttként emlékezik vissza anyjára, az emlékezet gyerekkori képeket perget a tudatában. Az édesanyát úgy idézi fel, ahogy nehéz munkáját végzi. Kisgyerekként azt szerette volna, hogy ne a nehéz ruháskosarat cipelje föl a padlásra, hanem őt kísérje el abba az ismeretlen világba, melynek titkaira kíváncsi volt.
Nemcsak egy folyó, a magyarság és a közép-európai népek folyója, hanem a közös történelemnek is tanúja. A víz folyásáról a mosónők fárasztó munkája jut eszébe, majd leszűkíti édesanyjára a kört: "S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. " Egy képzettársítás kapcsolja össze az anya munkáját és a Duna tevékenységét. HETI VERS - József Attila: Gyermekké tettél - ekultura.hu. A hullámzó, ringató mozgás élményi hatását a verssorok szótagszáma és a rímek elhelyezése alátámasztja. A verssorok váltakozva 10 vagy 11 szótagból állnak, míg a rímek keresztrímek: "A rakodópart alsó kövén ültem, (a) néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. (b) Alig hallottam, sorsomba merülten, (a) hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. " (b) A negyedik Duna-hasonlatában is szerepel egy anya, ám ez a kép szomorú hangulatú, ugyanis a folyóvízen (anya) ringatózó hullámokat (gyerekek) disszonánsan ábrázolja. A hasonlat záró képe a "sírköves, dülöngő temető" valószínűleg a költő édesanyja elvesztése miatt érzett fájdalmát fejezi ki. Kingsman az aranykör teljes film magyarul Anya és más futóbolondok a családból Pofázunk és végünk miamiban online film festival
U U - - - - U - U U Az éveket, mik sorsom összetörték, U - U - - - U - U - - reám zudítja minden pillanat. U- U - U - - - U U Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. U - - - U - U - U - U Ostoba vagyok - foglalkozz velem. - U U U - - - - U - Hiányod átjár, mint huzat a házon. U- U - - - U U U - - Mondd, - távozzon tőlem a félelem. - - - - - U U - U U Reám néztél s én mindent elejtettem. U- - - - - - U - - - Meghallgattál és elakadt szavam. - - - - - U U - U - Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; - - U U U - - - U - - hogy tudjak élni, halni egymagam! - - U - U - U - U U Anyám kivert - a küszöbön feküdtem - U - U - U U U - U - - magamba bujtam volna, nem lehet - U - U - - - U - U U alattam kő és üresség fölöttem. Gyömrői Edithez írott verseinek alaphangját több esetben az átok határozza meg: ilyen a Nagyon fáj és a Magány című költemény. Gyermekké tettél elemzés. "Halj meg! Már olyan szótlanul kivánom, hogy azt hihetném, meghalok bele. " (Magány) Mindkettőben a nő=menedék" motívum jelenik meg, de itt már hiányként, a szerelemtől, s így az élet lehetőségétől való megfosztottság élménye fogalmazódik meg a versekben.
De az édesanya nem ért rá, hogy vele foglalkozzon, némán és serényen teregette a fényes ruhákat. A gyermek önmagához képest nagynak látta édesanyját, pedig - ahogy másutt írta - "apró" volt és "törékeny" termetű. Az emlékező tudatában óriásivá nőtt az anya alakja a magasba libbenő ruhák között. Az édesanya egybeolvad az éggel - a befejező képek látomássá emelik a látványt Már egy hete csak a mamára gondolok mindig; meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. József Attila A Dunánál c. versének elemzése A vers a költő életének kései időszakában; 1936-ban keletkezett. A világban ekkor zajlott a fasizálódás. József Attila világosan felismerte az elidegenültség állapotát és a magyarázatot az adott társadalmi viszonyokban lelte meg. A vers témája a folyóparton szemlélődő költő gondolatai. József Attila a víz folyására asszociálja gondolatait. A vers három szerkezeti egységre tagolható, melyet a költő az egységek megszámozásával is jelöl. A köztük lévő logikai szál a víz folyása, vagyis az élet szüntelen folyása.
U - - - - U - - U - U Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek. - U - - - - - - U U Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, U - U - U - - - - - - kinek szeméből mégis könny ered. U - U - - - - - U - Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén U - U - - - U U - - - nagyon meg tudtam szeretni veled. U - - - - U - U U U
Az első részben egy szentenciaszerű leírást olvashatunk, mely a vers alaphelyzete. A költő szemlélődik a Duna-parton. A második részben ugyanerről a Dunáról ősei jutnak eszébe. Míg a harmadik részben tér át saját sorsára. A Dunánál az óda klasszikus műfajának modern változata. (Mely ünnepélyes hangvételű, magasztos lírai költeményt jelöl). A mű jellegzetessége a hármas tagolás. Az első rész fő motívumát az alaphelyzet képezi. József Attila egy adott pontról szemlélődik, néz, hallgat és figyel a Duna-parton. A versben együtt, egymást áthatva van jelen a vád, a megbánás és az elérzékenyülés retorikája. A kompozíció súlypontját az utolsó strófa első sorai jelentik: "Nem nyafognék, de most már késő, / most látom, milyen óriás ő -". Ez az egyetlen hely, ahol a költemény egyik fő üzenete közvetlenül felszínre kerül. A folytatás meglepő hirtelenséggel hozza az éppoly intenzív, amilyen gyors feloldást: az édesanya felmagasztalását, mennybemenetelét (a vers egyik 1936-os publikációjának ez is volt a címe: Mennybemenetel. )
Világszám következik. Páris, London, Nazarét, Assisi és Tiszarét, Barcelona, Mexico, egy a programm: tücsökszó! «
Miért nem bontották még le a vámnál a kerítést? Miért szidja Christiansen talkshow-vezető a munkanélkülieket? A szegények egyre szegényebbek, a gazdagok gazdagodnak;
rengeteg a vita, de elintézni semmit se sikerül! Bürokrácia-csökkentés, remek közparkok,
kis osztályok, új mozi, az iskola és a csatorna felújítása,
nyelvtanfolyamok, korszerű integrációpolitika,
az elkötelezett polgárok hallatják a hangjukat. (az előző versszak ismételve) Csak a levegőbe beszélnek!!! A szavazójog [? ] ne csak a többség kiváltsága legyen,
Túl sok az időm! Túl kevés az időm! Németország exportja motoros teherautókon gurul végig
a hálószobám ablaka mellett. A hamburgi panaszkórus dala – Wikidézet. A Hamburgi közlekedési vállalat, a HVV,
nem hangolja össze a buszokat és a vonatokat. A Hamburgi közlekedési vállalat, a HVV,
nem hangolja össze a buszokat és a vonatokat. Csend! Csend! Csend! Minden túl hangos! Bárhova nézek, csak hirdetések! A szokásaim rabja vagyok! Nem lehetek egyszerre férfi meg nő is! Nincsenek ötleteim, ez nálam már csak így megy!
Még az egész napon át bolygjuk a nyár vadonát, de az est már szelid ősz: bágyadt szemünk elidőz a sötétség mélytavu völgyein s a vértanu ég testén mely csillagos fénysebekkel gyulladoz. Ami nappal olyan pogány, a fű a domb homlokán: ez a fény s az esteli harmat megkereszteli. Házunk is a dombon ül, mint aki templomban ül, s mintha gyertyát tartana, nyúl az éjbe ajtaja vékony résén a sugár - dombon ül és muzsikál - azaz benne rádiód bezengi a régiót - igaz hogy nem templomi hanggal, hanem londoni dzsesszekkel... De mért ilyen fényes a táj hirtelen? Mind nagy ostya, kereken kel a hold a tej-egen. És a ház most térdepel. Öltönye fehér lepel. Mint ki áldozásra vár, s közben más imát darál, mit egy messze, ördögi szuggeráló súg neki. Csak zene rádió film. Óh mily csúf, frivól ima! Vétek ennek szólni ma. Zárd el, édes! Jámborabb Zene zeng a lomb alatt. Hallgassatok, városok! Bokraink jobb kórusok. Hagyjátok a tücsköket, hadd zengjék túl dzsesszteket! Szeretném a londoni rádióba mondani: »Dzsiggek, csitt egy percre, csitt!