1579-ben benépesítették az elhagyott falvat, a község akkori neve pedig már Egyházszalók. Ez a folyamat pedig többször is megismétlődött 1730-ig. Érdekesség: bár minden huszadik évben elnéptelenedett a falu, mindig akadtak olyan vállalkozó kedvű emberek, akik úgy döntöttek, hogy itt fognak letelepedni A sódomb A falu déli határában található gyógyfürdő 410 méteres mélységből feltörő, majdnem 70C°-os vize miközben lefolyt a domboldalról, egészen bámulatos, 120 négyzetméteres mészkőlerakódást hozott létre. A sódomb ugyanitt képződött, a gyógyvíz elpárolgott oldott anyagainak lecsapódásával. Egerszalók sódombjai. Ilyen természetei jelenség egész Európában páratlan értékkel rendelkezik, a világon ilyen máshol csak Törökországban és az USA-ban van. 2016-ban a hely elnyerte a gyógyhelyi minősítést, bár hivatalosan a víz 1992-ben lett gyógyhatásúvá nyilvánítva. A hely ízületi és reumatikus panaszokra szakosodott, de a csontsérülésekkel küzdők is biztos helyet találnak itt. A sódomb rövid története abból áll, hogy 1961-ben a területen több fúrást is végeztek földgáz és kőolaj után kutatva.
Egerszalók nevezetessége, a környék szimbóluma a " sódomb ", amelyet egy 1961-ben fúrt kút hévízforrása épített. Európában is egyedülálló, a világon pedig csak pár másik helyen látható ehhez hasonló természeti képződmény. Egerszalók Egerszalók község Heves megyében, Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében található. Egyik legfőbb látnivaló a községben a Sáfrány utca végében látható, ezek a tufakőbe vájt barlanglakások. A másik pedig a község határában található sódomb. Sódomb Bár mindenki "sódombnak" hívja az egerszalóki látványosságot, valójában mésztufáról van szó. Egerszalók sódomb régen ingyen volt. Kőolaj és földgáz után kutatva fúrták az első kutat 1961-ben, azonban olaj helyett 65 °C-os hévizet találtak kb. 405-410 méteren. A kút a Vendel nevet kapta Szent Vendelről, aki a források és kutak védőszentje. A domboldalon lefolyó termálvízből mészkő (kalcium-karbonát) válik ki amint lehűl a víz, ennek köszönhetően alakul ki a látványos mészkőlerakódás. Az évek során keletkezett mésztufakúpot ma már mesterségesen is próbálják növelni.
Ha Észak-Magyarország és Heves megye látnivalóiról van szó, történelmi jelentősége miatt a többségnek legelőször Eger ugrik be. Pedig tőle öt kilométerre a Bükk-hegység lábánál elterülő lejtőkön ott vár minket a mindössze 2000 fős Egerszalók, ami több okból is kitűnik a régió falvai közül: páratlan természeti adottságokkal és turisztikai vonzerővel rendelkezik, ráadásul olyan községről van szó, ahonnan a tendenciákkal ellentétben nem elvándorolnak, inkább visszaköltöznek és letelepednek a fiatalok. Neve összefonódott a látványos, 120 négyzetméteres sódomb alkotta termálfürdővel, de ezen felül is számos más érdekesség rejtőzik a Laskó-patak völgyében megbúvó faluban. A világ egyedülálló csodája Egerszalókon, amit mindenkinek látni kell!. Egerszalókot már a honfoglalás óta lakják, a híressé vált sódomb viszont egy szerencsés XX. századi véletlennek köszönheti a létrejöttét: az 1961-es években a falu déli részén épp kőolaj és földgáz után kutattak a szakemberek, és alaposan meglepődtek, mikor a fúrófej nyomán olaj helyett termálvíz tört fel a 410 méteres mélyből.
A közelmúltban hungarikummá nyilvánított egri bikavérről érdemes azt is tudni, hogy legalább négy szőlőfajta házasításából készül. Ezek közül a legnagyobb mennyiségben az eleganciájáról, határozott savairól ismert kékfrankos van jelen a helyi és a nemzetközi kékszőlő-fajták mellett. Az egri csillag a bikavér fehér párja, amely vörös társához hasonlóan több, egymásra épülő minőségi kategóriában készül. Ha itt járunk, nemcsak az egyre izgalmasabb egri éttermeket érdemes felfedezni, hanem a város határain túllépve a pisztrángot és a helyi sajtkészítők termékeit is. Egerszalók rövid története és csodás sódombjai. A sajtmanufaktúrák híres termékeivel – a friss krémsajttól az érlelt különlegességekig – az egyszerű piacoktól kezdve a Michelin-csillagos éttermekig bezárólag találkozhatunk. Egy klasszikus sütemény után pedig a látogatók az igazi török kávéval is megismerkedhetnek a vár tövében. A városban a legfontosabb rendezvények ezer szállal kötődnek a borhoz, tavasszal az Egri Csillag fellövése, júliusban pedig az Egri Bikavér Ünnep is olyan alkalom, ahol a helyi borokat ételekkel együtt kóstolhatjuk.
Tálaláskor megszórom csilipehellyel és aprított kesudióval. Egészségetekre! És boldog új évet! Szatmári Feri Ne maradj le a jó életről! Iratkozz fel a WMN hírlevelére! Neked ajánljuk 21 komoly dolog, amit megtehetsz, hogy tökéletes éved legyen WMN Zizi – 2020. január 1. CSA Egészség, pénz, házasság, sok tojás és jó termés. Ezeket intézzük nektek az új évre. Csak ezt kell tennetek: Szentesi Éva: "Ez volt életem eddigi legjobb éve" – Óévi felismerések és újévi jókívánságok WMN Life – 2019. január 1. Mára elcsendesedtek a szilveszterek, főzős, dumálós, társasozós esték váltották fel az alkoholtól ragacsos padlójú tánctereket. Bár a vérem épp úgy forr, mint tíz évvel ezelőtt, csak azokat a fránya másnapokat viselem egyre nehezebben. Nem lettem (még) nyugger... és a szilvesztert sem gyűlöltem meg. Talán csak jobban esik tiszta fejjel leírni az újévi világmegváltó terveket. Lehet, hogy itthon maradok, és tévét nézek este. A lencsét még délután megfőzöm, és pár szendvicset is kenek. A pezsgőt már most behűtöm, azt hiszem, egy üveg elég lesz.