Nagyon fontos a következő sorban rejtőző teljes metafora: Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelen jét látom. Petőfi tehát egy magasba emelkedő sas képével azonosul. (Figyelem, a "sas" szó nem jelző, hanem állítmány: a költő börtönéből szabadult sasnak érzi lelkét, ha az alföldi tájat látja. ) A sas-metafora a romantika egyik legismertebb motívuma, amely a szabadságvágy on kívül még sok minden mást is kifejezett, pl. arisztokratikus fenséget, végtelen magasságot, az élet kicsinyességeitől való merész elszakadást, stb. Petőfi nem most használja először a sas-motívumot, de korai verseiben még a dolgokon való felülemelkedést fejezte ki vele. Költészetében sokféle jelentést hordoz a sas, pl. Mit nekem te zordon kárpátoknak vadregényes tája. kifejezheti a jellem fenségét ( Három madár című versében szerelmese lelkét azonosítja a sas képével), a Júlia-versekben saját szerelmi érzését nevezi sasnak, amely vagy égbe emeli, vagy karmával szétszaggatja a szívét ( Szerelmes vagyok én). Az elhagyott zászló című versében a sas az állhatatlanságot jelképező vándormadarakkal szemben a hűség jelképe.
Idejárnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra. A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. – Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem. A vers Petőfi tájköltészetének első és egyik legismertebb darabja, amely szülőföldjét, az alföldet mutatja be. Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis. Nemcsak természetleírást tartalmaz, hanem Petőfi érzelmeit is megismerjük a vers témájával kapcsolatban: itt érzi magát otthon, ez az ő világa.
Később A munkácsi várban című versében is bevallja, hogy inkább a halált választaná, mint a rabságot: a vérpadra bátran lépne fel, de a börtöntől fél. (E tekintetben kegyes volt hozzá a sors: neki nem kellett raboskodnia, mint a szintén forradalmi verseket alkotó költő-elődjének, Batsányi Jánosnak. Mit Nekem Te Zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel Vadregényes Tája — Mit Nekem Te Zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel Vadregényes Tala Samoan. ) A vers felvezető képsora tehát nem más, mint egy lírai vallomás, amelyben a költő a puszta, a róna iránti szeretetét ecseteli. Ezeknek a kezdő strófáknak a szuggesztív, személyes hang ja megy át egy remek lírai tájjellemzésbe a 3. versszakban. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
- U - U - U - U - U A tanyáknál szellők lágy ölében U U - - - - - U - - Ringatózik a kalászos búza, - U - U U U - - - U S a smaragdnak eleven szinével - U - U U U - U - U A környéket vígan koszorúzza. Mit Nekem Te Zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel Vadregényes Tája — Mit Nekem Te Zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel Vadregényes Taka Bangladais. U - - - - - U U - U Idejárnak szomszéd nádasokból U U - - - - - U - - A vadlúdak esti szürkületben, U - - U - U - U - U És ijedve kelnek légi útra, - U - U - - - U - U Hogyha a nád a széltől meglebben. - U U - U - - - - U A tanyákon túl a puszta mélyén U U - - - U - U - - Áll magányos, dőlt kéményü csárda; - U - - - - - U - U Látogatják a szomjas betyárok, - U - - U - - U - - Kecskemétre menvén a vásárra. - U - U - - U - - U A csárdánál törpe nyárfaerdő U - - - - U - U- - Sárgul a királydinnyés homokban; - U U U - - - U - U Odafészkel a visító vércse, U U - U U U - - - U Gyermekektől nem háborgatottan. - U - - - - - U - U Ott tenyészik a bús árvalyányhaj - U - U U - - U - - S kék virága a szamárkenyérnek; - U - U U U - U - - Hűs tövéhez déli nap hevében - U - - - U - U - - Megpihenni tarka gyíkok térnek.
A vadregényes hegyvidékről az alföldre érkezve úgy érzi magát, mint aki "börtönéből szabadult", mivel a tengersík vidék lehetővé teszi a tekintet (és a lélek) szabad szárnyalását, messzire el lehet látni rajta, a tekintet nem ütközik akadályokba, így megszűnik az ember minden korlátozottság-érzése. Mit nekem te zordon kárpátoknak. Míg a Kárpátok koszorújának zordon fensége a bezártság érzetét kelti, addig az alföld végtelensége a szabadság képzetével kapcsolódik össze. A mű logikailag erre az első két strófában kifejtett alap ellentét re épül, amelyben a költő elutasítja a Kárpátok fenséges hegyvonulatait, melyekkel szemben a róna végtelen sík területeit vállalja fel és dicséri. Ez a szembeállítás szerkezetileg élezi ki a verset, amelyet a kezdő hang éles tónusa már eleve ütőssé tesz Figyeljünk fel az "ott" határozószó ra, mivel ez árulja el, hogy Petőfi a vers írásakor nem tartózkodik az alföldön (ha jelen lenne a helyszínen, akkor az "itt" szót használná). Ezt a szót a költő meg is ismétli, ami a hangsúlyozás, nyomatékosítás eszköze.
16. 22. 11:22 Megérintettem a "Szent Pantaleon-emlékoszlop" alkotást! 16. 16:14 Megérintettem a "Szent Pantaleon-emlékoszlop" alkotást! 16. 19:23 A "Szent Pantaleon-emlékoszlop" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 14:08 Megérintettem a "Szent Pantaleon-emlékoszlop" alkotást! 15. 03. 29. 16:36 A "Szent Pantaleon-emlékoszlop" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 24. 20:23 Dr. Pinczés Sándor publikálta "Szent Pantaleon-emlékoszlop" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
– Szent Pantaleon (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából) (részlet) Pantaleon kisázsiai orvos, vértanú († 305), a Tizennégy Segítőszent egyike. Olajfához kötözve fejezték le. A legenda szerint fejéből nem vér, hanem tej folyt. Az olajfa gyümölcseivel beborította holttestét. Keleten is, Nyugaton is korán tisztelik. Justinianus bizánci császár Konstantinápolyban hatalmas templomot épít e megalomartyr tiszteletére. Rómában már a S. Maria Antiqua archaikus freskóin feltűnik, Köln városában pedig a X. században bencés apátság választotta védőszentjéül. Pantaleon tiszteletével hazánkban is már az Árpád-korban találkozunk. Ünnepét legtöbb misekönyvünk számontartja. Balogh Albin véleménye szerint országunkon át a Szentföldre iparkodó német, rajnavidéki zarándokok ismertették meg népünkkel. Nyomatékosan számba kell azonban vennünk a keleti egyház hatását is. Egy 1329-ből származó oklevél úgy tudja, hogy a Szent Pantaleon-kolostorban valamikor moniales graecales, vagyis görög apácák éltek.
Dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő a kórházat a térség erősségének nevezve, a biztonságos működést kiemelve arról biztosította a jelenlévőket, hogy a továbbiakban is minden lehetséges pályázati forrást kihasználva kívánják az eddigi magas színvonalú munkát biztosítani. S ebbe örömteli tény, hogy egy olyan teljességet kifejező szobor is helyet kap, mint Szent Pantaleoné. Az elkészült szobormintát dr. Dorkota Lajos, Fejér megye és Dunaújváros díszpolgára, Cserna Gábor polgármester, dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő, dr. Mészáros Lajos kórházigazgató és Rohonczi István képzőművész leplezte le. Ezt követően Kovács István görög-katolikus parókus beszélt Szent Pantaleon életéről, tanításáról. Keszi Tamás régész a Szent Pantaleon kori időkről, a pentelei monostorról tartott előadást, majd Rohonczi István képzőművész mutatta be a jelenlévőknek, hogyan is készült el a szoborminta. Dr. Dorkota Lajos arról beszélt, hogy bár állami fenntartású intézmény a kórház, továbbra is támogatja a város a lehetőségeihez mérten, és Cserna Gábor polgármesterrel, dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselővel segíteni fogják az intézményt a további fejlesztésekben, ahogy eddig is.
Szent Pantaleon Kórház - Dunaújváros - YouTube
A XIII. században már apátságként emlegetik (1238) a Duna szigetén (in insula Danubii), amely a mai Dunapentele közelében állhatott. Emlékeztetünk még a közeli Sárpentele falura is. Sajnos, egyiknek sem Pantaleon az újabb barokk patrociniuma. Pentele egyébként a Pantaleon magyar származéka. Alakváltozata a Petelei családnévben él. Pantaleon táblaképével találkozunk Bártfa (1500), Kisszeben (Sabinov, 1520), és Ludrófalva (Ludrová, 1510) szárnyasoltárain a Tizennégy Segítőszent társaságában. Biztos, hogy ez a kultusz nem egyenes folytatása Pantaleon Arpád-kori tiszteletének, Itt már újabb jámborsági áramlattal van dolgunk: Pantaleon közbenjárását fejfájás, szoptatási fájdalmak és jószágvész esetén tartották foganatosnak. Pantaleon úgy halt meg, mint egy fa. Fához kötözött embert lenyakazni elég szokatlan és nem éppen fát kímélő módja a kivégzésnek. A nyakazó bárd vagy szekerce lényegében favágó vagy ácsszerszám, és a tűzzel való pörzsölés is fapusztító eljárás. Az a mozzanat, hogy Pantaleon nyaksebéből tej folyt vér helyett, ugyancsak erre vall – gondoljunk a tejnedvű fafélékre –, s az is, hogy testét fa gyümölcsei borították be; a kép a rómaiak Nonae Caprotinae ünnepét idézi fel, amikor kecske fügefa tejét áldoztak Junónak hívei.