11. 00-tól a Magyar Szent István Rend ünnepélyes átadását kísérhetik figyelemmel. 12. 45-kor új résszel jelentkezik az Ő és én című vallási műsor, ahol egy-egy személyes tanúságtétel hangzik el. 14. 00-tól a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetések átadását láthatják a Duna nézői. 16. 20-kor pedig a Magyar Szent István Rend 2021 – Portrék a kitüntetettekről címmel exkluzív riportok hangzanak el. A nap megkoronázásaként 21. 00-tól az elmaradhatatlan tűzijáték, a Tűz és fények játéka nyűgözi le a képernyők előtt ülőket. Az M5 kulturális csatorna a hazánkat keresztény állammá tévő királyunk életét és korát bemutató műsorszámokkal készül. István a király. 15. 20-kor a Szent István alakja című dokumentumfilm képzőművészeti alkotásokon keresztül mutatja be az első magyar királyunkat. 25-től a Szabó Magda drámája alapján készült Az a szép fényes nap lesz látható. A tévéfilmben Vajk megkeresztelésének előestéjére összegyűlnek Európa keresztény királyságainak követei, hogy tanúi legyenek a szertartásnak.
István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen. Azonban az Operettszínház feldolgozásában a történelmi háttér helyett a mindenkori emberi tényezőkre kerül a hangsúly, olyan alapvető kérdések középpontba állításával, mint hogy milyen eszközöket lehet bevetni a győzelem érdekében, vagy a hatalom mindenekelőtt áll-e. A közmédia kulturális csatornája 2021. Krómozott turul és aranyozott Szent István is végiggördült a kormány hagyományteremtő felvonulásán | 24.hu. augusztus 21-én 21. 09-től mutatja be a zenés darabot, amelynek felvétele a Budapesti Operettszínházban készült. István, a király az M5-ön augusztus 21-én 21. 09-től.
Boldizsár Miklós Ezredforduló c. drámája alapján A látványos, modern megszólalású produkció a legnépszerűbb - a rockoperából is ismert - énekes-színészekkel, rockzenekarral, látvány- és animáció technikával, a ma elérhető legprofesszionálisabb világítástechnikával került bemutatásra. 2019 nyarán közel 50 000 néző láthatta a produkciót. Mosonmagyaróvár főtere, a Kárpátaljai Turulfesztivál valamint felvidék legnagyobb fesztiválja, a Gombaszögi Nyári Tábor óriási sikerrel fogadta a rockopera koncertváltozatát. Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperája 35 éve Magyarország legismertebb és legsikeresebb zenés színpadi műve, melynek slágereit az egész ország énekli. István, a király - | Jegy.hu. A 2020-as év az évfordulók, megemlékezések éve. Ezért volt fontos küldetés, hogy bemutassuk a rockopera keresztmetszetének koncertváltozatát, mely így látható lesz olyan helyszíneken, fesztiválokon és színpadokon, ahol eddig a darab monumentális méretei miatt nem volt lehetőség. Művészeti és produkciós vezető: Feke Pál A Zikkurat Színpadi Ügynökség különleges engedélye alapján bemutatja a CRESCENDO MUSIC.
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
Ha jól meggondoljuk, a haza szeretete: az otthonnak, az otthonhoz közeli helyeknek a szeretete. Hiszen csak a külföldiek mondják, hogy magyar valaki, mi általában magunkat győrinek, dunántúlinak, budapestinek tartjuk. És a hely szeretete összefügg az életmód szeretetével is: a jó borral, sörrel, a széles utcákkal, a szép templommal, a tágas határral, a helyi nyelvjárással, szavakkal. Az effajta hazaszeretet a legkevésbé sem agresszív: inkább arra vágyik, hogy békén hagyják. Csak akkor lesz harcias, ha a szeretett dolgokat, személyeket védelmezni kell. És így megérthetjük, hogy más népek miért ragaszkodnak saját országukhoz. Ugyanazért, amiért mi is. Hazaszeretetünk másik összetevője a múltunkhoz való viszony. A múlt egyrészt kötelességet ró ránk, másrészt biztosítékot jelent; mi sem maradhatunk el atyáinktól, és mivel a fiaik vagyunk, remélhetőleg nem is fogunk. Múltunk tele van dicső dolgokkal, de tele van szégyenteli dolgokkal is. Mindkettővel szembe kell néznünk, és elismernünk őket.
A kádári kultúrpolitika ösztönözte a hatvanas évek magyar újhullámának alkotóit, hogy készítsenek társadalomtudatos, politikailag érzékeny "cselekvő" vagy "kérdező" filmeket (Herskó János 1963-as Párbeszéd je címe miatt is a korszak emblematikus történelmi drámája), többek közt azért, hogy Magyarországot a Nyugat szabad országnak láthassa. Jóllehet már a klasszikus Kádár-korszak elején azzal szembesültek a filmrendezők, hogy az alkotók és a hatalom párbeszéde nem működőképes, mivel Kósa Ferenc 1965-ben elkészült, az 1956-os eseményeket "forradalomnak" nevező Tízezer nap ja két évig dobozban maradt. Az 1969-es év pedig a brezsnyevi konzervatív fordulat és a cselekvő filmek kudarcának éve a Varsói Szerződés tagállamai (köztük Magyarország) prágai inváziója és Bacsó Péter A tanú című filmjének betiltása miatt. Bacsó szerint A tanú azért maradt tíz évig dobozban, mert "az akkori buta hatalmasok ugyanúgy néztek ki, mint egy évtizeddel korábban". Aczél György, a Kádár-rendszer vezető kultúrpolitikusa már a forgatókönyv elolvasása után figyelmeztette a rendezőt, hogy A tanú legfeljebb "kísérleti film" lehet, és a film forgatása is többször kis híján meghiúsult, sőt át kellett írni bizonyos jeleneteket.
A tanút tíz évvel a forgatás befejezése után, 1979-ben mutatták be minden reklám nélkül a Nagymező utcai Tinódi moziban. Óriási sikert aratott, a filmszínház hónapokig telt házakkal vetítette. A bemutatóra állítólag azért kerülhetett sor, mert külföldön a Betiltott Filmek Fesztiváljára készültek, és a kultúrpolitika állítólag el akarta kerülni, hogy A tanú ezzel az indokkal bekerüljön a mezőnybe. A filmet egyébként ezt megelőzően néhány vetítés erejéig már a közönség elé engedték, amikor a József körúti Bányász filmszínház, a Magyar Filmek Mozija életmű-bemutatót tartott a rendező alkotásaiból. A filmet versenyen kívül mutatták be az 1981-es cannes-i filmfesztiválon, ahol kedvező fogadtatásban részesült. A film folytatása 1995-ben készült el Megint tanú címmel. A készítés időszakára jellemző mozilátogatási szokások fényében az alkotóknak ugyan nem lehetett panaszuk a nézettségre, ám a kritikusok és a nézők többsége inkább a kifogásaikat hangsúlyozták. Pelikán vallomásának szerzője, Tuschinger elvtárs jelenetét a leányfalui MAHART-üdülő teraszán forgatták.
Mivel a filmet zártkörű vetítéseken már az 1970-es évek végén vetítették elsősorban pártszemináriumok résztvevőinek, ezért az utószinkront is valószínűleg az 1960-as évek végén készítették, vagyis Madaras szinkronjára más okból lehetett szükség. Iványi egyébként Bacsó Fejlövés (1968) és Kitörés (1971) című filmjeiben is szerepelt. A főcím utáni idézet József Attila Szállj, költemény... című 1937-es verséből származik. Bacsó Péter nagyon kedvelte ezt az idézetet, úgy vélte, remekül illik Pelikán karakteréhez: "Szólitsd mint méla borjuszáj a szorgalmas szegényeket – rágd a szivükbe – nem muszáj hősnek lenni, ha nem lehet. " Both Béla elismert színpadi rendező és rendezés tanár volt. Bacsó azért választotta a szerepre, mert rendkívül komikusnak találta túlzó gesztikulálását és hanghordozását. Ironikus, hogy Both úgy döntött, hogy ezek után inkább a színészi pályán folytatja. az 1990- es évek elején, az üllői út egyik házfalán méteres betűkkel került fel egy grafitti: "dr. kotász! " Virág Árpád: Ezt a zakót például 1938-ban varrták.