mertimi 2009. 07:59 Sziasztok! A hagyatéki tárgyalás idejével kapcsolatban: Valóban jó lenne valami megkötés. Édesanyám 2008. június 22-én meghalt. Öcsémmel örököltünk egy fél lakást, mert a másik fele már a mienk édesapánk után. Tiszta ügy. A közjegyző 2008. novemberében kiküldte, hogy a tárgyalásra 2009. május 28-án kerül sor, X összeget vigyünk magunkkal. Ez 3 hét híján EGY ÉV!!! És még hol a Földhivatali bejegyzés. Öcsém külföldön él, én másik városban telepedtem le. Szeretnénk eladni a lakást, de az időhúzás miatt jelentős anyagi kárunk keletkezett. Az ingatlan fenntartása, és az azóta bekövetkezett válság hatására: értékcsökkenés. És most még a szocpol, kedvezményes hitel eltörlé lesz rá vevő. Adjam ki? Kinek? Most már annyit sem adnak érte, hogy bérleti díjból származó jövedelem után az adót ki tudjam fizetni. Feleségem munkanélkül, én sem keresek 100 ezreket. Tényleg megérne egy próbapert? De jogász jogász ellen?!... Az is érdekes, hogy a szomszédnál ugyanitt 4 hónap alatt vége lett az eljárásnak.
Utána újból kitűznek hagyatéki tárgyalás időpontját ide nem kell feleslegesen elmenni, mert egyszer már nyilatkoztál. (persze ajánlva kell feladni a közjegyzőnek) Üdv! 2008. 11:04 A nagyapám tavaly ősszel halt meg és most decemberben volt a hagyatéki tárgyalása. A rokonok szerintem ismerik a közjegyzőt: Azt állították nem ismerik a címünk és ezzel jelentősen késleltetik (még most is) az ügymenetet. A közjegyző, telefonos beszélgetésem alapján nem pártatlan, tehát azt arra bíztatott ne menjek el a hagyatékira és így elismerem nem jár nekem semmi. :) Valóban nem mentem el -> Elég küldeni két tanúval aláírt nyilatkozatot miszerint igényt tartok a törvényes örökségre, ingóra és ingatlanra. Üdv! Peti sinus69 2008. 28. 13:40 Apósom elhunyt pár évvel ezelőtt augusztusban, hagyatéki tárgyalás február hónap. Anyósom idén augusztusban hunyt el, hagyatéki tárgyalás???? ki tudja... Mindez Győr-Moson-Sopron Megyében. 2008. 13:31 Kivétel erősíti a szabályt: én viszont tudok egy Csongrád megyei 9 hónapos hagyatéki eljárásról.
Milyen jó is az, amikor az ember otthon van, elvégzi a teendőit, nézi a tévét, ebéd után egy kis délutáni szieszta is belefér az időbe, és még fizetést is kap érte? Igen, ez a home office. Vagy mégsem? Az emberekben nem merül fel a kérdés, hogy vajon ehhez a munkáltató mit szólna? A munkavállalók nagy része, ha teljes jelenében a munkahelyén tartózkodik, rendesen dolgozik, elvégzi azt, amit a munkáltató mond – se többet, se kevesebbet – és ha letelt a munkaideje, elindul haza, már ha nincs a Covid-19. Rengeteg olyan tapasztalatom van a környezetemből, hogy a home office során a munkavállaló a munkája elvégzése helyett vagy közben éppen a gyerek ruháit mosta/vasalta vagy megfőzte az ebédet a családnak. Felmerül ilyenkor a kérdés: ezért ő fizetést kap? Ez vajon beleszámít a munkaidejébe? Ezzel a témával úgy érzem, ingoványos talajra léptem, mert az érmének két oldala van. A munkavállaló szerint miért ne lenne ez munkaidő, hiszen a Munka Törvénykönyve (Mt. ) előírja a munkaközi szünetek megtartásának rendjét úgy, hogy legalább három, legfeljebb hat munkaórát követően biztosítani kell a munka megszakítására alkalmas pihenőidőt.
A rendelkezésre állás tekintetében a Munka Törvénykönyvének 110. §-a lehetőséget biztosít a munkáltatónak, hogy a munkavállalóját a beosztás szerinti napi munkaidején kívül is kötelezze az utasítások végrehajtására. Mivel a Covid-19 alatt a korlátozások miatt szinte mindenki otthon volt, így a munkáltatók nagy számban élhettek azzal a lehetőséggel, hogy a rendelkezésre állási kötelezettség miatt a munkavállalónak akár este kilenckor is osszanak ki feladatot túlóra címszó alatt, mondván, hogy úgyis otthon vannak, nincs jobb dolguk. A probléma kiindulópontja abból fakad, hogy a home office szabályozása nincs teljeskörűen törvényi vagy rendeleti szinten rendezve, így extrém esetben a munkavállaló részéről akár 24 órás rendelkezésre állásra kötelezés is lehetséges lenne. Ugyanúgy gondot okoz a munkaidő kérdése is, hiszen a munkavállaló otthon végezte a teendőit, úgy, ahogy ő azt jónak látta. Ha négy óra alatt elvégezte a nyolc órás munkáját, akkor annyit dolgozott, ha a nyolc órát megszakításokkal teljesítette, azt sem felügyelte senki.
Az egyik legfontosabb változás a tervezetben, hogy ez az atipikus munkavégzési forma, vagyis az otthoni munkavégzés csak a munkaadó és a munkavállaló közös megállapodásán alapulhat, ha csak az egyik fél akarja, akkor nem megoldható – mondta az InfoRádióban Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, amikor a Munka törvénykönyvének a koronavírus-járvány miatt kezdeményezett módosítását ismertette. Az államtitkár szerint ha mindkét fél akarja, akkor kell törvényhozói oldalról biztosítani azt a néhány fix pontot, amely alapján megállapodhatnak. Az egyik fontos kérdés az államtitkár szerint, hogy milyen időtartamban lehet ezt a megoldást elképzelni. "A hét bizonyos napjain, esetleg a nap bizonyos óráiban, is lehet távmunkát végezni, és ezt lehetővé kell tenni" – mondta Bodó Sándor. A másik fontos pont, hogy a költségeket ki és hogyan biztosítja. A Munka törvénykönyve fő szabály szerint ezt a munkaadónak írja elő, ha távmunkában foglalkoztatja a dolgozót. "Havi átalányban tudnak megállapodni a felek, ami a mindenkori minimálbér 10 százalékáig terjedhet" – közölte az államtitkár.
Ebből a megszövegezésből kettő dolog következik: egyfelől az, hogy ez nem egy közös döntés eredménye, a munkáltató egyoldalúan is hozhat ilyen döntést (de nem korlátlanul, ld. később), másfelől pedig az, hogy a munkavállaló – legalábbis a törvény szövege szerint – önálló elhatározásból (vagyis a munkáltatója beleegyezése nélkül) nem maradhat otthon. Normál körülmények között a home office a munkavállalók számára egy kedvezmény, sőt, a legtöbb munkáltató egyfajta béren kívüli juttatásként tekint rá. A törvény elsősorban nem is az otthoni munkavégzést kívánta az említett jogszabályhelyben rendezni, hanem pl. az olyan eseteket, amikor egy egyébként Budapesten dolgozó munkavállalót a munkáltató ideiglenesen átküld a debreceni telephelyére. Ebből kifolyólag – éppen a munkavállaló védelmében – ennek az intézménynek is vannak korlátai. Egyrészt egy naptári évben ez a fajta foglalkoztatás nem haladhatja meg a 44 munkanapot (vagy akinek nem munkanapban van meghatározva a munkaideje, a 352 órát).
Törvényben garantálná az Európai Parlament, hogy az otthonról dolgozók szankciók nélkül lecsatlakozhassanak digitális eszközeikről, vagyis ne legyen kötelező rendelkezésre állniuk a munkaidő lejárta után. A Eurofound alapítvány felmérése azt mutatja, hogy az otthonról dolgozók körében kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy a heti maximális 48 óránál többet töltenek munkával. A hazai szakszervezeti szövetség szerint a szabályozás szükséges, de nem elégséges feltétele a kizsákmányolás megállításának – olvasható az ATV weboldalán. A távmunka és a magánélet egyensúlyára figyelmeztet az uniós tagállamok szocialista pártjainak videója. Az európai parlament képviselői azt kérik a bizottságtól, hogy ezentúl jogszabály is biztosítsa a munkavállalók számára a – szakszóval élve – lecsatlakozást, vagyis, hogy ne kelljen elérhetőnek maradniuk a munkaidőn túl. A magyar szakszervezeti szövetség üdvözli az elképzelést. A testület elnöke azonban attól tart, az előírásokat nem fogják betartani: Kétségeim vannak abban, hogy a magyar viszonyok között ez mennyire ellenőrizhető, mennyire hajtható végre, és ez mennyire segíti majd a munkavállalókat, vagy csak hoznak egy jogszabályt amit a későbbiekben nem tartanak be.
Egy, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által megrendelt kutatás szerint 46 százalék azok aránya, akik szerint nagyon családbarát a cég, ahol jelenleg dolgoznak, és a válaszadók ötös skálán átlagosan 3, re értékelték a magyarországi munkáltatókat családbarátság szempontjából.
132 ezer forinttal is többet kereshet egyik bolti eladó a másiknál üzlettípustól függően.