97 esztendős korában, december 30-án elhunyt Frankó Endre nyugállományú főhadnagy, a ma már legendás 101. Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája. hirdetés Szombaton, egy díszelgő, Gripen-típusú, három vadászrepülőgépből álló kötelék jelent meg Budapest felett. 11. 30-kor hajtották végre a felszállást Kecskemétről, majd 12. 10 és 12. 19 között a Csepel-sziget északi csücske felett várakoztak, azután 12. Vadászgép budapest felett 220 vol't. 20-kor a Duna mentén 1000 feet, azaz kb. 300 m magasságban repültek végig az Árpád-híd, budai hídfőig. Ezt követően északi irányban hagyták el Budapest légterét. VIDEÓ: A Szeretlek Magyarország ÉLŐ közvetítése a repülésről: 97 esztendős korában, december 30-án elhunyt Frankó Endre nyugállományú főhadnagy, a ma már legendás 101. Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő Osztály utolsó, harcban is bevetett pilótája. Frankó Endre 1923. szeptember 3-án született Egerben. 1939-ben, a Gyöngyös melletti Pipishegyen ismerkedett meg a vitorlázórepüléssel, majd 1942-ben, érettségi után jelentkezett a Magyar Királyi Légierő kötelékébe.
1949-ben nevezték ki az Esztergomi Repülőiskola parancsnokhelyettesének, majd nem sokkal később parancsnokának. 1950-ben Békéscsabán lett az első oktatóképző iskola tanára, végül a GANZ repülőklub hivatásos motoros repülő-oktatója - innen azonban "horthysta múltja" miatt hamar eltávolították. Az immáron sokadik újrakezdést követően gépészmérnöki diplomát szerzett, majd az UVATERV (Út-, Vasúttervező Vállalat) mérnökeként dolgozott – nevéhez fűződik például a budapesti, János-hegyen ma is működő Libegő: nemcsak az ötlet volt az övé, de a felvonó fő- és gépésztervezője is volt.
A kiváló öttusázó sportember Szombathelyen, a Horthy Repülő Akadémián kezdte meg tanulmányait, majd 1944. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. A Szent László hadosztályban eltöltött, rövidebb "gyalogharcászati" kitérőt követően 1944. november 30-án helyezték át a Pumákhoz, Heppes Aladár alezredes parancsnoksága alá. hirdetés Itt már a légierő akkori legmodernebb típusával, a Messerschmitt Bf 109G-vel, a legendás "Messzerrel" repülhetett. A pilótahiány miatt alig hat órányi gyakorlórepülést követően már az éles bevetések vártak az ifjú hajózóra. Frankó Endre hadnagy összesen nyolc bevetést hajtott végre a Dunántúl, majd a Nyugat felé visszavonuló ezreddel Ausztria felett. Ezeket túlélve 1945. Milyen repülő, vadászgép vagy rakéta zúgott el Budapest felett 12:32 körül.... május 5-én, a német-osztrák határ melletti Pockingban esett amerikai hadifogságba. 1945 végén ért haza Budapestre. A polgári élet mellett nem felejtette el a repülést sem: a hármashatárhegyi GANZ repülőklubban kezdett újra vitorlázógéppel repülni. 1948-ban már az Országos Magyar Repülő Egyesület motoros oktatója volt, itt már katonákat is tanított.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Mire lefotóztuk volna, már a hangját se lehetett hallani. 13:00 Hasznos számodra ez a válasz? 6/8 Barbra77 válasza: 100% Magyari Béla temetése okán volt Pesten egy Gripen. 13:08 Hasznos számodra ez a válasz? 7/8 TahiPahi01 válasza: Ezért repült el ilyen alacsonyan? Sétarepülés kiváló áron! 12 nagyszerű élmény! 🛫🙌 😊. 2018. 15:07 Hasznos számodra ez a válasz? 8/8 anonim válasza: 2018. 22:45 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Az elégikus hangulatú filmben Egérke ugyan "csak" mellékszereplő, a főszereplő a Dajka Margit által játszott Orbán Erzsi. A nyugdíjas zene tanárnő Budapesten lakik és titokban szerelmes egy hajdani operaénekes csillagba. Minderről csak a Németországban élő, gyógyíthatatlanul beteg lánytestvére tud, akivel hosszasan levelez és beszélget telefonon. Egérkével viszont nem beszélnek – csak nyávognak. Egérke Nagykanizsáról menekül Pestre menekül brutális férje elől, a tanács kiutal neki egy társbérleti szobát. Így talál egymásra lelkileg a két magányos nő: szenvedélyesen szerelmes Orbánné, és a szenvedésektől meggyötört Egérke. A három nő kapcsolatának dinamizmusa, kommunikációjuk furcsaságai adják a film – és a regény – feszültségét. Déryné – Déryné, hol van? (1975) Törőcsik Mari filmjei közül külön kategóriát képeznek azok, amelyeket férje, Maár Gyula rendezett; a Déryné, hol van? a harmadik közös filmjük volt, egyben az első, amely zajos hazai és nemzetközi elismerést aratott. A színésznő ezzel a szerepével hozta el a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválról.
Több mint száznyolcvan alkotásban szerepelt, a művészetét elismerő díjakat felsorolni szinte lehetetlen. 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával ismerték el, 1994-ben életműdíjat kapott a Magyar Filmszemlén. Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal és Kossuth-díjjal és egyszer a Kossuth-nagydíjjal, 1971-ben érdemes művész, 1977-ben kiváló művész címet kapott. 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon. 2000-ben a nemzet színésze lett. A Nemzeti Színház 2015 novemberében gálával és kiállítással ünnepelte a betegséggel küzdő színésznő nyolcvanadik születésnapját. Körhinta (1955) Pataki Mari ( Törőcsik Mari) és Bíró Máté (a fiatalon elhunyt Soós Imre) a szövetkezeti közös munkák alatt egymásba szeretnek. Az öreg Pataki azonban elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből a nagygazda Fekete Sándorral együtt, és házassággal egyesítik a földeket, akár tetszik a lánynak, akár nem. Egy lakodalmi mulatságon Máté botrányt kavarva teszi közhírré vonzalmát Marihoz, aki másnap bejelenti apjának, hogy nem megy feleségül Sándorhoz.
Ahogy arról az Origo is beszámolt a Nemzeti Színház közleménye alapján, ma hajnalban, hosszú betegeskedés után, életének 86. évében meghalt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész. A nagypapa mozija Törőcsik Mari 1935. november 23-án született a Heves megyei Pélyben, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba. Végül mégis - az évnyitó napján - egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. Törőcsik Mari a Fábri Zoltán által rendezett Édes Anna című film főszerepében, 1958-ban Forrás: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is.
A történet szerint a válságba jutott, öregedő Déryné hiába érzi azt, hogy ereje teljében van, mégis attól tart, az új, divatos hullámok a pálya szélére sodorják. Ezért maga mögött hagyja a várost, férjével vidékre tart, hogy elmeneküljön a gondtalan polgári életbe, de hamar rájön, ez az élet egyáltalán nem neki való, és inkább választja a színészi pálya kiszámíthatatlanságát. A film hatalmas sikert aratott Cannes-ban, ahol Törőcsik Mari megkapta alakításáért a legjobb női főszereplőnek járó elismerést. Teketória (1976) Különös, önreflektív, forgatási keretbe illesztett film a magányról, emberi kapcsolatokról, Törőcsik Mari utánozhatatlan mélységű alakításával. Maár Gyula, a legszebb magyar kamara-és portréfilmek rendezője felesége, Törőcsik Mari legmodernebb alakítását örökítette meg. A néző egy lelkiállapot alakulását kísérheti nyomon. Egy negyvenéves asszony válása után bezárul, levert, céltalan. Kapcsolatait üresnek találja, noha fia, anyja és barátnője megértően támogatják. Öngúnnyal szemléli ezt a segítő környezetet és benne saját, lázadó kitöréseit.