2015-09-30 17:23:07 A BKK elkészült a Szépvölgyi út környékén a Budai fonódó villamos pályája, átadták az autósoknak az érintett szakaszokat. 2015-09-09 13:20:58 A Bécsi út Nagyszombat utca és Tímár utca közötti részén a városhatár irányú forgalmat a villamosvágányra terelik, mert a villamoshálózat építéséhez kapcsolódó munkákat végeznek október végéig. 2015-08-21 10:26:21 Várhatóan idén karácsonyig elkészül a budai fonódó villamoshálózat óbudai szakasza, melyen a felújítást követően új, alacsonypadlós villamosok is közlekednek majd. Videó a cikkben.
Ahogyan arról az Infostart is beszámolt, a budai fonódó villamos második ütemének, a Gellért tértől a Kopaszi-gátig történő szakaszának az újratervezését sürgette Karácsony Gergely egy múlt szerdai videoüzenetben. A főpolgármesternek a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) új tervei sem voltak elfogadhatóak, és úgy vélte: a jelenleginél egy sokkal zöldebb megoldást is meg lehet valósítani a beruházás során. Karácsony Gergely felvetésére a BFK vezérigazgatója még aznap reagált, amit meg is osztott a Facebook-oldalán, emlékeztetve a többi között arra, hogy különböző fővárosi szervek nem járultak hozzá eddig ahhoz, hogy a tervezett 178 darab új fánál még több új legyen. Hozzátette: az érdemi munkát ugyanakkor nem helyettesítheti egy Facebook-vita, ezért meghívót küldött Karácsony Gergely főpolgármesternek, László Imre újbudai polgármesternek, Erő Zoltán főépítésznek, Bardóczi Sándor főtájépítésznek, a BKK, a Budapest Közút, a BKM, a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatóinak, hogy kedd reggel jöjjenek el a BFK-ba és addig ne álljanak fel, amíg nem tudnak megállapodni.
Hét pár akadálymentes megálló létesül: a Szent Gellért téren a Bertalan Lajos utcánál a Petőfi híd budai hídfőjénél a Magyar tudósok körútja északi végénél a Pázmány Péter sétányon az Infopark dunai épületeinél a Nádorkert vasútállomásnál a végállomás a Budafoki/Dombóvári úti kereszteződésben A budai fonódó villamos új szakaszát a számítások szerint 9 perc alatt teszik majd meg a villamosok. A viszonylatok megszervezése a BKK feladata lesz, de az előzetes elképzelések szerint a Szent Gellért tértől csúcsidőben az egyik járat (munkanevén a 48-as) 7-8 percenként a Szabadság hídon át Pestre, a Deák Ferenc tér felé, a másik viszonylat (akár 18-as is lehet) csúcsban negyedóránként a budai rakparton közlekedik tovább.
Az 59B villamos biztosítja majd mind Hűvösvölgy, mind Farkasrét tekintetében a megszokott járatkövetést. Az 59A villamos korábbi közlekedési rendje szerint a Márton Áron tér és a Széll Kálmán tér M között viszi az utasokat, azonban a Széll Kálmán tér felújításának elkészültéig késő esténként, illetve hétvégén a hajnali órákban továbbra is 59-es villamos közlekedik az 59A járat helyett. A 61-es villamos a jövőben Hűvösvölgytől a Móricz Zsigmond körtéren át a Fehérvári út elejéig közlekedik, végállomása a 47-es villamos Móricz Zsigmond körtéri megállójába kerül át. Új menetrend szerint, csúcsidőben 7-8, azon kívül jellemzően 15 percenként jár majd. Az Alkotás utcai és a Villányi úti szakaszon a 17-es, a Széll Kálmán tér és a Hűvösvölgy között az 56-os, az 56A, valamint a reggeli csúcsidőben az 59B villamos sűríti a 61-es villamost. A 7-es, a 29-es, a 34-es, a 65-ös, a 65A, a 106-os, a 134-es és a 253-as busz közlekedésében az előzetes tervekkel ellentétben – a társadalmi egyeztetésre beérkezett észrevételek és javaslatok alapján – nem lesz változás.
Hétköznap csúcsidőben a Krisztina körút és a Fehérvári út között az 56-os villamos nyújt majd átszállás nélküli utazási lehetőséget. A 19-es és a 41-es villamos várhatóan március közepétől – a Clark Ádám téri villamosalagút-felújítás elkészültével – a jelenlegi dél-budai végállomásától meghosszabbított útvonalon a Batthyány téren át a Bem rakpart–Frankel Leó út–Bécsi úton keresztül a Bécsi út/Vörösvári út végállomásig közlekedik. Megosztott vonal Hétköznap csúcsidőszakban a 19-es villamos a korábbi menetrendhez képest sűrűbben, 6-9 percenként jár majd. A 19-es vonalon új, akadálymentes CAF villamosok is közlekednek. A Clark Ádám téri munkák elkészültéig a 19-es és a 41-es villamos két szakaszon, megosztva közlekedik, mind a Bécsi út/Vörösvári úttól, mind a dél-budai végállomásától a Clark Ádám térig, ahol a Lánchíd alatti gyalogos-alagúton átsétálva másik villamos-szerelvényre átszállva lehet továbbutazni. A Clark Ádám téri munkák ideiglenesen kettéosztják a villamosközlekedést Forrás: BKK Az északi vonalszakaszon 19-41-es összevont villamos 19-es jelzéssel közlekedik, míg a Kelenföld vasútállomás M végállomástól 19-es, a Kamaraerdei Ifjúsági Parktól 41-es jelzéssel indulnak a járatok a Clark Ádám térre.
Abban az esetben, ha a gyermek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű, a fent meghatározott nyugdíj összegének 60%-a jár árvaellátásként. Az árvaellátás igénylése és módja 2018. Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az ellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. Miután a főbb kérdéseket tisztáztuk, két tanáccsal szeretném a témával kapcsolatban ellátni az árvaellátás tekintetében érintett olvasót: Egyrészről a zökkenőmentes továbbfolyósításhoz szükséges igazolást a megadott időközönként mindig késedelem nélkül igazoljuk, másrészt amennyiben nem vagyunk benne biztosak, hogy a fenti feltételek mindegyike fennáll, vagy akár bizton tudjuk, hogy valamely feltétel nem teljesül, a kérelmet akkor is nyújtsuk be, hiszen a kérelmünket elbírálni jogosult szerv minden esetben – a jogszabályi rendelkezések keretén belül – méltányos döntés meghozatalára törekszik. Az sem befolyásolja az árvaellátást, ha szünetelteti az árván maradt a tanulást betegsége miatt, vagy azért, mert gyermeket szül.
[2] Bírósági végrehajtás esetén az árvaellátásból — legfeljebb 50% erejéig — a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni. [3] Igénylése [ szerkesztés] Az árvaellátást az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell igényelni, illetve ha az elhunyt már nyugdíjas volt, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál. A gyermek képviseletére az igénylés során a gyermek törvényes képviselője (életben lévő szülője, gyámja) jogosult és köteles. Árvaellátás jogosultsági feltételei az Európai Unió tagállamaiban (2. rész). Statisztika [ szerkesztés] Év Árvaellátásban részesülők száma (fő) Árvaellátásban részesülők egy főre jutó átlagos ellátása (Ft) [4] 2011 93 916 36 262 Források [ szerkesztés] Hajdú József, Homicskó Árpád (editors): Szociális jog II., Patrocinium, Budapest, 2010, ISBN 978-963-89051-9-2 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. törvény Külső hivatkozások [ szerkesztés] Nemzeti Jogszabálytár Könzponti Statisztikai Hivatal Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Hajdú, Homicskó: Szociális jog II., 116. old. ↑ 1995. évi CXVII.
Az árvaellátásra való jogosultság feléledhet, ami azt jelenti, hogy ha meg is szűnik, de utóbb újból megvannak a feltételei, akkor ismét kapja az arra jogosult. Az árvaellátást személyenként kapják a leszármazók, nem úgy, mint a szülői nyugdíjat, amit meg kell osztani. Az árvaellátás az elhunyt nyugdíjának 30%-a, de 60%-a, ha mindkét szülője meghalt, vagy a még élő szülő rokkanttá válik. Azt a nyugdíjat veszik számításba, amelyik a magasabb összegű, vagyis az árvára előnyösebb helyzetet jelent. Ha viszont a rokkant szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek, akkor a 60%-os ellátást átváltoztatják 30 százalékossá. Az árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint. Az ellátás-igénylés a nyugdíjfolyósító szervnél történik a megfelelő nyomtatvány kitöltésével. A K11-es nyomtatványt ezen a linken megtalálja. Szolgáltatás : Infóbázis. Noam chomsky miféle teremtmények vagyunk lyrics Rival de loop szemhéjtus 10 Gta 4 android letöltés ingyen Nissan x trail t30 bontás Pedagógus minősítés útmutató 4. változat
Az árvaellátás jár a gyermeknek, ha szülője meghal - a nyugdíjtörvényben meghatározott feltételek szerint. A jogosultsági alap megegyezik az özvegyi nyugdíj alapjával. Az életkor és a szolgálati idő is ugyanúgy számít. Amennyiben a szülő 22 éves kora előtt hal meg, és legalább 2 év munkaviszonnyal rendelkezik, ha 22 és 25 éves legalább 4 éves ledolgozott munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy az árva ellátást kapjon. A 25 és 30 éves kor között elhunytaknak 6 év, a 30 és 35 év között elhunytaknak 8 év, a 35-45 év között elhunytaknak 10 év, míg a 45 év után elhunytaknak már 15 év szolgálati idő szükséges az ellátás megállapításához. Jogosultság esetén, a folyósítás megkezdését követően középiskolai tanuló tekintetében évente, felsőoktatásban tanuló árva esetén félévente igazolnunk kell a tanulmányok folytatását, ez lényeges feltétel. Végezetül nézzük meg, hogy milyen összegre számíthatunk! Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Ha ez hamarabb van, mint hogy 25 éves lesz, akkor addig. Sőt, ha nem itthon tanul, hanem külföldi oktatási intézményben, akkor is fennáll a jogosultság) Egy esetben jár a 25. életéven túl is ellátás, ha sajnálatos módon valaki rokkanttá válik, mert ilyenkor már nem figyelik az életkort az árvaellátás megállapításánál. Azon sajnálatos esetben jár az árvaellátás, ha a gyermek szülője meghal, és szülő nélkül marad, továbbá a szülője nyugdíjas volt vagy betöltötte a korhatárt mikor a haláleset megtörtént. Az életkori határok, az összeg százalékos meghatározása mind módosítás nélkül maradtak a jogszabályban. Mivel szorosan kapcsolódik a nyugdíjjogosultsághoz, ezért a nyugellátásról szóló törvény szabályozza. Ha a gyermek szülője meghal, akkor jogszabály által meghatározott feltételek esetében jár neki az árvaellátás. A jogosultságnál ugyanaz az alap, mint az özvegyi nyugdíj esetében. Számít az életkor és a szolgálati idő is. Ennek megfelelően, ha a szülő a 22 éves kora előtt halt meg és legalább kettő évet dolgozott; 22 és 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el és legalább 4 év ledolgozott év kell, hogy álljon a háta mögött ahhoz, hogy ellátást kapjon az árva.
Az árvaellátás azokra a gyermekekre is vonatkozik, akiket a másik házastárs vitt a házasságba, de közösen nevelték. Az ellátást nem csak egy gyermekre lehet felvenni, hanem több gyerekre is. Az egy háztartásban történő nevelés a legfontosabb ez lehet testvér, unoka, de még dédunoka is. Ilyenkor csak abban az esetben jár az ellátás, ha az elhunyt a saját lakásában tartotta el a gyereket és nincsen olyan hozzátartozó vagy esetleg rokon, aki el tudja tartani a gyereket a további években. Örökbefogadás esetén is ugyanez az eljárás, hiszen nem tesznek különbséget a saját és az örökbefogadott gyermek között. A vér szerinti szülő után az örökbefogadott csak akkor kaphat ellátást, ha azt a házastárs örökbe fogadta. Például a gyereket együtt neveli az anya az élettársával, aki örökbe is fogadta, akkor a vérszerinti szülő után is kap a gyerek ellátást. Árvaellátást iskolai tanulmányok jogcímen is lehet kapni, ha a fogyatékkal élő gyermeket magántanár tanítja, illetve akkor is, ha még nem töltötte be a 25. életévét és képzésben vesz részt.