A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten SZÉP Kártyára adott béren kívüli juttatások együttes nettó összege – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 2020. évben nem haladhatja meg a 400 ezer forintot. Fontos megemlíteni, hogy az adóhatóság által megerősített tájékoztatás szerint a rendelet hatálybalépése, vagyis 2020. előtt az utalás időpontjában hatályos szabályok szerint béren kívüli juttatásként vagy egyes meghatározott juttatásként számfejtett összegek adókötelezettségét a fenti szabályok nem érintik, a 2020-ban már benyújtott havi '08-as bevallások önellenőrzéssel nem helyesbíthetőek, mert az önellenőrzésnek az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. Változás a SZÉP-kártyáknál: megjelent a rendelet a közlönyben - Blikk. törvényben meghatározott törvényi feltételei nem állnak fenn. Érdemes továbbá felhívni a figyelmet arra is, hogy SZÉP Kártya juttatás esetén a jövedelem megszerzésének időpontja az utalás időpontja, tehát a SZÉP Kártyára adott juttatás adókötelezettségét az utalás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani.
A Rendelet értelmében a pénzforgalmi szolgáltató az említett időpont előtt legalább 2 hónappal köteles tájékoztatni a kártyabirtokost arról, hogy milyen időponttól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre. Lényegében a SZÉP Kártya juttatás – a korábbi rendszertől eltérően – az utalás évét követő második naptári év május 31. napja után is hozzáférhető a kártyabirtokos számára, de ettől az időponttól kezdve díjat számít fel a pénzforgalmi szolgáltató. Az OTP 2020. március 27-én, a K&H 2020. március 31-én jelentette be, hogy a koronavírus miatt kialakult globális járványhelyzetre való tekintettel áprilisban és májusban nem számítja fel a kártyabirtokosok számára a 2017-ben átutalt és 2019. május 31-én lejárt SZÉP Kártya egyenlegek után fizetendő 3 százalékos havi díjat. A kártyakibocsátó bankokat követve, a Kormány 2020. április 6-i hatállyal módosította a SZÉP Kártya rendeletet. [91/2020. 5. Szép-kártya 2022 – Élelmiszer is vehető vele, de meddig? - Napidoktor. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályairól] A módosítás szerint a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a kártyakibocsátó bank a SZÉP Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthat fel.
140/2020. § 140/2020. rendelet 2017. törvényben
Orbán Viktor miniszterelnök aláírta azt a kormányrendeletet, amely szerint a Széchenyi Pihenő Kártya (Szép-kártya) egyik alszámlájáról a másikra 2021. december 31. helyett 2022. szeptember 30-ig szabad az utalás. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet mától lép hatályba. Korábban az Index is beszámolt arról, hogy a júniusban életbe lépő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedések szerint a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint, szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. A kormány 2018-ban megtiltotta az egyes alszámlák közötti átutalást, amit a koronavírus okozta gazdasági helyzetre tekintettel idén áprilisban feloldott 2021 végéig. Ez a határidő hosszabbodott meg most. A most megjelent rendelet alapján így módosult a Szép-kártyákról szóló kormányrendelet vonatkozó passzusa: 2022. Index - Gazdaság - Megjelent a rendelet: megkönnyítik a Szép-kártyán felhalmozott pénz felhasználását. szeptember 30-ig az Szja tv.
§ (2) bekezdésétől eltérően az 5. § (1) bekezdése szerinti másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás ellenértékének megfizetésére is – ide nem értve a szolgáltatás közvetítését – felhasználhatja. " Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0)
Kovács Kati élete egyik legnagyobb traumájáról vallott. Kovács Kati szerencsére egy végtelenül pozitív és erős természet. Ez a két tulajdonság már nagyon sokszor kihúzta őt a bajból, legutóbb például a koronavírus miatt bevezetett kijárási korlátozás idején. A híres énekesnő bevallotta, hogyan telnek a mindennapjai a négy fal közé zárva. Egy friss interjúban azonban olyan témáról beszélt, amelyről eddig még talán soha életében. Kovács Kati elárulta: nagyon szeretett volna kisbabát, de mostanra már elfogadta a tényt, hogy sosem lesz. Forrás: MTI/Tormai Andor "A sors az egyik oldalon tehetséget adott, a másik oldalon viszont elvette tőlem a gyereket. Sokáig nem tudtam erről beszélni, ma már megy. Húsz éven át mindent megtettem, minden orvoshoz elmentem, hogy gyerekem szülessen, de nem sikerült. Nagyon fájt, sokat szenvedtem miatta, aztán túltettem magam rajta" - mesélte a BEST Magazinnak.
A kajakkirálynő hosszú idő után most először osztott meg fotót a kis Júlia Lénáról. Kétszeres anyuka A háromszoros olimpiai bajnok kajakos, Kovács Katalin 2019 januárjában hozta világra második gyermekét, aki csak úgy, mint az elsőszülött, kislány lett. A baba a gyönyörű Júlia Léna nevet kapta, és bár eddig nem sok alkalommal osztott meg fotót a büszke édesanya az új családtagjukról, a bükki vakációjuk során mégis kivételt tett. A visszavonult élsportoló a közösségi oldalán mutatta meg babáját, aki már féléves is elmúlt, vidám és csodaszép. Lapozz, mutatjuk a fotót! Oldalak