Megjelenhet ugyanez ingatlan beruházások esetében is, amennyiben a fejlesztő komolyan veszi a környék infrastrukturális igényeit, ugyanakkor a kisebb városfejlesztések, zöldítések már nem feltétlenül járnak érezhető hatással az ingatlanárakra. Az ipari beruházások pedig – már amennyiben egy nagyváros lakóövezetének közelében jelennek meg és nem kisebb településeknél – kifejezetten csökkentik egy adott környék lakóingatlanainak értékét.
Nagykanizsa belvárosában, 5 szobás felújított lakás eladó! Tágas, belső kétszintes társasházi, igényes kialakítású, 4 + 1 szobás, bruttó 120 m2-es lakás eladó. Minőségi kivitelezés, világos belső terek jellemzik a 3. emeleti, belvárosi eladásra kínált ingatlant. Eladó lakás, Nagykanizsa, Nagykanizsa Belváros: 25,75 millió Ft, 58 m² - Ingatlannet.hu. Kiváló elhelyezkedésű lakás, nyugodt és rendezett környékén található. Parkolás az épület előtti közterületen vagy az udvarban lehetséges. A műanyag nyílászárók redőnyösek, a tetőtéri ablakokon külső rolós sötétítő van, a fűtés gáz cirkó kazánnal biztosított. Az ingatlan földszinti helyiségei: - szoba 9, 0 m2 - szoba 17, 5 m2 - nappali-étkező 21, 2 m2 - konyha 10, 5 m2 - fürdőszoba 8, 0 m2 - WC 1, 6 m2 - előtér 5, 0 m2 - tároló 4, 4 m2 - lépcsőház 4, 5 m2 Az ingatlan emeleti helyiségei: - szoba 8, 9 m2 - szoba 13, 5 m2 - fürdőszoba 11, 8 m2 - közlekedő 4, 4 m2 Irodánk teljes körű szolgáltatást nyújt kereső ügyfeleinknek. Szakszerű tanácsadással, hitel ügyintézéssel, energetikai tanúsítvány elkészítésével és kedvező díjszabású ügyvéddel nyújtunk segítséget!
De akkor milyen fejlesztések, és miként mozgatják meg ingatlanunk értékét? A Balla Ingatlan dél-budai tapasztalatai szerint az ilyen fejlesztéseknél – legyenek azok ipari, kereskedelmi, kulturális vagy a városi környezetet javító beruházások – az adott terület ingatlanainak értéknövekedése az infrastruktúra fejlesztésének mértékével áll szoros összefüggésben. Hiszen, ha egy terület fejlesztésre kerül, akkor az érinti a környék infrastruktúráját: utak, csatornák, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények és hasonlók kialakításával jár. A kérdés általában az, hogy az infrastrukturális fejlesztés arányban van-e a fő fejlesztéssel, illetve jelentősebb-e annál. Optimális esetben a beruházások emelik a környék ellátottságát és színvonalát, ami viszont nyilvánvalóan az ott található ingatlanok árának emelkedésében is jelentkezik. Nem elég egy park, egy rövid sétálóutca, vagy egy zöld sáv A gyakorlatban azonban nem ennyire kristálytiszta a kép – húzza alá Balla Ákos. Problémát okozhat, ha ezek az infrastruktúra-fejlesztések nem érik el a kívánatos szintet, így nem feltétlenül adnak többlet-értéket a környék ingatlanpiacának.
Kedden tartotta márciusi ülését a jegybank Monetáris Tanácsa. Az előző, februári ülésén a testület 50 bázisponttal 3, 40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot az addigi 2, 90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3, 40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5, 40 százalékra. Az előző ülés óta az orosz–ukrán konfliktus, valamint az arra válaszul bevezetett nyugati szankciós intézkedések miatt az energia- és élelmiszerárak tovább emelkedtek. A kérdés így az volt, hogy a múlt heti passzivitást tartja vagy újra bátrabban emel. Tovább emelheti az alapkamat mértékét a jegybank. Előzetesen a felével számoltak Ugyanis eddig a romló inflációs kilátások és a forintra nehezedő nyomás miatt egyszer 75, másodszor pedig 50 ponttal 5, 85 százalékig emelték az egyhetes betét kamatát, de a múlt héten már, miután visszaerősödött az árfolyam, nem emeltek tovább. A CIB Bank elemzői előrejelzésükben 4, 40 százalékos alapkamat-emelést prognosztizáltak, míg az OTP Banknál számítottak a korábbi ütemnek megfelelő, 50 pontos emelésre.
Lakossági szempontból ez szerencsés is lehet. Egy 2020-hoz hasonló év után, ahogy a lakossági vagyon növekedésén is látszik, aligha fogjuk felélni a jövedelmünket, a magasabb kamatszint mellett inkább szívesebben fektetünk majd be a jövőbe. Magas alapkamat mellett pedig jellemzően kisebb a valószínűsége a gazdaság túlhevülésének, így például az ingatlanpiac további elszállása sem várható. Mi lesz a hitelekkel? Jegybanki alapkamat emelés hatásai. Sokan gondolhatnák, hogy ebből a lépésből egyből az következik, hogy a hiteleink is drágábbak lesznek, ám ez rövidebb távon nem feltétlenül igaz. Bár tény, hogy az alapkamat emelkedése hosszú távon a hitelek kamataira is hatással lesz, kis mértékű kamatemelés viszont nem gyűrűzik be azonnal a kereskedelmi bankok hiteleibe. Főleg azért, mert a változó (3, 6, 12 hónapra fixált kamatú) kamatozású lakáshitelek referenciahozama a BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb), a fix hiteleké pedig a BIRS (Budapesti Bankközi Kamatswap) és ÁKK mértékétől függ. Hosszútávon viszont várható, hogy a fenti referenciahozamok minden bizonnyal emelkedni fognak 2021-ben.
Ezért a monetáris konfíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját – tette hozzá. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy a kínálati oldali inflációs sokkal a monetáris politika csak mérsékelten képes felvenni a harcot, hiszen annak tényezőire alapvetően nem tud hatni. Az orosz-ukrán háború kitörése az energiaárak további emelkedésén, illetve az ellátási láncok szakadozásán keresztül jelentős inflációs kockázatot jelent - húzta alá. Hosszabb távon a kamatkondíciók a korábbinál magasabb szinten stabilizálódhatnak; vélhetően szükség lesz az egyhetes betét és az alapkamat további emelésére - jelezte előre az elemző. Újabb jegybanki alapkamat-emelés jöhet - gazdasag.ma.hu. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint indokolt volt a nagyobb léptékű alapkamat emelés, mivel az alapkamat és az egyhetes betéti ráta között igen jelentőssé vált a különbség, igaz, az általa várt 125 bázisponttól elmaradt. Várakozása a széttartó kamatszintek egységesülése a nyári hónapok valamelyikében következhet be, várhatóan 7 százalék felett.
A tárca úgy fogalmazott: a kormány a nyugdíjemelés mértékéről – amely az idei évben 5 százalékos volt – az inflációs előrejelzés alapján előzetesen dönt. Abban az esetben, ha jelentős az eltérés, két lépcsőben nyugdíjkiegészítés történik, az első júniusban, a második novemberben. Emellett arra hívták még fel a figyelmet, hogy a háború, a szankciók és az energiaárak emelkedése miatt egész Európában magas az infláció. Virág Barnabás is megemlítette, hogy a magyar adat nem kirívó, Európában csak a 7-8. helyen áll, bár ez is az első harmad az EU-s listán. A PM hangsúlyozta azt is, hogy a kormány az infláció csökkentése érdekében döntött a benzinárstop, az élelmiszerárstop, a kamatstop és a rezsicsökkentés fenntartásáról. Ezek az intézkedések több százalékponttal csökkentik az inflációt – hangsúlyozta a tárca, hozzátéve, hogy az áremelkedéssel szemben segítséget jelent, hogy a kormány jelentős összegeket fordít a családok megerősítésére: a családi adó-visszatérítéssel, a 25 év alattiak adómentességével, a béremelésekkel és a 13. havi nyugdíj visszaépítésével több ezer milliárd forint marad az embereknél.