Öld meg Cartert! leírása Ted Lewis regénye, amely először Jack hazatér (Jack's Return Home) címen jelent meg, hiperrealisztikus képet fest a hatvanas évek Angliájának legsötétebb oldaláról, a biliárdtermek, masszázsszalonok és mocskos iparvárosok díszletei közt kegyetlen, halálos játszmákat folytató alvilági figurákról, a gyerekpornó gyomorforgató világáról. A regény első, 1971-es filmadaptációja Öld meg Cartert! címen került a mozikba, a főszerepet Michael Caine alakította. A brutális jelenetekkel telezsúfolt film sokkolta a közönséget, később azonban kultuszfilmmé vált, előképe és ihletője lett a kilencvenes évekbeli, könnyedebb hangulatú gengszterfilm-hullám legjobban sikerült alkotásainak, többek közt Quentin Tarantino és Guy Ritchie filmjeinek. A regény, a filmhez hasonlóan, Jack Carter feszültséggel teli, kegyetlen meséjén keresztül hitelesen ábrázolja az alvilág és a vonzáskörében élő, a bűnözés és a tisztességes élet közötti keskeny határmezsgyén lavírozó társadalmi réteg életét.
Jack Carter elszánt. Jack Carter hajthatatlan. Jack Carter türelmes. Egészen addig, amíg fel nem idegesítik. Márpedig Newcastle-ben ez gyakran megesik. Nem mindenkinek tetszik ugyanis, hogy Carter ki akarja deríteni, mi is okozta bátyja halálát. Jobban örülnének, ha szépen elhúzná a csíkot. És ezt lépten-nyomon a tudtára is adják. Csakhogy Carternak más tervei vannak. Ki akarja deríteni az igazságot. Méghozzá bármi áron. És ebben senki sem akadályozhatja meg. Mert lehet, hogy az igazság keserű, de a bosszúnál nincs édesebb...
A két történet között eltelt harminc-negyven év, s ez bizony meglátszik a hangvételen. Míg Hammett nemes egyszerűséggel Poisonville-ként emlegeti a koszos iparvárost, ahonnan csak szerencsével menekülhet el az ember, de ahol léteznek jó emberek is, addig Lewis angol kisvárosa, ami a helyi gyáraknak köszönhetően virágzott fel, szimplán mocskos és kiábrándító. Itt egyszerűen nem találunk pozitív figurát, amorális vagy lezüllött alakok lófrálnak a városban, egyik szemükkel a poharukat, másikkal a konkurenciát lesve. Egyáltalán nem lóg ki közülük a történet főszereplője, Jack Carter, aki elismert verőlegényként érkezik vissza szülővárosába. Hírnevét londoni állásának köszönheti: a közvélekedés szerint ő már egy másik kategóriában játszik – bár az okvetetlenkedőket mindkét helyen egyformán verik laposra. Ezúttal Carter az okvetetlenkedő figura, aki a tyúkszemére lép pár embernek, s ennek következtében rá vadásznak a helyi nehézfiúk – akik persze nincsenek egy súlycsoportban vele, de ettől semmi sem lesz egyszerűbb.
Bábel tornya végül megépül? Megoldaná egy Fudzsi hegynél magasabb épület Tokió lakásproblémáit? Egyesek szerint a környezetbarát, ultramagas épületek jelentik a megoldást az emberiség problémáira. A gízai nagy piramis négyezer évig volt a világ legmagasabb épülete, a huszadik században azonban már sokkal gyakrabban változott ennek a címnek a birtokosa. 1901-es elkészülte után 167 méteres tornyával még a philadelphiai városháza lehetett a legmagasabb épület a világon, ezután viszont már sorban épültek az Egyesült Államokban a magasabbnál magasabb felhőkarcolók, az Empire State Building vagy a 2001-ben elpusztított World Trade Center. Először 1998-ban, a malajziai Petronas-ikertornyok megépültével került el Észak-Amerikából a legmagasabb épület címe Ázsiába. A maláj tornyok után még a tajvani Taipei 101 is volt a világ legmagasabb épülete, de csupán öt évig, mivel 2009-ben a dubaji Burdzs Kalifa 828 méteres magasságával messze lehagyott minden korábbi, ember alkotta épületet. Természetesen az ilyen listák viták tárgyát képezhetik, mert sokszor eltér, hogy mely építményeket szerepeltetik a listákon, a tornyokat, rádióadókat sokszor külön kezelik.
Az 1974-ben épült monstrum jelenleg a lista 21. helyén áll. A világ legmagasabb épülete a dubaji Burdzs Kalifa (magyarul Kalifa-torony). Magassága 828 méter, vagyis annyi, mintha egymásra állítanánk 418 Michael Jordant (de amúgy miért tennénk ilyet). Az épület a Taipei 101-től vette át az elsőséget 2010-ben, és azóta sem épült nagyobb nála, sőt, meg sem közelítette: a második helyezett is 196 méterrel alacsonyabb. A 25. helyre 425, 5 méteres magassággal lehetett odaérni. Ez egyébként annyi, mintha egymásra állítanánk 214 Michael Jordant (de amúgy miért állítanánk). A Burdzs Kalifa neve eredetileg Burdzs Dubaj lett volna, de a név az ész nélküli költekezés áldozata lett. Az arab olajállam ugyanis nem tudta finanszírozni az építkezés befejezését, amire a szomszédos Abu-Dzabi biztosított kölcsönt. A névadó így az ottani uralkodó, Kalifa bin Szaida an-Nahajan sejk lett. A Burdzs Kalifa. Az éjszakai fények tekintetében sem az ízlés netovábbja. Fotó: Anthony Espinosa / Unsplash A felhőkarcolók építése kifejezetten durva környezeti terheléssel jár: a Burdzs Kalifa építéséhez például 330 ezer köbméter betont és 39 ezer tonna betonacélt használtak fel.
2020. november 14. A 19. században terjedtek el Chicagóban és New Yorkban, ma már az egész világon találunk belőlük. Magasak, mérnöki csodák, hivalkodóak, szépek, pazarlók – 17 kevésbé ismert tény a felhőkarcolókról. Az ArchDaily a közelmúltban összeállította a világ 25 legmagasabb épületének listáját, az adatokat böngészve pedig rengeteg érdekességre lehet bukkanni. Ezekből válogattunk. 2004-ben még a Taipei 101 volt a világ két legmagasabb épülete. Az 508 méter magas torony ma már csak a lista tizedik helyére fér oda. Ha létezik a felhőkarcoló-tervezésnek specialistája, a Skidmore, Owings & Merrill LLP biztosan az. Az amerikai iroda igazi nagyágyú, az első 25 épület közül összesen öt fűződik a nevükhöz. A röviden SOM-nak is nevezett irodát 1936-ban alapították Chicagóban. Azóta a székhelyük New Yorkba költözött, de irodát tartanak fent Chicagóban, San Franciscóban, Washingtonban, Londonban, Hongkongban, Sanghajban és Brüsszelben is. A lista szereplői közül az 1974-ben átadott chicagói Willis Tower volt az első munkájuk, de az ő nevükhöz fűződik a Burdzs Kalifa megtervezése is.
A teljes épülethez összesen 330 ezer köbméter betont és 39 ezer tonna betonacélt használtak fel. A Burdzs Kalifa ma Dubaj városközpontjának ékköve Forrás: Origo Az extrém körülmények, a fényűző anyagok mind-mind emelték az építés amúgy is magas költségeit, amelyek végül 1, 5 milliárd dollárra emelkedtek. A dubaji emirátus végül kifutott a pénzből, és a szomszédos Abu Dzabitól kellett kölcsönt felvenniük. Az eredetileg Dubaj-toronynak, azaz Burdzs Dubajnak elnevezett épületet ezért az utolsó pillanatban Abu Dzabi nagylelkű uralkodója, kalifa bin Zájid Ál Nahajan után Burdzs Kalifának (Kalifa-toronynak) nevezték el. A világ egyik legpazarlóbb épülete Bár a felhőkarcoló építésénél számos környezetkímélő megoldást alkalmaztak, a torony az extrém körülmények miatt a világ legpazarlóbbjai közé tartozik: csak a napi vízfelhasználása 964 ezer liter, a hűtéshez pedig 10 ezer tonna folyadékot keringetnek. Az épület csodálatos sziluettje több tíz kilométer távolságból is látható Forrás: AFP/Marwan Naamani A felhőkarcoló belső csatornarendszere egy egészen high-tech, hangszigetelt, bonyolult csőhálózat, amely csökkenti a száz emelet magasból lepottyanó anyag zaját és sebességét.
A város csatornahálózata el sem tudja vezetni a temérdek szennyvizet, így a vécéken lehúzott, napi 15 tonnára becsült ürüléket kamionokkal szállítják el egy szennyvízfeldolgozó telepre. A "függőleges városnak" is nevezett épület több tíz kilométer távolságból is látható, s a levegőből magányos, égbe meredő tűre emlékeztet. Egyedülálló élményt nyújtva csak innen lehet meglátni kétszer is ugyanazt a napfelkeltét vagy naplementét, nagyjából egy perc eltéréssel, csak jó ütemben kell beszállni valamelyik gyors üvegliftbe. A felső emeleteken még naplemente után is perceken át látható a nap, ezért Dubaj vallási vezetése külön szabályt hozott az épületben lakók számára a Ramadán alatti böjtölésre. A 80. emelet fölött tartózkodók naplemente után 2 perccel, a 150. emelet fölött lévők 3 perccel később kezdhetik meg az étkezést.