Arany János: A rab gólya_Előadja: Demjén Éva - YouTube
/Énekes história/ Debreceni sokadalom! Nézz e képre, halld meg dalom: Szomorú történet esett, Kin sok jámbor szív megesett - E szomorú időben; Arrul szerzék ez új verset Ebben az esztendőben. Első képem azt mutatja: Grófkisasszonyt feddi atyja, Mér fejére súlyos átkot, Hogyha az íródeákot Még tovább is szíveli, Kihez a sáros cipőjét Sem méltó megtörleni. Im haragra lobban arca, Ősi dölyfe, mély kudarca! A leány, mint szőke harmat, Reszket, elfoly; - ajka hallgat, Vagy, ha mond is, ennyit mond: Válni nem tud, de meghalhat, Ősz fején úgy nem lesz gond. Második kép: hogy az atyja A deákot felhivatja. A rab gólya arany jános általános iskola. Ime, ott áll; büszke, délceg; Viseletén semmi félszeg; De szegény - csak köznemes, Grófkisasszony szép kezére Már ezért sem érdemes. Szigorún ezt tudtul adja Grófkisasszony édesatyja, - S hogy sem esztendő, se' hónap, Kitelt éve, mehet holnap. Messze ám! nagy a világ. Mélyet bókol, de csak ott áll Bátran az iródeák. "Gróf úr! enyim a leánya, Szíve, lelke, minden vágya; Minket senki el nem választ: Kezét kérem és a választ, Ha »igen«, ha »nem« is; Rangja, fénye, java nem kell: Elveszem egy ingben is. "
// Még a darvak hátra vannak, / Mennek ők is, most akarnak: / Nem nézi, csak hallja őket, / Mert tudja jól, / Ott fenn mi szól, / Ismeri a költözőket. // Megkisérté egyszer-kétszer: / Nem bírná-e szárnya még fel; / Hej, dehogynem bírná szárnya, / Csak ne volna / Hosszu tolla / Oly kegyetlen megkuszálva! // Árva madár, gólya madár, / Sohse nő ki tollad, ne várd, / Soha többé, fagyos télig; / Mert, ha épen / Nő is szépen: / Rossz emberek elmetélik!
De bár fogy a nép és hazája pusztul, És a jövendő hallgat, - nem felel, Bár keble csak bánat dalára buzdúl: Honát a költő mégse' hagyja el; - És, mely alélt hattyú gyanánt Várja magára a halált - Ő nemzetének hattyuéneke, Ő, a lant bánatos, haldokló gyermeke.
Példány állapota: közepes ISBN: 9638396504 Oldalak száma: 213 Fülszöveg 1944 utolsó napjaiban, a nyilasterror tobzódásának óráiba viszi el az olvasót Sánta Ferenc regénye: Az ötödik pecsét. Szorgos, becsületes, egyszerű emberek estéit és hétköznapjait, vágyait és életvallomását fogalmazta meg az író. Hősei estéről estére találkoznak egy kiskocsmában, borozgatnak, beszélgetnek, elméleti vitákat folytatnak az erkölcsről, a házaséletről, az emberi tisztességről, a megalkuvásról. De az idő, a gonoszság uralmának ideje végső próbára teszi őket. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Az ötödik pecsét (részlet). Már nem elegendő bizonyos kérdések elméleti megválaszolása, tettekkel, cselekvéssel, magatartással kell felelni. S ezek az egyszerű emberek legyőzik kicsinyességüket, apró meggondolásaikat: kiállják az emberség nehéz próbáját.
AZ ÖTÖDIK PECSÉT /ULPIUS-HÁZ KLASSZIKUSOK | 9789633831373 A termék bekerült a kosárba. Mennyiség: • a kosárban A belépés sikeres! Üdvözlünk,! Az ötödik pecsét - Sánta Ferenc | A legjobb könyvek egy helyen - Book.hu. automatikus továbblépés 5 másodperc múlva AZ ÖTÖDIK PECSÉT /ULPIUS-HÁZ KLASSZIKUSOK A regény cselekménye 1944-ben, a nyilas terror napjaiban játszódik. Négy kisember: egy műveletlen, ügyeskedő kocsmáros, egy egyszerű, becsületes asztalos, egy örök kételkedő, különc órás és egy finomkodó könyvügynök beszélget estéről estére egy kocsmában az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. Tét nélkül filozofálgatnak, okoskodnak, elméleteket gyártanak. A könyv megfordítja a mindennapi históriát: ezek az emberek, amikor komolyan, őszintén végiggondolják a sors kínálta lehetőséget – embertelenség árán menekülni az embertelen pokolból –, elbuknak, de amikor maga az élet állítja eléjük a nagy kérdést – nyilasok jönnek a baráti társaság tagjaiért –, a korábban általuk felállított szélsőséges erkölcsi helyzetet a valóságban is kénytelenek kipróbálni: egytől egyig az emberi tisztaság és bátorság hőseivé magasodnak.
[1] A történet szerint Gyurica kivételével végül mindhárman (Kovács, Király, Béla) a halált választják, az emberi mivoltot az embertelenségben is. Ám Gyurica választása sem értelmezhető olyan tisztán, egyértelműen rossznak. Az oetoedik pecset konyv tv. Nem állíthatjuk, hogy Tomoceuszkakatitivé válna, hiszen a dialógusok során fény derül arra, hogy ugyan kifelé úgy tűnik, hogy elárulja a többieket, a kommunistát és saját magát, lelkiismeretét is, ám azt csak ők (a főhőseink) és mi, olvasók tudjuk, hogy Gyurica nem saját magáért cselekszik így, hanem azokért a gyerekekért, akiket a házában bújtat a nyilasok elől. Ha ő meghalna, nem térne többé haza, akkor nem csak ő, de a gyerekek is elvesznének. Így tehát ez a cselekedete nem tekinthető öncélúnak, hanem inkább saját maga, lelki békessége, üdve feláldozásaként ezért a gyermekekért. Mindezek mögött a kimondott kérdések mögött ott feszül kimondatlanul is a szavak és tettek viszonya, a köztük tátongó esetleges űr és a saját lelkiismeretünk kérdése... Feldolgozások [ szerkesztés] A regényből 1976-ban Fábri Zoltán készített filmet azonos címmel.