Ma a szokásoktól eltérően nem délután, hanem már délelőtt 11 óra után elkezdődött az Operatív törzs sajtótájékoztatója. A rendkívüli tájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök is ott volt, komoly gazdasági bejelentéseket tett. A 2020. március 23-án, hétfőn délelőtti tájékoztatón elhangzott: Orbán Viktor 12 napja hirdettük ki a rendkívüli jogrendet amire azért volt szükség, mert a koronavírus ellenszerét kereső tudósok azt mondják, az ellenszer még nincs meg, de ha meg is találják, hosszú idő lesz, mire elérhető lesz mindenki számára. Dönteni kellett, hogy várjunk, vagy cselekedjünk - mondta Orbán Viktor. A szokásos jogrend mellett nem lehetett volna hatékony védekezést megszervezni, ezért hirdették ki a veszélyhelyzetet. Katonai, rendőri, egészségügyi és társadalmi védekezés zajlik Magyarországon. A vírus terjedésének három szakaszához igazították a lépéseket is. Az egyéni fertőzéseket elhagytuk, a csoportos fertőzések idején vagyunk és rohamléptekkel közeledünk a tömeges megbetegedések felé.
Ma, várhatóan délben jön Orbán Viktor bejelentése, hangzott el a hétfői operatív törzs előtt az M1-en. A miniszterelnök több mint valószínű, hogy a koronavírus miatt összeállított gazdaságmentő gigacsomagot fogja bejelenteni, annak részleteivel. Orbán a Facebook-oldalára is kitett egy sejtelmes ízelítőt: A miniszterelnök pénteki rádióinterjújában beszélt először arról, hogy hamarosan nagy bejelentést tesz, majd erre Gulyás Gergely miniszter a szombati Kormányinfón maga is felhívta a figyelmet. Gulyás előzetesen akkor annyit mondott a csomag várható volumenéről, hogy annak értéke az éves GDP 18-22 százalékára fog rúgni. Erről bővebben itt írtunk.
Cikkünk frissítése óta eltelt 1 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak. További szigorítások jöhetnek, mert a hazai településeknek már a 80 százaléka érintett a koronavírus-fertőzésben - derült ki ma. A magyarországi településeknek már a 80 százaléka érintett a koronavírus-fertőzésben, ezért nagyon fontos a fertőzés terjedését megakadályozó szabályok betartása – mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján. Galgóczi Ágnes közlése szerint az operatív törzs és a járványügy folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetet, és javaslatokat tesz intézkedésekre a kormánynak. A miniszterelnök a mai kormányülés után bejelentést tesz – mondta. Az osztályvezető kiemelte: a 44. heti adatok alapján Békéscsaba, Eger, Kecskemét, Szekszárd, Tatabánya, Veszprém, más nagyvárosok és a főváros szennyvízében is növekvő tendenciát mutat a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja, tehát várható a fertőzések számának további emelkedése.
2022. január 10. 16:39 MTI 105 éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet nagy alakja. Párizsból 1870-ben tért haza, de idehaza inkább ellenérzéssel fogadták, mert a kiegyezés után már idejétmúlttá vált a forradalmi hangú, osztrák-ellenes festészet. Madarász Viktor önarcképe 1830. december 14-én született a Gömör vármegyei Csetneken (ma: Štítnik, Szlovákia) egy vasgyár igazgatójának gyermekeként. A szabadságharc kitörése után félbehagyta jogi tanulmányait, és belépett a honvédseregbe. A világosi fegyverletételig harcolt, a bukás után egy ideig bujdosnia kellett. T-Art Kiállítás a Magyar Festészet Napja Alkalmából. Jogi diplomáját végül a pécsi egyetemen szerezte meg, de 1853-tól már a bécsi festészeti akadémia növendéke is volt. Az intézmény konzervatív légköre fojtogatta, ezért inkább átiratkozott Ferdinand Waldmüller liberálisabb szellemű magániskolájába, jóllehet az ottani képzés jobbára csak témáiban volt eltérő. Ekkor festette a Kuruc és labanc, valamint Thököly álma című képeit. 1856-ban a magyar festők közül elsőként ment Párizsba, ahol az École des Beaux-Arts-ban tanult.
Prágai Adrienn elmondása szerint Molnár József szinte minden műfajt kipróbált, így terelődött a figyelme a történeti festészet után az életképek, zsánerek felé. Ebben a műfajban hamar elszakadt Magyarországról, és keleti, illetve itáliai tájakat, alakokat festett meg leggyakrabban. Ő volt a legelső hazai képzőművészeti árverés sztárja - Rippl-Rónai József művészete. Képeinek kedvelt helyszíne volt például Pompeji: Molnár éppúgy megfestette az ókori város elképzelt idilli pillanatait, mint tragédiáját. Így kapott helyet a kiállításban a Pompeji pusztulása című, monumentális, 17 négyzetméteres alkotás is, amelyet 1878 óta most először láthat a nagyközönség. Molnár József életművén "végigvonult" a tájfestészet is, a művész késői időszakában azonban kimondottan uralkodóvá vált, mondta el Prágai Adrienn, hozzátéve: a 2022. február 27-ig nyitva tartó tárlat ezért Molnár József legkedveltebb vidékei, a Magas-Tátra és a Balaton tájképeivel zárul. (mti) Borító: Egyik legismertebb képe a Dezső vitéz önfeláldozása ()
105 éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet nagy alakja. Párizsból 1870-ben tért haza, de idehaza inkább ellenérzéssel fogadták, mert a kiegyezés után már idejétmúlttá vált a forradalmi hangú, osztrák-ellenes festészet. Madarász Viktor: Hunyadi László siratása Forrás: Wikimedia Commons 1830. december 14-én született a Gömör vármegyei Csetneken (ma: Štítnik, Szlovákia) egy vasgyár igazgatójának gyermekeként. Magyar romantika festészet teljes. A szabadságharc kitörése után félbehagyta jogi tanulmányait, és belépett a honvédseregbe. A világosi fegyverletételig harcolt, a bukás után egy ideig bujdosnia kellett. Jogi diplomáját végül a pécsi egyetemen szerezte meg, de 1853-tól már a bécsi festészeti akadémia növendéke is volt. Az intézmény konzervatív légköre fojtogatta, ezért inkább átiratkozott Ferdinand Waldmüller liberálisabb szellemű magániskolájába, jóllehet az ottani képzés jobbára csak témáiban volt eltérő. Ekkor festette a Kuruc és labanc, valamint Thököly álma című képeit.
- 2021. november 19. 8:17 Kiállítással emlékezik Molnár József, a biedermeier és a romantikus magyar festészet jeles alakja születésének bicentenáriumára a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Idilltől a végzetig címmel csütörtöktől látható kiállítása. A Nemzeti Galériában és társintézményében, a Szépművészeti Múzeumban jelenleg három időszaki tárlat mutatja be a 19. Magyar romantika festészet video. századi festészet egy-egy mesterének (Paul Cezanne-nak, Szinyei Merse Pálnak és Molnár Józsefnek) az egymást korban átfedő életműveit, mondta el az Idilltől a végzetig című kamaratárlat sajtóbemutatóján a múzeum tudományos főigazgató-helyettese. Szücs György azonban hozzátette: noha saját korában Molnár József közkedvelt és elismert festőnek számított, hírnevét mára elnyomják olyan kortársai, mint Markó Károly, Munkácsy Mihály vagy éppen Szinyei. Ezért is fontos a most nyílt kamaratárlat, amely mintegy ötven művön keresztül nyújt keresztmetszetet Molnár festői és fotográfusi életművéből. Prágai Adrienn, a kiállítás kurátora felidézte, hogy Molnár József munkássága végigkíséri a 19. századi magyar festészet történetét.