Értékelés: 279 szavazatból Rockenbauer Pál és csapata 1979 nyarán indult neki az Országos Kéktúra megtételének, annak akkori keleti végpontjából, a Nagy-Milictől. Az akkor még kamasz fiúra, Bayer Zsoltra nagy hatással volt a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat. 32 évvel később, 2011-ben társaival úgy döntöttek, hogy Rockenbauerék nyomdokain haladva újra végigjárják ugyanazt az utat, felkeresik ugyanazokat a helyeket. Vajon mi minden változott bő három évtized alatt? Egyéb epizódok: Stáblista:
8, 5 Keresztül a Bükkön (14/3) Ismeretterjesztő sorozat (1978) Film adatlapja A Másfélmillió lépés Magyarországon stábja kétévnyi előkészítő munkát követően, 1979. július 31-én indult neki az Országos Kéktúra megtételének annak akkori keleti végpontjától, a Nagy-Milictől. A túra összesen több mint ezer kilométer megtétele után az Írott-kőnél végződött. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, szokást, érdekes embert mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, illetve Magyarország megismeréséhez. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több állandó szakértő (akik egyben a túrázó csapat tagjai is voltak) igyekezett bemutatni; Dercsényi Balázs a műemlékeket, Juhász Árpád a helyszínek geológiáját, Paládi-Kovács Attila a néprajzot és Dr. Pócs Tamás a növényeket. A mai út nagyon sok alkalommal a Bükki Nemzeti Park területét érinti, de nem csak azt, hanem olyan népi értékeket is, mint a tardonai szőttesek világa vagy a híres tanyás gazdálkodási formát.
Facebook: És akkor a bársonyos, mély hangján Sinkó László azt mondta: Füzérkomlós érintésével Bózsva felé megyünk tovább. Mi pedig ültünk a televízió előtt és úgy éreztük, ott lennénk mi is a tücsökzenétől hangos réteken, a romantikus erdőkben és nem értettük, eddig miért nem húztunk még túrabakancsot. Kereken negyven éve, hogy a világutazó és természetjáró Rockenbauer Pál és az ő tízfős csapata elindult az országos Kék túra útvonalán, kamerával, fényképezőgéppel, hogy aztán megszülessen a Másfélmillió lépés Magyarországon című 14 részes sorozat, amelynek talán sokan máig nem értik a titkát. A titka pedig csak annyi volt, hogy megmutatta nekünk, az életnek nevezett nagy rohanásban érdemes lenne megállni picit és rácsodálkozni a világra. A virágillattól bódult rétekre, a vidáman tekergő kis hegyi patakokra, mindenre, amit a természet adott nekünk, de rá se hederítünk, mert mindig sietnünk kell. Közben pedig elmegy az élet mellettünk. És akkor a bársonyos, mély hangján Sinkó László azt mondta: Füzérkomlós érintésével Bózsva felé megyünk tovább.
Miután megkaptuk a forgatási engedélyt, határozott célunk volt, hogy 2019-re, a Másfélmillió lépés Magyarországon negyvenedik évfordulójának alkalmára elkészüljünk. 3 / 5 Pisznice 1979. Fotó: Gyenes Károly Mi alapján döntöttél a filmben megszólalók mellett? A film alapvető pilléreit az 1979-es forgatás, a Rockenbauer Pálhoz fűződő személyes élmények és az ő személyiségének a titka, a kéktúrázás lényege, és az új alkotások adják. Fontosnak tartottuk, hogy a múltidézés mellett hangsúlyt kapjon a napjainkra gyakorolt hatás is. Ezért az adta magát, hogy az egykori szereplők mellett a jelenhez kapcsolódó interjúalanyokat is megkerestünk. A megszólalók mind kapcsolódnak a Kéktúrához, de más és más szempontok alapján. Így ismerhetik meg a nézők Burger Barna fotográfust, Jónás Szabolcsot, a Veresegyházi Városi Televízió főszerkesztőjét, Tóth Viktória grafikust, Csarnó Ákos zenészt, Tenczer Gábort és Fiantok Dánielt, az Index szerkesztőit, akiket alkotómunkára sarkallt a Másfélmillió lépés Magyarországon.
– Dehogy van… – Nincsen? És akkor miből él most meg? – Levegőből. (1. október 6., 10:09 És lényegébe' véve, a természet szépségit semmivel pótolni a világon nem lehet. (1. október 6., 10:09 Hernád vize de széles, babám csókja de édes, Egyet kaptam belőle, szerelmes lettem tőle! (1. rész) Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is Hasonló filmek címkék alapján
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, valamint a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát vehette át kedden Budapesten a Másfél millió lépés Magyarországon című filmsorozat tíz alkotója. A kitüntetéseket a köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta át az alkotóknak. A kitüntetettek tevékenységükkel nemcsak értéket teremtettek, hanem egyfajta korrajzot adtak hazánkról, és nem engedték, hogy Magyarország természeti kincsei, hagyományai és tájai a hozzájuk kapcsolódó történetekkel együtt feledésbe merüljenek - fogalmazta meg a miniszter köszöntőjében. Mint elmondta: a ma már kultikusnak számító sorozat alkotói igazi csapatmunkában dolgozva hozták létre azt a sorozatot, amely "a nemzeti önazonosságunk részévé vált". Balog Zoltán megköszönte az ötletgazdáknak, a kivitelezőknek és a túrázóknak, hogy bebizonyították: "nem kell a határokon túl menni ahhoz, hogy természeti csodákat lássunk és érdekes jelenségekkel találkozzunk".
István még arra is hajlandó, hogy elárverezze egyetlen értékes tárgyát, egy Lenin-érdemrendet, hogy a bevételből segítse a a kislány és édesapja, Viktor életét. Születése óta vak Viktor, mégiis egyedül neveli kislányát, Kittit. Az édesapa csak elképzelni tudja, hogy néz ki gyermeke, de példás apaként állja a nehézségeket – A legnagyobb boldogság lenne, ha egyszer találkozhatnék velük. Talán Kittikével visszakapnék egy piciny darabot Juditkámból is – reménykedik Almásy István. [origo] Hírmondó. Mindig erőszakos volt Saját beismerő vallomása és a bíróság ítélete szerint Szabó Zoltán, a balástyai rém négy nőt gyilkolt meg, bár az esetek egyes részleteit máig homály fedi. Szabó a tanyavilágban nőtt fel, nyolc általánost végzett. Alkalmi munkákból és orvvadászatból élt, de már tizenévesen erőszakos ember hírében állt. gyilkosság Balástya gyilkosság
Élettársát szigorúan fogva tartotta és rabszolgaként bánt vele, ajtót-ablakot bedeszkázott, nehogy a nő szökni tudjon. Az orvvadászként, földművesként, alkalmi munkásként tengődő férfi akkor talált igazán magára, amikor a kilencvenes évek közepén bűnözők, prostituáltak, ügyeskedő szélhámosok lepték el az ötös út melletti területeket, közel a tanyavilághoz. Az első áldozat Több sem kellett a megkérgesedett szívű Szabó Zoltánnak: végre volt "alapanyag", amivel dolgozhatott. Először a korábban óvónőként dolgozó férjes asszonyt, Józsa Róbertné Almásy Juditot szemelte ki magának. 1998-ban az asszony családjával egy romos tanyát vásárolt a környéken, majd a balástyai presszóban kezdett dolgozni. Az első munkanapját tölthette csak ki. Aznap délután engedett Szabó Zoltán meghívásának, és kiment vele a tanyájára. Egy csendes őrült volt – Máig kísért a hírhedt balástyai rém szelleme - Hírnavigátor. Judit olyan erős ütéseket kapott a fejére, hogy sérüléseibe belehalt, majd levetkőztetett holttestét Szabó gondosan eltemette (a képen szereplő balástyai tanya nem az ő tulajdonában áll).
A hurkos gyilkosként elhíresült, tényleges életfogytiglanra ítélt rabot a börtönben újraélesztették és beszállították a klinikára, ott azonban nem tudták megmenteni az életét. Ember Zoltán 1991. október 12-én 3 év után szabadult szabadult a börtönből, hogy még aznap meggyilkoljon és kiraboljon egy egyedül élő 85 éves férfit. 1999-ben a bátyját fojtotta meg puszta kézzel, majd 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben is megölt egy-egy idős embert. Velük az úgynevezett csúszóhurokkal végzett. Kezüket, lábukat gúzsba kötötte úgy, hogy a nyakára lazán odakötött hurkot a gúzskötéshez rögzítette. Szerencsétlen áldozatok amikor elgémberedve, már félig öntudatlanul kinyújtóztatták a tagjaikat, saját magukat fojtották meg. Donászi Aladár volt a harmadik, börtönben öngyilkosságot elkövetett sorozatgyilkos. Őt és társát, Bene Lászlót 1996-ban ítélték életfogytiglanra négy ember megölése miatt. Újra nyomozhatnak a balástyai rém ügyében - Infostart.hu. Donászi 1991-ben Ősz Zsigmond rendőrt, 1992-ben a 22 éves egyetemistát, Sádt Győzőt ölte meg. Székesfehérvár közelében két vadászt lőttek agyon.
A büntetésüket töltő fegyencek holttestét az ébesztő után találták meg (képünk illusztráció) Soha nem árulta el, hogy miért ölte meg ezeket a nőket. A negyedik áldozatának 300 ezer forintért kellett meghalnia. Őt szintén a Balástya közeli tanyára csalta, megfojtotta, majd elásta. Szabó elfogása után készségesen együttműködött kihallgatóival. Pontosan megmutatta, hová temette el áldozatait, és részletesen elmondta, hogyan ölte meg őket. Balástyai rém interjú a vámpírral. A szakértők igazolták Szabó minden állítását, ám a gyanúsított később visszavonta a vallomását. A vádirat szerint a rém egy prostituálttal is végzett, a nő holttestét a vasúti síneken találták meg, ezt a gyilkosságot azonban nem tudták Szabóra bizonyítani. A sorozatgyilkosságot vizsgáló két nyomozó nem zárta ki, hogy a rémnek több áldozata is lehetett, mint amiért elítélték, ám újabb hozzá kapcsolódó holttest már nem került elő. Emlékezetes: másfél éve, 2015. április végén ugyancsak a Csillag börtönben felakasztotta magát a cellájában a szentkirályszabadjai rém, Ember Zoltán is.