(1977) háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, kapus, edző Szécsi Zoltán ( Budapest, 1977. december 22. –) háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, kapus.
január 17. 19:05 "A magyar-olasz elődöntő már az elején eldőlt" - mondta az [origo]-nak a magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Kemény Dénes. A kapus Szécsi Zoltán úgy gondolja, hogy az egy évet kihagyó Kásás Tamással és Kiss Gergővel sem biztos, hogy tovább menetelt volna a csapat, a három gólt szerző Pietro Figlioli szerint Biroséknak nem tett jót az... 2010. ORIGO CÍMKÉK - Szécsi Zoltán. szeptember 10. 08:21 Sorozatban harmadszor lett olimpiai bajnok a magyar férfivízilabda-válogatott, Kemény Dénes együttese a döntőben kiváló játékkal múlta felül a torna meglepetéscsapatát, a remekül játszó, önmaga maximumát nyújtó Egyesült Államokat. Szécsi ezúttal csereként szállt be, s mutatott be számtalan bravúrt, Biros és Varga Dénes pedig három-három góllal... 2008. augusztus 24. 09:27 Ajánlataink
Pontos részletek az estről itt olvashatók: Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció
Ezt követően teniszezett, kosár- és röplabdázott. Orvosi javaslatra úsznia kellett. Ekkor kezdett vízilabdázni a BVSC-ben. 1995-ben már a junior válogatottban szerepelt. A következő évben a BVSC-vel megnyerte első magyar bajnokságát és a KEK-ben a döntőig jutott. Ebben a szezonban ezüstérmes volt a junior Európa-bajnokságon. Az 1996-1997-es bajnokságban már a BVSC elsőszámú kapusa volt. A bajnokságot ismét megnyerték. 1997-ben második volt a junior világbajnokságon és az Universiaden. 1998-ban és 1999-ben ismét magyar bajnok volt. 1999-ben harmadik volt az Universiaden. Ebben az évben tagja volt a Világkupa-győztes válogatottnak. 2000-ben a Bajnokok Ligájában harmadik volt a BVSC-vel. Az olimpián aranyérmet szerzett. 2001-ben bronzérmes volt az Európa-bajnokságon. A vb-n ötödik helyezést ért el. 2002-ben a LEN-kupában az elődöntőig jutott a klubjával. A következő évben harmadik volt a Világligában, második a Világkupán. Nagy László és Szécsi Margit - diakszogalanta.qwqw.hu. 2003-ban bronzérmet szerzett az Eb-n. A világbajnokságon és a Világligában aranyérmes volt.
Az első házassága megmentésére semmi esély nem volt? Az ember próbálkozik, próbálkozik, de 32-33 évesen már végiggondolja, hogy boldogtalanul akarja-e leélni az egész életét vagy sem. Ha nem, akkor lépni kell. Akkor is, ha ott van két gyönyörű, okos gyerek. Velük akkor is jó volt a kapcsolatom, most is az. A gyerekek minden rosszat átéltek, amit ilyenkor lehet, megviselte őket a válás, de ahhoz képest nagyon is rendben vannak. Muszáj volt lépni, a lelki gondokat akkor már a testem is jelezte, szétment a térdem, a vállam. Szécsi Zoltán válópere hat év után ért véget | nlc. Csak az olimpiai felkészülés alatt hat kilót fogytam a versenysúlyomból. Ez azonban már a múlt. Nyolc éve, hogy Vandával vagyok. Most boldog? Igen, boldog vagyok. Remélem, Vanda is így érez. Mindaz, ami régen történt, már fenn nyugszik a polcon, egy dobozban. Önre nem jellemző, hogy kihasználva az adottságait, falja a nőket vagy legalábbis nem mond nemet? Nem. Ma már Vanda könnyebb helyzetben van, érzelmileg érettebb lettem, és élemedettebb korú is, ez nem a kicsapongós korszakom.
Ahogy ők szerettek... Nagy László és Szécsi Margit A 23 éves Szécsi Margit és a 26 éves Nagy László Dunapentelén, az épülő Sztálinvárosban találkoztak először 1951-ben. A bulgáriai tanulmányútjáról hazatért költő egy bolgár csoportnak tolmácsolt éppen, a lány pedig fizikai munkásként az építkezésen dolgozott. Nem sokkal később egy piacon futottak össze. Keszeget ettek, nevettek a szálkák és a szélben elrepülő szalvéták miatt. Szerelmespárként távoztak. Szegények voltak mindketten, és lelkesek a változások iránt. Margit apja a háború előtt asztalossegéd volt Pestszentlőrincen. A konyhában volt a műhelye, és amikor eladósodott, a végrehajtók elvitték a fiatal lány alól az ágyat is. Hamar vált önállóvá, utcai vagányokkal barátkozott. Amikor '48-ban bekerült a népi kollégiumba, érettebb és tapasztaltabb volt falusi társainál. "Akkor nekem már voltak szeretőim. Halottat is láttam, sebesültet is. " A bölcsészkar mellett a Csillag szerkesztőségének tagja lett, versei is megjelentek. Két év után megszakította tanulmányait, hogy kőművesként Dunapentelét építhesse.
Ugyanebben az évben rendezte a Ballada a koránkelt harcosok hosszú meneteléséről című dokumentumfilmet, amely 1956-os eseményeket dolgoz fel. 2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel. 2006-ban Találkozás a kertben címmel készített dokumentumfilmet, amely grafikusművészekről és a Pannónia Rajzfilm Stúdióról szól. 2008-ban rendezője és forgatókönyvírója volt Az építész Rimanóczyak Nagyváradon című ismeretterjesztő filmnek. Tényi István 1990-ben elnyerte a filmszemle különdíját, 2002-ben Balázs Béla-díjat kapott. További hírek a Media1-en. Kiemelt fotó: Unsplash
1998-ban Balkezesség címmel készített kétrészes ismeretterjesztő filmet, amelyben számos riportot és tudományos értekezést felsorol a balkezességgel kapcsolatban. Ugyanebben az évben rendezte a Ballada a koránkelt harcosok hosszú meneteléséről című dokumentumfilmet, amely 1956-os eseményeket dolgoz fel. 2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel. 2006-ban Találkozás a kertben címmel készített dokumentumfilmet, amely grafikusművészekről és a Pannónia Rajzfilm Stúdióról szól. 2008-ban rendezője és forgatókönyvírója volt Az építész Rimanóczyak Nagyváradon című ismeretterjesztő filmnek. Tényi István 1990-ben elnyerte a filmszemle különdíját, 2002-ben Balázs Béla-díjat kapott.
Szerző: Ancsy itt: 18+, film 2021. 08. 30 11:55 Tragikus balesetben elhunyt Tényi István Balázs Béla-díjas filmrendező - közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége hétfőn az MTI-vel. Az alkotó, aki péntek éjjel halt meg egy Margit körúti lakástűzben, 73 éves volt. Tényi István 1948. január 29-én született Nyergesújfalun. 1970-1971-ben a Thália Színház hangtechnikusa volt, 1971-től 1974-ig a Kőbányai Amatőrfilm Stúdió tagjaként dolgozott. 1979-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán Fábri Zoltán és Illés György osztályában, mások mellett ifj. Jancsó Miklóssal, Xantus Jánossal és Sopsits Árpáddal együtt. 1985-ben Balázs Béla filmesztétáról készített dokumentumfilmet Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról címmel. 1992-ben rendezte Az én dühödt Magyarországom című dokumentumfilmet. Rendezője és forgatókönyvírója volt a Szabadulásra ítélve című kísérleti filmnek 1996-ban. 1998-ban Balkezesség címmel készített kétrészes ismeretterjesztő filmet, amelyben számos riportot és tudományos értekezést felsorol a balkezességgel kapcsolatban.
Tényi István rendező Hévízen - YouTube
Tragikus balesetben elhunyt Tényi István Balázs Béla-díjas filmrendező - közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége hétfőn az MTI-vel. Az alkotó, aki péntek éjjel halt meg egy Margit körúti lakástűzben, 73 éves volt. Tényi István 1948. január 29-én született Nyergesújfalun. 1970-1971-ben a Thália Színház hangtechnikusa volt, 1971-től 1974-ig a Kőbányai Amatőrfilm Stúdió tagjaként dolgozott. 1979-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán Fábri Zoltán és Illés György osztályában, mások mellett ifj. Jancsó Miklóssal, Xantus Jánossal és Sopsits Árpáddal együtt. 1985-ben Balázs Béla filmesztétáról készített dokumentumfilmet Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról címmel. 1992-ben rendezte Az én dühödt Magyarországom című dokumentumfilmet. Rendezője és forgatókönyvírója volt a Szabadulásra ítélve című kísérleti filmnek 1996-ban. 1998-ban Balkezesség címmel készített kétrészes ismeretterjesztő filmet, amelyben számos riportot és tudományos értekezést felsorol a balkezességgel kapcsolatban.
Tényi István 1948. január 29-én született Nyergesújfalun. Dolgozott a Thália Színház hangtechnikusaként, a Kőbányai Amatőrfilm Stúdió tagjaként. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr–rendező szakán Fábri Zoltán és Illés György osztályában szerzett diplomát, mások mellett ifj. Jancsó Miklóssal, Xantus Jánossal és Sopsits Árpáddal együtt. 1985-ben Balázs Béla filmesztétáról készített dokumentumfilmet Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról címmel. 1992-ben rendezte Az én dühödt Magyarországom című dokumentumfilmet. Rendezője és forgatókönyvírója volt a Szabadulásra ítélve című kísérleti filmnek 1996-ban. 1998-ban Balkezesség címmel készített kétrészes ismeretterjesztő filmet, amelyben számos riportot és tudományos értekezést felsorol a balkezességgel kapcsolatban. Ugyanebben az évben rendezte a Ballada a koránkelt harcosok hosszú meneteléséről című dokumentumfilmet, amely 1956-os eseményeket dolgoz fel. 2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel. 2006-ban Találkozás a kertben címmel készített dokumentumfilmet, amely grafikusművészekről és a Pannónia Rajzfilm Stúdióról szól.