csontok gyógynövények Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik. Nedves, nyirkos réteken, időszakosan vízzel borított ártereken, folyók, csatornák menti nádasokban, ligeterdőkben, árkokban gyakori A fekete nadálytő Európában és Ázsia mérsékelt égövi területein honos. Nyirkos, árnyékos helyeken nő vadon, folyópartokon, patak mentén és mocsarakban. Valószínűleg a visszatérő keresztesek vitték be Britanniába, akik tanúi voltak gyógyító erejének. Onnan vitték Észak-Amerika gyógynövénykertjeibe; a kertekből elterjedt, és meghonosodott vadon is. A nemzetségnév, Symphytum, a görög symphysis (törött csontok összenövése) szóból származik; az officináié, mint "mindig", itt is azt jelenti, hogy hivatalosan is a gyógynövények közé sorolják. Dioszkoridész a Matéria Medicában törött csontok és sebek gyógyítására javasolja a fekete nadálytőt. Angol neve, a comfreya latin confera, "összeköt" szóból származik, és más köznyelvi nevei – forrasztófű, összeplántálófű – is értékes orvosi használatára utalnak.
Az ízületi gyulladások, úgynevezett zárt baleseti sérülések (ficam, rándulás, húzódás, vérömleny) is gyorsan gyógyulnak a fekete nadálytő borogatástól vagy kenőcstől. Ez a növény allantoin tartalmának köszönhető, ami serkentően hat a vérellátásra, növeli a sejtek regenerációs folyamatait. fekete nadálytő kivonata, tinktúrája segített már olyan betegeken, akiket évek óta kezeltek reumával, köszvényes csomókkal, csontkinövésekkel. A borogatást csonttörések esetén csak akkor javasolt alkalmazni, ha a csontok a helyükön vannak, hiszen a forrasztófű meggyorsítja a csont gyógyulását. Néhány tanács a felhasználásra: - a növény friss levelét levélborogatásként, forrázott, szárított változatát ülőfürdőként alkalmazhatjuk - a fekete gyökeret frissen vagy szárítva, porrá őrölve borogatás, tinktúra készítésére használjuk: 1 l vízben 100 g összevágott nadálygyökeret kb. 10 percig főzzünk, majd szűrjük le, és még melegen helyezzük a borogatást a sérült, fájdalmas testrészre - hám- és sejtregeneráló hatása a sebgyógyulást segíti, de nyílt sebre ne használjuk!
Symphytum officinale Népi elnevezései: forrasztófű, nadálygyökér, madárgyökér, feketegyökér, fekete gyopár A Fekete nadálytő jellemzői Az érdeslevelűek családjába tartozik. Szárai és levelei szőrösek, a levelek hegyes csúcsban végződnek. Pirosaskék vagy fehér, harangformájú virágai eléggé jelentéktelenek. Évelő növény, megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. Herbája: gyökere és levelei. Gyűjtés: Gyökerét általában tavasszal gyűjtik, virágzás előtt. Leveleit egész tavasszal és nyáron gyűjthetjük, de lehetőleg a frissebb, fiatalabb leveleket válasszuk. A növény hatóanyagai: cseranyag, glikozida, kolin, cukor, nyálka, keményítő, inulin, gumi, gyanta, aszpargin, illóolaj. Hatások: gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító. Fő hatóanyaga az allantoin serkenti a vérellátást, elősegíti a sejtek regenerációját. Hámosító, csonthegesztő növény. A Fekete nadálytő gyógyászati felhasználása Belsőleg: Májkárosító hatása miatt belsőleges alkalmazása körültekintést igényel, ezért teaként inkább ne alkalmazzuk!
A Vendégkönyvben várjuk Vásárlóink véleményét, javaslatait. Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású. Orbáncfű olajos kivonat Az orbáncfű olajos kivonata használható műtéti hegekre, égési sebekre, narancsbőr vagy ráncok ellen. Pásztortáska alkoholos kivonat A pásztortáska tinktúra használata enyhíti az izomfájdalmakat, segíti az izomműködést. Szurokfű alkoholos kivonat A szurokfű hatóanyagai révén erős antibakteriális és antifungális (gombaölő) hatással rendelkezik. Használható légúti betegségek, hurutok kezelésére. A gyökér kivonata hatásos csonterősítő, csonttörés esetén elősegíti a hegképződést. Visszérgyulladásokra szintén kiváló. Alkalmazás: Különböző zárt baleseti és sportsérülések, zúzódások, izom- és ínszalag húzódások, ficamok, rándulások okozta gyulladások, duzzanatok és véraláfutások kezelésére, a sérülés okozta mozgásfunkció-romlás javítására. Regeneráló hatóanyagai révén alkalmazható helyi bőrgyulladások kezelésére. Visszérgyulladás esetén a gyulladásos folyamat csökkentésével mérsékli a fájdalmat.
1977-ben született meg az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében az időjárás manipulálását nem lehet bevetni katonai célok kiaknázása érdekében. A 2010-es évekre már 52 országban végeznek időjárás befolyásolást, többek közt Indiában és Oroszországban. Magyarországon a hatvanas években kezdődött az Állami Biztosító által finanszírozott jégkárelhárítás. A jégesők okozta károk mérséklésére a Dél-Dunántúlon 1991-ben a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés kezdett el üzemeltetni jégkármérséklő rendszert. A NEFELA jégkár elhárító rendszer 141 talajgenerátor igénybevételével üzemel, melyek párologtatással juttatják a levegőbe az ezüst-jodidot. [2] Ehhez a rendszerhez Baranya megyében nem, viszont Tolna és Somogy megyék területén további 55 jégkármérséklő eszközt helyeztek ki. Ezzel párhuzamosan egy diszpécserközpont üzemel Pécsett, ahonnan kiértesítik a rendszert üzemeltető gazdákat. [3] Felépítése [ szerkesztés] A jégkármérséklő rendszer a következő elemekből épül fel: 222 automata jégkármérséklő talajgenerátor, illetve 764 emberi közreműködés által működtetett, összesen 986 darab jégkármérséklő talajgenerátor.
Összességében a talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer a legtöbb helyzetben nagymértékű anyagi veszteség elkerülését eredményezheti. A mezőgazdaságban okozott jégkárok – a szomszédos országokkal ellentétben – jelentősen csökkentek. Mindemellett a jégkármérséklő rendszer hazánk teljes lakosságának, iparának értékeit is védi. A 2020-as védekezési időszak bemutatása térképes animáció segítségével: 2020-as teljes védekezési időszakot mutatja be (április 15. - szeptember 30. ) Felvillanások a napi hevességi értékeket mutatják meg járási bontásban, amely a zivatartevékenységet jeleníti meg. A járások területének színezése az adott járásban mért 0 fok alatti hőmérsékleti szinthez tartozó hevesség kumulált érték szerint változik (az idő előrehaladtával). Minél több érték volt mérhető a járásban (zivatartevékenység), azon terület színezése annál sötétebbre változik. A videón jól látható, hogy a zivataros időszak csak május végén kezdődött. A videón, a 0 fok alatti "zivataros hevesség" alapján készült mutatók látszanak.
Elindult a jégkármérséklő rendszer online felülete 2020. 06. 29. Budapest, 2020. június 29., hétfő (NAK) - A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jégkármérséklő rendszer társadalmi ismertségét is növelni kívánja a rendszer újonnan elindított internetes oldalával, amely a mezőgazdaságban dolgozók és más érdeklődők számára is hasznos, a működéséről szóló és valós idejű riasztási információkat is tartalmaz. A kamara – újdonságként – utólagos heti elemzéseket is közread, közérthetővé téve ezzel is az időjárás és a jégeső összefüggéseit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített és a működtetés finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1, 5 milliárd forintot biztosító – az adatszolgáltatással az elemzéseket támogató, valamint az érintett társszervezetekkel az együttműködést koordináló – Agrárminisztériummal közösen üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer idei védekezési szezonjában immár a tizedik hét ért véget. Működésének köszönhetően, ez idő alatt, zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak a jégesők átvonulásakor.
Az országos rendszer 986 talajgenerátorból áll – fotó: A rendszerrel csak részben, vagy egyáltalán nem lehet védekezni a Magyarország területére a határon túlról érkező, "nem kezelt" zivatarcellák ellen, hiszen ezekben a jégmagvak már kialakultak, illetve a szupercellák ellen sem. Utóbbiak több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Az országos jégkármérséklő rendszer egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Tavaly a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. Az eredményes védekezést például az is mutatja, hogy júniusban a hazánkon is átvonuló, és néhol búzányi vagy borsónyi nagyságú jeget okozó hidegfrontok határainkon túl (Horvátország, Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia) többfelé okoztak nagyobb jégkárokat, ezekből az országokból több mint 50 helyről jelentettek 4-5 cm átmérőjű jeget. A jégkármérséklő rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső, vagy hogy miatta van aszály.
Ezek az elemzések nagy segítséget nyújthatnak a gazdák számára: segítségükkel megállapítható, hogy melyik nap, pontosan hol és mikor okozott az időjárás nagyobb károkat a mezőgazdaságban, így könnyebb lehet beazonosítani a biztosítók számára az esetleg keletkezett károkat. A további fejlesztési tervek között szerepel az OMSZ, a generátorok bekapcsolási, valamint a generátorkezelők jégészlelési adatainak rögzítése, hogy ezek alapján kereshetők legyenek összefüggések, lehetőség legyen korreláció számítására az adott vagy a jégesős napokról.
Július 9-én Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 km hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott. Ezen a napon 7 szupercella fejlődött ki, és egy nap alatt közel 200 ezer villámot regisztráltak. Fontos kiemelni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló legmodernebb technológiával védekezünk a jégesők ellen - a határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen a jelenlegi eljárásokkal nem lehet védekezni. Mint azt a korábbiakban is hangsúlyoztuk, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. Azt azonban garantálni tudjuk, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő kármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz. További részletek és térképek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalán találhatóak.