Az MSZP frakcióvezetője 2013 decemberében fordult az alapvető jogok biztosához és azt kérelmezte, hogy az ombudsman kezdeményezze az egészségügyi törvény módosításának alkotmánybírósági felülvizsgálatát. A frakcióvezető álláspontja szerint ugyanis a családtervezési célú művi meddővé tétel elvégzésének új – egy korábbi alkotmánybírósági határozatában megsemmisített előírásoknál is szigorúbb – feltételrendszere sérti az érintett nagykorú személyek önrendelkezéshez való jogát. A módosítás nyomán 2014. március 15-ei hatállyal a törvény azt írja elő, hogy a művi meddővé tétel nagykorú személy kérelmére családtervezési célból, 40. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. A panaszos kifogásolta azt is, hogy a törvény indokolásából nem derült ki az, hogy milyen egészségpolitikai indoka van a feltételrendszer szigorításának. Az alapvető jogok biztosa a frakcióvezetőnek írt válaszlevelében kiemelte, hogy az ombudsman az utólagos normakontroll kezdeményezését eddig és ezután is kiegészítő jellegű alapjogvédelmi eszközként vette számításba.
Amennyiben művi meddővé tételt szeretnénk kérni, fontos, hogy tisztában legyünk ennek feltételeivel, a műtét menetével, a lehetséges szövődményekkel, valamint azzal is, hogy ez a beavatkozás nem visszafordítható. Ahhoz, hogy valaki átessen a beavatkozáson, írásban kell nyilatkoznia erről. A műtét elvégzésének feltétele a 40. életévét betöltése, vagy pedig az, hogy három vér szerinti gyermekkel rendelkezzen. Az írásos nyilatkozatot követően hat hónap múlva ismételten meg kell jelennie a kórházban, és újból – szintén írásban – meg kell erősítenie, hogy szándékát továbbra is fenntartja, majd újabb hat hónap elteltével kerülhet sor a beavatkozásra. Ez alól kivéve, ha a beavatkozást rövidebb időn belüli elvégzését szülészeti vagy más műtéti esemény lehetővé teszi. A beavatkozás menete A szerveltávolítással nem járó beavatkozást laparoszkópos eljárással, altatásban végzik. Hasi feltárásos műtétre csak akkor kerül sor, ha ez valamilyen okból – például nagyfokú túlsúly vagy előző nagy hasi műtét – ez nem kivitelezhető.
Azért ilyen szigorú a kórház, mert ezt a tájékoztatási kötelezettséget jogszabály írja elő. " A férj vagy élettárs tájékoztatását a művi meddővé tételről szóló rendelet írja elő, azonban egyes orvosi vélemények szerint ezt a szabály jogilag sokféleképpen értelmezhető. A kórházak nem egységesen járnak el, nem követelik meg a férj aláírását, vagy azt a tájékoztatást, ahol el kell mondani, milyen más fogamzásgátlási lehetőségek vannak, és milyen veszélyekkel jár a beavatkozás. A gazdasági recesszió, a pénzügyi krízis, és annak az egyes embereket érintő következményei hatással vannak a férfiak családalapítással kapcsolatos döntéseire. Részletek! Ha valaki el akarja titkolni férje vagy élettársa elől az egészet, megteheti, hiszen az orvosok a gyakorlatban sehogy sem tudják ellenőrizni, hogy a páciens hamisan nyilatkozik-e arról, hogy nincs férje, élettársa, vagy mégsem élnek különváltan? A nyilatkozó egyik kórházi orvos az évtizedek alatt egy olyan esetről hallott, mikor a férj botrányt csinált amiatt, hogy a feleség eltitkolta előle a műtétet, de ott szerinte valamelyikük mentális állapotával gond volt.
Ennek ellenére számos országban nem egyértelmű a sterilizáció jogi státusza. Kínában és Indiában, amely a fejlődő világ populációjának felét adja, az önkéntes meddővé tétel a kormányok által kifejezetten támogatott dolog. Indonézia vallási okok miatt sokáig óvatos volt a témát illetően. Noha nyíltan nem mondják ki, a kormány abszolút a sterilizáció mellett áll, s ezért alapítványokat hoz létre, hogy támogassa a művi meddővé tételt. Banglades és Pakisztánban a sterilizációt törvényesnek tekintik. A két kormány családtervezés-programjuk részeként támogatja a beavatkozást. Nincs ez másként Brazíliában, Nigériában és Mexikóban sem. Peruban 1995-ig tiltott volt a sterilizáció, ám azóta engedélyezett, de csak úgy, hogy a beavatkozást kérő személynek két tanácsadáson is részt kell vennie, alá kell írni egy nyilatkozatot arról, hogy tudja, mire vállalkozik, valamint 72 órát kell várnia a műtét előtt, ami egyébként az állam által támogatott, ingyenes beavatkozás.
"5/2004. (I. 28. ) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól" "A jogszabály mai napon () hatályos állapota" "3. 2. A járda, a gyalogút, valamint a kerékpárút tisztántartása b) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kell gondoskodnia az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), valamint a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról. " A b)-nél megjegyzésként írja, hogy Lásd: 1/1986. (II. 21. ) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. Ingatlan előtti közterület – Jogi Fórum. § (1). Az pedig ezt tartalmazza: "6. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. "
Anyagilag is jól járna az önkormányzat, mert például tízezer parkolóhely havi ötezer forintos bérleti díjából több mint félmilliárd jönne össze évente. A közterület-felügyelők szerint ez a probléma az önkormányzat vagyongazdálkodásának körébe tartozik, de ilyet még nem hallottak, s vélhetően igen nagy balhék lehetnének ebből: az autósok ott verekednének a parkolóhelyért, teljesen beláthatatlan, egy ilyen bérleti akciónak milyen következményei lennének. A mozgássérültek esetében viszont arra van lehetőség, hogy az önkormányzat támogatásával a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a mozgássérült lakásának közvetlen közelében kijelöl egy mozgássérült parkolóhelyet. A lakó számára ez nagy könnyebbséget jelent, mert mozgássérültként a lakásához legközelebb tud leparkolni. Igaz, hogy erre a helyre bármilyen más mozgássérült is odaparkolhatna, de a kijelölés körzetében általában csak egy lakik. Vagy egy sem... Közterület-fenntartás. A közterületesek példaként említik az Enikő utca 11. előtti mozgássérült parkolót, amit az a mozgássérült, akinek az érdekében kijelölték, már nem használ, mert sok éve elköltözött.
Az ingatlanok előtti közterületek törvényben előírt módon való rendszeres karbantartása és gondozása jó értelembe vett közügy, amit minden ingatlantulajdonosnak be kell (kellene) tartania! Ez azonban nem mindenhol érvényesül megfelelően, és ezen a helyzeten sokszor a kiszabott bírságok sem képesek javítani.
Sőt a szomszéd is csak egy keskeny járó-részt takarított el, úgyhogy ha én kocsival ki akartam tisztességesen állni az udvarból, akkor az egész udvar jóformán rám várt mindig. Szerencsére már nem lakom ott. :-) MajorDomus 2019. 10. 18:05 Szóval nyugodtan takaritsátok közösen. 2019. 18:03 már bocsánat, de itt nincs nagyobb vagy kisebb tulajdoni hányad, mert osztatlan közös tulajdonról van szó! csak a telek használatában van eltérés, mármint annak mértékében, semmi közé nincs a külső járda használatához. 2019. 05:40 Én nem értek hozzá, de szerintem ez pont olyan, hogy a harmadik fél (aka polghiv) felé egyetemlegesen feleltek azért, hogy a törvény szerint síkosság mentesítve legyen a járda, meg az egyéb előírt munkák meglegyenek. Aztán egyetemlegesen büntet, és attól hajt be, akitől akar vagy tud. Aztán, hogy ezt Ti magatok között hogy intézitek, magánügy. Keresztbe tehet az ingatlan tulajdonos a reklámfilmnek - Ingatlanhírek. Így is lehet, úgy is lehet. Ha tényleg társasház vagytok, akkor esetleg ráhúzható lenne a Tht közös költség szabálya, bár ez nem pénzbeli kiadás, de ez is egyfajta "költség", hogy ki lapátol többet. "
Ezen érdemes kicsit elszöszölni, ugyanis a más háza előtt kéretlenül hagyott autó igen gyors amortizációnak eshet áldozatul. Ha csak leengedik a négy gumit, az nem számít használhatatlan állapotnak – visznek egy pumpát, és mennek tovább. Viszont ha elölről-hátulról keményen beletolatnak, az már hasznáhatatlanná minősíti az autót, s ebben az állapotban főúton egy napot sem maradhat, mellékúton legfeljebb tíz napig állhat, utána a hatóság elszállíttatja. Nagyon fontos, hogy a parkoló járművön legyen rendszám, mert ha az hiányzik róla, akkor egy percig sem maradhat közterületen. A közterület-felügyelők hozzáférnek a közlekedési adatbázishoz, és azt a rendszám alapján meg tudják állapítani, hogy az autó rendelkezik-e érvényes műszaki vizsgával. Elsősorban a lakótelepen élők hangoztatják, hogy jó lenne, ha az önkormányzattal szerződhetnének egyféle súlyozott közterület használatra. Ezt azt jelentené, hogy a házuk előtti parkolóból egyet úgymond kibérelnének, fizetnének érte havi néhány ezer forint használati díjat, és akkor számukra biztosított lenne a leparkolás a házuk előtt, más nem állhatna a kibérelt helyre.