A hajmáskéri laktanya kiürítést megörökítő felvételen a község polgármestere így búcsúzott a szovjet katonák előtt: Hajmáskér utolsó évszázadának három nevezetes dátuma volt: az első 1945 virágvasárnapja, amikor a szovjet csapatok a németekkel való vívott kemény ütközetetek után községünkbe bevonultak. A második nevezetes dátum 1956. október 23-a, a második magyar szabadságharc napja. A harmadik ez a nap, amikor búcsúzunk tőletek. Drága mulatság is lehetett volna A rendszerváltozás hajnalán a kártérítésről is megkezdődtek a tárgyalások a szovjet és a magyar fél között: a Szovjetunió összesen 800 millió dollárt kért Magyarországtól a "szovjet beruházások" kárpótlásáért cserébe. A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról - indavideo.hu. Matvej Burlakov tábornok, a Déli Hadseregcsoport 1988 és 1990 közötti parancsnoka azt mondta, amennyiben Magyarország nem fogadja el a szovjet fél követeléseit, akkor a csapatkivonást felfüggeszthetik – emlékezett vissza Cserepes Tibor nyugállományú dandártábornok korábban az M1-en. A szovjet fél azt is közölte, hogy részben ebből az összegből akarták a csapatkivonás anyagi háttért biztosítani – tette hozzá a dandártábornok, aki részt vett a kárpótlásról szóló tárgyalásokban.
A szovjet-magyar csapatkivonási tárgyalások 1990. február 1-jén kezdődtek meg, a mindvégig feszült hangulatban tartott tárgyalások végső szakaszában megfigyelőként részt vett a márciusi parlamenti választásokra országos listát állító 12 párt képviselője is. Megállapították, hogy a magyar küldöttség mindvégig a magyar érdekek képviseletére törekedett, de kifogásolták, hogy az elfogadott dokumentum nem jelezte: a szovjet csapatok mindvégig jogalap nélkül tartózkodtak Magyarországon, és úgy vélték, a kivonulási határidőt jobban le lehetett volna rövidíteni. A csapatkivonásról szóló kormányközi egyezményt 1990. március 10-én Moszkvában írta alá Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A dokumentum szerint 1991. június 30-ig kellett kivonni Magyarországról az itt állomásozó szovjet haderő teljes személyi állományát, beleértve a szovjet állampolgárságú civileket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket (a megegyezés a pénzügyi részről későbbre maradt).
Ez elsősorban a '40-es évek második felére jellemző, erőltetett szovjetizálás, a szovjet társadalmi és politikai rendszer installálásának folyamatát támogatta a katonai jelenlét. A Szovjetunió katonai érdekeinek fenntartása is cél volt a térségben, első sorban a NATO -val szembeni törekvések terén, illetve a tömbön kívüli szomszédos országok katonai fenyegetettségének fenntartására is alkalmas volt. Harci bevetéseket tekintve, a második világháborút követően az 1956-os forradalom katonai erővel történő leverésében vállaltak aktív szerepet, illetve az 1968-as prágai tavasz eltiprására alkalmazták az itt állomásoztatott csapatokat. Ezek az események, és a Szovjetunió politikai és katonai vezetésének stratégiája Magyarország fejlődését egészen az 1980-as évek második feléig meghatározták. Bizonyos tekintetben ezzel a jelenéttel kényszerpályára terelve az országot. Ennek a kényszerpályának, és – 1956-tól a rendszerváltásig – az MSZMP hatalmának a fenntartásában is szerepet játszottak az itt állomásozó alakulatok.
A statisztikák szerint a rák a második legtöbb áldozatot követelő halálos kór a szív- és érrendszeri betegségeket követően. A gyógyítás esélyeit a korai stádiumban történő diagnózis és a sokféle új terápiás eljárás növeli. Rosszindulatú mellrák fajtái és gondozása. Harc a rák ellen Egyre több új gyógyszer van, melyek évtizedekkel ezelőtt még nem voltak elérhetőek, de ennek ellenére illúzió abban reménykedni, hogy hamarosan felfedezik a "rák ellenszerét", sőt ilyen egyetemes gyógyszerre a távoli jövőben sincs sok esély. Ennek oka az, hogy a daganatok igen sokfélék: több száz ráktípus létezik, melyek mindegyike abnormális sejtnövekedésben nyilvánul meg. A kialakulás oka is sokféle lehet a sugárterheléstől a kemikáliákon keresztül a vírusokig. Ráadásul az egyéni érzékenység is meghatározza a daganat kialakulását. Az időben felfedezett rákos elváltozás életmentő lehet A 70-es évek óta mintegy 200 milliárd dollárt fordítottak daganatkutatásra, ennek következtében például az Egyesült Államokban a rákkal diagnosztizált betegek túlélési aránya 50 százalékról napjainkra 65 százalékra emelkedett.
Az elsődleges, rosszindulatú rákos agydaganatok típusait az agy azon része, vagy agysejtje után nevezik el, ahonnan, vagy amelyből keletkezett. Leggyakoribb típusai: 1. Gliomák Az agy gliasejtjeiből eredő daganatok. A gliomák a felnőtt embereket érintő rákos agydaganatok kb. 42%-áért felelős daganatok. Alfajait azok alapján a sejtek alapján nevezték el, amelyekre kihat. ► Astrocytoma Az agy neuronjait védő, csillag alakú sejtek. Rákos tumora hajlamos átterjedni az agy más területeire, de a központi idegrendszeren kívülre ritkán képez áttétet. Progressziójától függően 4 fokozata van, a lassan növekvőtől egészen az extrémen agresszív fokozatig. ► Oligodendroglioma Sejtje myelint termel, egy zsíros anyagot, amely védőburkot képez az idegsejtek körül. A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai. Az összes rákos agydaganat kb. 4%-a oligodendroglioma, általában a 45 év feletti embereknél fordul elő. E rákos daganattípus néhány alfaja rendkívül érzékeny a radioterápiára és a kemoterápiára. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az oligodendroglioma rákos agydaganatban szenvedő betegek fele (! )
Kialakulhat férfiakban is emlődaganat – igaz sokkal ritkábban, mint nőkben. Alapvetően három nagy csoportra osztjuk az emlő elváltozásait, melyek közül nem mindegyik daganat. A fibrocystás elváltozások és gyulladások egyértelműen nem daganatos elváltozások. A cikk további része a tumorok szövettani típusairól szól. A következő diagram az emlőben tapintott csomó miatt orvoshoz fordult nőknél talált elváltozások kórszövettani diagnózis szerinti százalékos megoszlását mutatja. Mintavétel és patológia A tumorok lehetnek kötőszöveti, illetve hámeredetűek, az utóbbiak a gyakoribbak. Király Endre Szakközépiskola Vác – Madeelousi. Dr. Kovács Árpád klinikai onkológus cikkében már olvashattak a mintavételi eljárásról. Ezek a finomtű biopszia, a vastagtű biopszia (core biopszia) és az excisiós biopszia. Miután a nőgyógyász szakorvos levette a mintát, elküldi patológiára, ahonnan szövettani diagnózist kap, s ennek tudatában kezdheti meg a megfelelő terápia felépítését. Az emlődaganatok szövettani típusai Fibroadenoma A leggyakoribb jóindulatú daganat.
Leukémia A vér alakos elemeinek előalakjaiból kialakuló daganat, forrása a csontvelő, illetve a nyirokrendszer. Sok típusa van, melyekre más alakokból való kiindulás és a betegség különböző gyorsaságú lefutása jellemző. A leukémiák világszerte a rosszindulatú daganatos megbetegedések mintegy három százalékát alkotják. A 15 éven aluli gyermekekben pedig a leukémiák képezik a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedést: a gyermekkori rákos megbetegedés több mint egyharmadát teszik ki. Non-Hodgkin limfóma Szintén a nyirokrendszerből alakul ki. Rosszindulatú mellark fajtái . Sok típusa van, amelyek az agresszivitásban, a lefutás gyorsaságában különböznek. Legtöbbször időskorban jelentkezik, és több férfit sújt, mint ahány nőt. AIDS-ben szenvedő betegek gyakrabban érintettek. Máj- és epeúti daganatok A máj rosszindulatú daganatai lehetnek elsődlegesek (májszövetből kiindulók), és másodlagosak, amikor valamely más szerv (emlő, vastagbél, végbél) ad áttéteket a májba. A májdaganatok az agresszívebb rákfélék közé tartoznak, a kései felismerésük és az áttétek miatt a gyógyulási esélyei nem jók.