A veganizmus étrendként határozható meg, minden állati eredetű fogyasztást kizárva. Manapság egyre több követője van ennek a diétának. De kevés megbízható információ kering az emberi testre gyakorolt hatásáról. Veganizmus de facto kizárja a B12 vitamint. Ez a vitamin kizárólag az állattenyésztésben található meg: vörös hús, hal és tenger gyümölcsei, baromfi, tej, tojás. Ezért több kérdés merül fel. Látjuk-e vegánok B12-vitamin hiány? Milyen hatásai vannak ennek a vitaminhiánynak? És különösen kisgyermekeknél? B12 vitamin hatásai. A veganizmus a B12-vitamin hiányához vezet A B12-vitamin elengedhetetlen vitamin a szervezet számára a sejtek felosztásához, a vörösvértestek képződéséhez és az egészséges idegrendszer fenntartásához. Egy német tanulmány (1) az étrend hatásának elemzésére törekszik vegán a vas és a B12-vitamin szintjén. Ehhez 113 embert tanulmányoznak: 29-et vegán, 64 lakto-ovo-vegetáriánus (akik nem húst esznek, hanem tojást és tejtermékeket) és 20 flexitorius (akik alkalmanként fogyasztanak húst).
Orvosunk vérvizsgálatot rendelhet el annak megállapítására, hogy elegendő B12-e van-e a szervezetünkben.
B12 szintem 70 pmol/L a vérkép szerint. Állandó fáradtságot érzek, ingerlékeny vagyok, a koncentrációm csökkent. Hangulatom rossz. Mi a teendő? Kedves Kérdező! Javaslom vitamin tbl. szedésér, illetve ügyeljen a diétára. Üdvözlettel: Dr. Mihranian Hermon
Szent Hedvi g(1374. február 18. – Krakkó, 1399. július 17. ), Lengyelország királynője és Litvánia nagyhercegnéje. Az Anjou-ház magyar királyi ágából származott. A Dunakanyar védőszentje "[1399. ] június 12-én a királynő életet adott leánygyermekének, akit a krakkói székesegyházban kereszteltek meg […] A királynő ezután súlyos betegségbe esett, három héttel később pedig csecsemő gyermekének halálhíre már majdnem halálos ágyán érte őt. " (Részlet Jan Dlugosz Annaleséből) 1399. július 17-én hunyt el Anjou Hedvig lengyel királynő, I. (Nagy) Lajos magyar király kisebbik leánya, akit – humanitárius cselekedetei nyomán – alattvalói már halála után szentként kezdtek el tisztelni. Hedvig Jagelló nagyfejedelemmel (lengyel királyként ur. 1386-1434) kötött házasságával múlhatatlan érdemeket szerzett Litvánia keresztény hitre térítésében, legendás bőkezűségével pedig a lengyel kultúra felvirágoztatásában is aktív szerepet vállalt. A királynő életéről szóló legendák is javarészt humanitárius tevékenységét emelik a középpontba, így például nála is szerepel az a történet, melyet másfél évszázaddal korábban Árpád-házi Szent Erzsébettel kapcsolatban már megörökítettek.
1399. július 17. Szerző: Tarján M. Tamás "[1399. ] június 12-én a királynő életet adott leánygyermekének, akit a krakkói székesegyházban kereszteltek meg […] A királynő ezután súlyos betegségbe esett, három héttel később pedig csecsemő gyermekének halálhíre már majdnem halálos ágyán érte őt. " (Részlet Jan Dlugosz Annaleséből) 1399. július 17-én hunyt el Anjou Hedvig lengyel királynő, I. (Nagy) Lajos magyar király kisebbik leánya, akit – humanitárius cselekedetei nyomán – alattvalói már halála után szentként kezdtek el tisztelni. Hedvig Jagelló nagyfejedelemmel (lengyel királyként ur. 1386-1434) kötött házasságával múlhatatlan érdemeket szerzett Litvánia keresztény hitre térítésében, legendás bőkezűségével pedig a lengyel kultúra felvirágoztatásában is aktív szerepet vállalt. Hedvig 1373 táján, I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-1382) második – Kotromanics Erzsébet bosnyák hercegnővel kötött – házasságából született. A leány négy esztendős koráig a magyar királyi udvarban nevelkedett, édesapja azonban 1378-ban úgy határozott, hogy eljegyzi őt III.
Jagelló Hedvig Litvániai Hedvig Lengyelországi Hedvig Lengyel Királyság trónörököse Jadwiga Jagiellonka Uralkodási ideje 1408. április 8. – 1431. december 8. Elődje Jagelló Erzsébet Bonifácia Utódja Jagelló Ulászló Életrajzi adatok Uralkodóház Jagelló-ház Született 1408. Krakkó Elhunyt 1431. (23 évesen) Krakkó Nyughelye Waweli székesegyház Édesapja II. Ulászló lengyel király (1351 körül–1434) Édesanyja Anna cillei grófnő (1380/81–1416) Testvérei Jagelló Erzsébet Bonifácia lengyel királyi hercegnő I. Ulászló magyar király IV. Kázmér lengyel király Házastársa nem ment férjhez Gyermekei nem születtek A Wikimédia Commons tartalmaz Jagelló Hedvig témájú médiaállományokat. Jagelló Hedvig ( lengyelül Jadwiga Jagiellonka, litvánul Jadvyga Jogailaitė, 1408. ) lengyel királyi hercegnő, a lengyel trón örököse és litván nagyhercegnő. A Jagelló-ház tagja. Élete [ szerkesztés] Édesapja II. (Jagelló) Ulászló lengyel király és litván nagyfejedelem volt, Algirdas litván nagyfejedelem ( 1296 körül– 1377) és Uljána ( 1325 körül– 1392) tveri nagyhercegnő fia.
Hedvig királynő bevonulása Krakkóba. Wladislaw Rossowski festménye, 1884. (Krakkói Helytörténeti Múzeum) Hedvig trónra lépése Lajos 1382-ben bekövetkezett halála után a Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Hedviget eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el még négy évesen, – mivel Vilmosnak szánták a magyar trónt is – mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló Ulászló 1386-ban házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól. Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?
Itt tehát azon, Haimburgban, 1378 június 15-én kelt levélre hivatkozik, melyet előbb idéztünk, és amelyben benne foglaltatik az is: cum ad duodecimum annum pervenerit. Két lehetőséggel állunk itt szemben: vagy hogy a német kanczellár, ki ezen levelet szerkesztette, nem nézte meg pontosan az előbbi, 1378 június 15-én kelt levél időmeghatározását, mely 1379-tól számítja szent György napjait, és tévedett; vagy hogy gazdája érdekében szántszándékkal tévedni akart. A másik lehetőség az, hogy Nagy Lajos király tekintvén leánya gyors testi fejlődését, a várakozás éveit egygyel megrövidíthetni hitte. Hogy e két fölvét közül az utóbbi a kevésbbé valószinű, azt a következőkből gyanítom: 1. Mert özvegy Erzsébet anyakirálynő, midőn a Sieradzban, 1383 februárius végén egybegyűlekezett lengyel uraknak megígérte, hogy Hedviget elküldi nekik Krakóba, kit husvétkor meg is koronázhatnak már, ezen ígéretét azon föltételhez kötötte, hogy a koronázás után megint visszaküldjék leányát, minthogy annak még három évig szüksége van az anyai nevelésre.
Világos mindezekből, hogy Hedvig 1383-ban még nem volt azon korban, melyben férjhez mehetett volna, azaz nem érte még el tizenkettedik életévét, melyet atyja Vilmos herczeggel való egybekelésül meghatározott. Tévedett tehát Dlugosz, midőn Hedvig születése éveül 1371-et tette. Ellenkezőleg igen valószínű, hogy Hedvig csak 1373. elején, minden esetre szent György napja előtt született, és így, midőn 1385 elején Jagyello megkérte kezét, érte csak el tizenkettődik évét; midőn pedig 1386 februárius 18-án Jagyello-Ulászlóval egybekelt, akkor volt tizenhárom éves, és 1399 július 17-én gyermekágyban bekövetkezett kora halálakor alig töltötte be életének 26. esztendejét.