[3] Biztosok kijelölése és feladatuk [ forrásszöveg szerkesztése] "A Mária Terézia által kirendelt biztosok első és legfontosabb feladata az adott vármegyében földdel rendelkező birtokosok összeírása, valamint a jobbágyok lajstromba vétele volt, a felmérés során azonban részletesen beszámoltak a környezeti viszonyokról, a birtokok, legelők, rétek, kertek méreteiről, illetve foglalkoztak az ott élő jobbágyság jogállásával és adózási szokásaival is. " [4] A biztosok minden földbirtokosnak külön urbáriumot készítettek, az előre megadott törzsszöveg alapján. Az urbariumok egységes szerkezete [ forrásszöveg szerkesztése] Az urbáriumok 9 punktumot (fejezetet) tartalmaztak: Első punktum: Jobbágy házhelynek mivoltárul. Második punktumː A jobbágyoknak haszon vételeiről. Harmadik punktumː A jobbágyoknak szolgálatairól, vagyis robotjukról. Negyedik punktumː A jobbágyok adózásáról. Ötödik punktumː Az kilencedrül és hegy-vámrul. 1780. november 29. | Mária Terézia halála. Hatodik punktumː Az földesuraknak jussárul és tulajdon jövödelmirül Hetedik punktumː Minden eltiltott és ennekutána eltávoztatandó rend kívül és helytelen szokásról.
Uralkodása – talán nem minősül közhelynek – sokkal inkább a békés fejlődés
1773- ban feloszlatja a jezsuita rendet, jövedelmét pedig az oktatás fejlesztésére és a tanító rendek támogatására fordítja, valamint a protestáns egyházak bizonyos feltételek mellett iskolákat alapíthatnak. Ezzel az államot az egyház fölé emeli. Egy másik rendelete a közegészséget érinti: minden megye, járás és város köteles egy orvost és egy vizsgázott bábát tartani. Képzésükre a nagyszombati egyetem orvosi fakultással egészül ki, majd pedig Budára kerül. Továbbá hoznak még népjóléti intézkedéseket, megalapítják az első árvaházakat, és kísérlet történik a cigányok letelepítésére. 1777-ben kiadják az elsô általános és teljes oktatási rendeletet, a Ratio Educationis t, amelynek kidolgozója Ürményi József kancelláriai tag. A rendelet céljául tűzi ki az általános műveltség emelését a felvilágosodás szellemében, ennek érdekében az egyházi iskolák is állami törvények szerint irányítandóak, hogy az iskolákban "hûséges alattvalókat neveljenek". A tanköteles kort 6-12 évig határozzák meg, kötelezővé teszik a népoktatást, továbbá a rendelet kimondja még, hogy a szülőnek erkölcsi kötelessége gyerekét iskolába küldeni.
Hirtelen halálról beszélünk, ha egyébként egészséges, fiatalabb korosztályba tartozó ember meghal. Váratlan halál, amennyiben valakinek volt ismert betegsége, de állapota alapján még nem lehetett következni a halál korai bekövetkezésére. Végelgyengülés, amikor szép kort elérve a szervet elhasználódása miatt, csendben beáll a halál. Természetes és rendkívüli halál - Mi a különbség? Meg kell különböztetni a természetes és rendkívüli haláleseteket. A halál okának megállapítása. Az előbbinél a halál betegség következménye, még akkor is, ha hirtelen vagy váratlanul következett be. Minden külső behatásra ( sérülés, mérgezés, áramütés, öngyilkosság vagy kriminális cselekmény) bekövetkező halál esetén rendkívüli halálról beszélünk, mely különböző szintű eljárásokat von maga után. A halottvizsgálat két jól elkülöníthető részből áll: a halál ( biológiai halál) tényének a megállapításából. Ezt követi a halál okának a megállapítása. Ismert, kezelt beteg esetén az előzményi adatok ismeretében ez a holtest vizsgálata után megtehető a helyszínen, amennyiben semmilyen más a halál rendkívüli bekövetkezésére utaló tény nem merül fel.
A legfőbb különbség, hogy az utilitarista (haszonelvű) angolszász etikai irányzat minden probléma nélkül elfogadja a "cél szentesíti az eszközt" elvét, míg az utóbbi ezt határozottan elutasítja és vallja, hogy egy önmagában véve rossz cselekedetet, annak esetlegesen pozitív következményei sem tesznek jóvá. Tehát egy cselekedet, amely belső természete szerint egy rossz döntés, mivel szembemegy a természettörvénnyel, a jó szándék sem teszi helyessé, az következtetésképp lényegét tekintve erkölcsileg rossz marad. E nézet szerint tehát a cél nem szentesítheti az eszközt, soha semmilyen körülmények között. A halál jogi fogalma. Egy cselekedet során ugyanis nem azt kell nézni, hogy feltételezhetőleg az milyen formában lesz majd hasznos, és milyen formában válik majd az érdekemre. Mondhatni, hogy a szubjektív érdekelvű és az objektív értékelvű politizálás mutatkozik meg egyik, illetve a másik oldalon. Mondanom sem kell, hogy ezek alapján melyik az az irányzat, amelyet a jobboldal esszenciálisan magáénak tudhat. Napjainkban pedig pontosan ennek a figyelembe nem vételéből fakad a tartalomnélküli, populista "jobboldali" irányzatok körében a jobboldaliság egyik legnagyobb problémája: a szubjektivizmus és az ebből fakadó utilitarista erkölcsi nézetek (opportunizmus, pragmatizmus) elfogadása.
Az agyhalál megállapításának részletes szabályait a 18/1998. (XII. 27. ) EüM rendelet határozza meg. A rendelet előírása alapján az agyhalált elsősorban klinikai vizsgálatok és kórlefolyás alapján kell megállapítani. Az amerikai Bioetikai Elnöki Tanács 2009-ben felvetette, hogy az "agyhalál" definíciója helyett valamikor "az agykéreg halála" lehet majd az elfogadott kritérium. A halál és az agyhalál kapcsán felmerül, valójában halott-e már a donor, amikor kiveszik valamely szervét, miként az a kérdés is megfogalmazódott, kinek az érdekeit kell előbbre helyezni, az agyhalottét vagy a szervátültetésre váró emberét. Az intenzív terápiás ellátás eszköztárának köszönhetően napjainkban is aktuális a kérdés. Az áruló jussa az erkölcsi halál! - Zöldinges.net. Hogyan kell kezelni egy perzisztens vegetatív állapotú vagy már az agyhalál állapotába jutott, de várandós egyént? Ki védi meg a jogait, és mely jogok maradnak fenn ebben az állapotban? Sándor Judit szerint a hosszan, a még nem életképes magzat miatt mesterségesen működtetett test komolyabban érinti az emberi méltóságot, mint a megfelelő jogi feltételek mellett végzett szervkiemelés, ezért is lenne szükség megnyugtató jogi válaszra az ilyen esetek rendezéséhez.
Kell tehát egy olyan alap, amely erre alkalmas. Ez a már említett emberi természetre alapozott természettörvény. Ebből kiindulva az értelmünkkel könnyen meg tudjuk ragadni azokat az erkölcsi axiómákat, a helyes cselekvés alapvető normáit, amelyeket a létünk tartalmaz, amely a létezők eredetében és céljában van. Ez a rendszer, mint az Isten akarata által szívünkbe írt törvény mutatja meg számunkra az erkölcs helyes irányultságát, amelynek végső normája az örök isteni törvény (vö. : kinyilatkoztatás). Ebbe az erkölcsi rendszerbe illeszkedik bele a haza által diktálta erkölcsi kötelességek is. Fontos, hogy ez a rendszer egy koherens egészet alkot, amelyek organikusan összetartoznak, hiszen a létezés természetéből erednek és magában a létben (Istenben) jutnak egységre. Amit a kérdés kapcsán tehát vizsgálnunk kell, hogy melyik lépés sérti leginkább a természettörvény, azaz az emberi létezésbe írt erkölcsi szabályok egészét, melyik az a döntés, amely szembemegy Isten akaratával, ami ugye a fenti gondolatmenet által bemutatva tartalmazza a nemzet akaratát, mint értékek foglalatát.
12. fejezet XII. Fejezet A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZSEK 216.