1840-ben ezen a napon, november 14-én született Claude Monet, az impresszionizmus "atyja" és legjelentősebb mestere. Bár odakinn, a budapesti őszben mások most a fények, mint a hajnali Le Havre kikötőjében vagy éppen a párizsi Szajna-parton, érdemes egy kicsit elgondolkodnunk az impresszionizmusról, s különösen arról, hogy milyen a magyar impresszionizmus. Szinyei Merse Pál: Ruhaszárítás, 1869, olaj, v 38, 5 x 31 cm, Magyar Nemzeti Galéria Mindenekelőtt szögezzük le, hogy az impresszionizmus több dolgot is jelent. Van egy történeti értelemben vett impresszio-nizmus, ami az irányzat megszületésének és elterjedé-sének a korát jelöli, azaz körülbelül az 1870–1890 közötti éveket. Az európai festészetben ez az impresszionizmus nagy korszaka. A történeti fogalom mellett azonban létezik egy stílusfogalom is, ami az impresz-szión, a benyomásokon alapuló látvány gyors rögzítésének festői technikáit foglalja össze. Ilyen alapon ma is lehet impresszio-nista képet festeni, ha úgy festünk, mint "az impresszi-onisták".
Több mint 30 év eltelte után most a héten nyílt ismét Szinyei Merse Pál életmű-kiállítás a Nemzeti Galériában, amely a festő emlékévéhez kapcsolódva annak olyan ikonikus festményeit is szerepelteti, mint a Léghajó, a Majális vagy a Lilaruhás nő. Az Allee még tavaly év végén meghirdetett művészeti pályázatának idei győztes alkotása Szinyei fenti képeinek parafrázisai láthatók: a Léghajó, a Majális és a Lilaruhás nő szereplői átalakultak, és a huszonegyedik századot megidéző környezetbe kerültek át. – Egy művész emlékezetét, életművét talán jobban megőrzi a társadalom, ha alkotásai nem csak múzeumokban, hanem újragondolt formában a közösségi terekben, találkozóhelyeken a mai kor emberének nyelvén is képesek megszólítani az arra járókat. Az Allee pontosan egy ilyen közösségi tér, találkozóhely, és azért indítottunk tavaly év végén pályázatot képző- és iparművészek körében, hogy a fődíj részeként bevásárlóközpontunk megújulásának egyik leglátványosabb elemét, a Staccato alumínium-mozaikokból épülő óriásinstallációját adjuk oda felületként a legjobb koncepciónak.
Szinyei Merse Pálról mindenkinek a Majális jut eszébe. Ottlétünkkor egy gimnazistákból álló csoport tárlatvezetésébe botlunk: a Szinyei-szakértő hölgy megáll a szóban forgó festmény előtt, a fiatalok arcára pedig kiül az elégedett mosoly, mintha csak előre tudnák, hogy miről lesz szó a következő percekben. Na, ezt a festményt mindenki ismeri – jelenti ki tárgyilagosan a tárlatvezető. Ez az a kép, amely mindenhol ott van: a tévében, a tejesdobozon, a villamos oldalán, a plakátokon és a tankönyvekben. Mindenki ismeri, de senki nem tudja, mitől olyan különleges, hiszen nem történik rajta semmi érdekes. Tegye fel a kezét, aki még soha nem látta ezt a képet! – folytatja, mielőtt tovább haladnának, de egyetlen gyerek sem jelentkezik. 12 Galéria: Kép és kultusz c. kiállítás Fotó: Bodnár Patrícia / Index És milyen igaz, lám, Szinyei Merse Pálról nekem is a Majális – és az általános iskolai rajztanárnőm – ugrik be, aki egyszer a fejébe vette, hogy a húgomék osztályával lerajzoltatja a szóban forgó képet, a negyvenöt percnyi bénázásból kisült "remekművekkel" pedig teleragasztja a folyosó falait.
Modernségét hétköznapisága adja: az egyszerű, minden nosztalgiától mentes életöröm manifesztálódik benne. Ám korántsem ez a kiállítás legerősebb festménye. A Kép és kultusz egyaránt felvonultat jól ismert és ritkán látható műveket. Olyan kompozíciókat tekinthetünk meg, amelyek elemi erővel tárják elénk Szinyei zsenijét. A Patak ciklust tárgyaló egységben például rögtön ott van a művész utolsó munkájaként ismert Csend. A szelíd vízkanyarulatban a cselekvéstől megfosztott, eseménytelen létezés manifesztálódik. Az egész kép végtelen lebegés, mellőz mindenféle narratívát: a táj önmagáért valóvá lesz ebben a színtiszta kontemplatív kompozícióban. E festmény mellé került Ferenczy Zazar című képe, ami azt mutatja, hogy a bármiféle esemény hiányának motívumával Szinyei kortársai is próbálkoztak. A következő egység Szinyei kései, 1910 körül és után keletkezett képeiből válogat. Talán ez a kiállítás legerősebb blokkja, mivel olyan festményeket vonultat fel, amelyek merész színhasználatukkal, üdeségükkel elemi erővel hatnak nézőjükre.
Patek Philippe 1941-ben gyártotta az 1518-as modellt, így ez az első öröknaptár-kronográf karóra, amelyet sorozatban gyártottak. Paul Newman Rolex Daytona – 17, 8 millió dollár Az autósport rajongó filmsztár Paul Newman Rolex Daytona-ja megdöbbentő, 17, 8 millió dollárért kelt el 2017-ben, így ez az óra minden idők legdrágább Rolex-e. Newman felesége, a színésznő Joanne Woodward az 1968-as Daytona órába a "Drive Carefully, Me" feliratot vésette. Paul tovább ajándékozta lánya akkori barátjának, aki az óra eladása után jelentős mennyiségű adományt adott a Nell Newman Alapítványnak. Jacob and Co. Billionaire Watch – 18 millió dollár A Billionaire Watch 260 karát smaragdvágású gyémántot, 167 egyedi alkatrészt és 19 ékszert tartalmaz. A szíj és a számlap egy egybefüggő 18 Karátos fehérarany konstrukció. Legdrágább rolex org http. (Forrás: Robb Report) Patek Philippe Supercomplication – 24 millió dollár Ezt az arany zsebórát 1933-ban Patek Philippe készítette az ifjú Henry Graves bankár számára. 5 év kellett a tervezéshez és építéshez, és 24 komplikációval volt ellátva, köztük egy öröknaptár, napkelte és napnyugta ideje, valamint egy csillagászati naptárral.
Egy hasonló 6263 Oyster tokkal a normál számlappal olyan 80 ezer dollár körül mozog, de Clapton neve és a ritka számlap alaposan felpumpálta ennek a darabnak az értékét. Ár: 1, 4 millió, 2015. 727 kézi felhúzós Day-Date Ref. 1803 "Jack Nicklaus" Ennek az arany 1803-nak a története egyedi, mivel maga a Rolex ajándékozta 1967-ben Jack Nicklaus golfozónak. Több mint öt évtizeden keresztül minden versenyére elkísérte az óra a sportolót. Ezt a viszonylag gyakori Day-Date-et 2019 decemberében a Philips árverezte el 1, 22 millió dollárért, a befolyt összeg pedig Nicklaus saját alapítványának, a Children's Health Care Foundationnek ment. Legdrágább rolex org www. Ár: 1, 22 millió dollár, 2019. december, Philips aukciósház Átmérő: 36 mm Szerkezet: Rolex cal. 1556 automata ( Képek és forrás)
Rekordértékű, 70 millió lejes bevétele volt tavaly a Rolex órák kizárólagos romániai importőrének - írja a Maszol. Ez 70 százalékkal haladta meg a 2020-as árbevételt, a 2019-esnek pedig a duplája volt. A két bukaresti boltot működtető Chronolink Kft. -nek a nyeresége is közel megduplázódott a koronavírus-járvány két éve alatt, azaz 13, 5 millió lejre nőtt. A 2005-ben alapított cég eladásai 2014-ig a 3-6 millió lejes sávban mozogtak. 2015-től kezdve a romániai gazdagok kezdtek rákapni a luxusórákra, egy évre rá már 20 millió lej értékben vásároltak Rolexeket. A Chronolink elmúlt évi pénzügyi eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy az elit nem igazán érzi meg a válságokat, a vásárlóereje nem csökken. Legdrágább rolex org.uk. A luxusórák az arannyal és az ékszerekkel egyetemben, befektetésnek minősülnek, értékük nem csökken az idő múlásával. A Rolex legalább annyira státusszimbólum, mint időmérésre szolgáló szerkezet. A gyártó céget 1905-ben alapították Londonban, az I. világháborút követően azonban Svájcba költözött, ahol jelenleg is működik.