Az aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért Benjamin List német és David MacMillan brit-amerikai tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. Molekulákat építeni nehéz művészet. Benjamin List és David MacMillan precíz új eszközt alkotott a molekuláris építészet számára, az organokatalízist, amely nagy hatással volt a gyógyszerészeti kutatásokra, és "zöldebbé" tette a vegyészetet - méltatta a két tudóst az illetékes bizottság. Sok kutatási terület és iparág függ attól, hogy a kémikusok képesek olyan molekulákat építeni, amelyek rugalmas és tartós anyagokat alkotnak, energiát tárolnak elemekben vagy épp meggátolják a betegségek előrehaladását. Ehhez katalizátorokra, a kémiai reakciókat felgyorsító anyagokra van szükség - írták az indoklásban, példaként említve az autókban lévő katalizátorokat, amelyek ártalmatlan molekulákká alakítják a kipufogógázban lévő mérgező anyagokat. Az emberi szervezetben is ezernyi katalizátor van enzimek formájában, ezek "csiszolják" az élethez szükséges molekulákat.
Herskó a díjat megosztva kapta izraeli kollégájával, Aaron Ciechanoverrel és az amerikai Irwin Rose-zal. Tíz évvel korábban, 1994-ben az Amerikában élő Oláh György kapott kémiai Nobelt a karbokationok kimutatásáért és vizsgálatáért – kutatásai révén új típusú, magas oktánszámú üzemanyagokat, illetve gazdaságos ólommentes benzint lehet előállítani. 1986-ban a Torontóban élő Polányi János megosztva, 1943-ban Hevesy György önállóan kapott kémiai Nobel-díjat. Az első magyar származású – egyébként osztrák-német – kitüntetett Zsigmondy Richárd volt, aki 1925-ben a kolloid oldatok heterogén összetételének meghatározásáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért díjaztak. A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás (körülbelül 265 millió forint) csekk jár. Alfred Nobel tehetős svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért.
(Orvosi Nobel-díj 1997) A mágneses magrezonancia alkalmazása... A Nobel-díj hivatalos oldala - A 2002. évi kémiai Nobel-díj - www... 2002. október 12.... év októberében a Nobel-díj Bizottság az idei kémiai Nobel-díjat annak a két... átáramlani másodpercenként. Az 1963-as orvosi Nobel-díj díjazottai (Alan Hodgkin és Andrew... az ionok áramlását biztosító ioncsatornák kémiai szerkezetét, természetesen ezeket is fehérjék... 2003. november 6.... tehát, ha az utóbbi idők kémiai Nobel-díjait olyan kutatók nyerték el... kódolva. Ezekben a molekulákban a kémiai kötések, a másodlagos kötőerők (pl... családban maradt. Linkek A 2006-os kémiai Nobel-díj hivatalos oldala Transzkripció A genetikai... 2006. október 8.... joggal elégedetlenek kissé az idei kémiai Nobel-díjjal kapcsolatban. A korábbi évekhez... belsejébe, a bontókamrába. proteaszóma 2004. kémiai Nobel-díj - Hogyan ismeri fel a proteaszóma... nem bomlanának le). Linkek A Nobel-díj hivatalos honlapját itt találod. Információk... 2004. október 11.
Az elismerésben 63 alkalommal részesült egy tudós, 23 alkalommal kettő és 25 alkalommal három. 1901 óta nyolc alkalommal (1916, 1917, 1919, 1924, 1933, 1940, 1941 és 1942) nem adományoztak kémiai Nobel-díjat. Eddigi legfiatalabb a 35 éves Frédéric Joliot-Curie volt, 1935-ben, a legidősebb díjazott pedig az egyik idei kitüntetett, John Goodenough, aki 97 évével a Nobel-díj történetének korrekordere is egyben. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is elismerték; ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését önállóan kapta. A 183 díjazott között öt nő van: Marie Curie 1911-ben, a lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, Ada Jonat 2009-ben, Frances H. Arnold 2018-ban nyerte el az elismerést. Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin egyedül vették át a kitüntetést, Curie asszony 1903-ban a fizikai Nobel-díjat is megkapta, eddig ő az egyetlen tudós, aki két tudományágban is kiérdemelte az elismerést. Az egyetlen kémiai Nobel-díjas házaspár is a Curie családból került ki, Irene és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben együtt kapták meg az elismerést.
Mint kissé álmos hangon (helyi idő szerint reggel hatkor hívták) elmondta, nem lepte meg teljesen a díj, de nagyon örül neki. Nagyban használják "A szerves molekulák felépítésénél a szén-szén kötés kialakítása mindig is nehéz feladat volt, és ezt a problémát oldotta meg a három tudós" – kommentálta a hírt Timári Géza, a Chinoin Zrt. prekilinikai kémiai fejlesztési laboratóriumának vezetője. "Ezekkel a reakciókkal lehetőség nyílt olyan új molekulák előállítására, amiket korábban nem tudtak megalkotni. A három felfedezés lényege, hogy új szén-szén kötést hoznak létre, és ezt a reakciót átmenetifémekkel, legtöbbször palládiummal katalizálják, meggyorsítják a folyamatot. " Mint Timári elmondta, a három kémikus felfedezését a gyógyszeripar mellett a műanyag- és az elektronikai iparban is nagyban használják. "Mindegyik magyar gyógyszergyárnak a repertoárjában van a reakciók alkalmazása" – fogalmazott. A reakciókról itt olvashat részletes szakcikket a magyar szakértőtől. Ignobeles nobeles Tavaly három tudós kapta egyenlő mértékben megosztva az elismerést: az indiai születésű, de Nagy-Britanniában dolgozó Venkatraman Ramakrishnan, az amerikai Thomas A. Steitz és az izraeli Ada E. Jonat a riboszóma szerkezetét és funkcióját leíró tanulmányaikért kapta a Nobel-díjat.
A krio-elektronmikroszkópiának köszönhetően a biokémia látványos fejlődés előtt áll. A héten még két kategória győzteseit mutatják be. Csütörtökön az irodalmi, pénteken a békedíj, jövő héten, október 9-én pedig a közgazdasági díj nyertesét ismertetik. (Kiemelt kép: Facebook/Nobel Prize)
Keresve is aligha találunk kiskertet, amelyben ne lenne néhány tőke szőlő, egy szőlősor az út mellett, vagy egy szőlőlugas. A szőlő éppen úgy hozzá tartozik a magyar kerthez, mint a galuska a paprikás csirkéhez. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy kiskertben a kora őszi (október második-november első fele) ültetésű tőkék fejlődnek a legjobban és ezek élnek a legtovább. Minden kertben ajánlatos oltványt ültetni, mert ez ered meg a legbiztosabban, a gyökeres vesszőt a filoxéra veszélyezteti, a sima vessző telepítése pedig nagyon bizonytalan. Alaposan meg kell fontolni, hogy a szőlőt milyen célra (étkezés, házi borkészítés, piaci termelés) telepítjük és ennek megfelelően kell a fajtákat kiválasztani. Ha például csak egy lugast kívánunk nevelni, akkor csemegeszőlő-oltványt válasszunk, mégpedig különböző időben érő fajtákból. A tőkék helyét gondosan válasszuk ki, mert a szőlő igényes növény, a napos, védett helyet kedveli. Kertészet/Paprikafajták/Kincsem-F1 – Wikikönyvek. Jóllehet megél a sziklás, köves kertekben, sőt a futóhomokon is, de legjobban a mélyrétegű, tápanyagokkal és vízzel jól ellátott talajokban érzi magát.
Az ültetés soron a hagymákat úgy kell a földbe helyezni, hogy körülbelül a fele kilógjon és csak az alsó felét fedjük le földdel. A növény különlegessége, hogy cserépben is jól érzi magát, viszont ebben az esetben egy cserépbe csak egyetlen hagymát szabad ültetni. Hagymás növény lévén nem szereti a túl sok vizet, a túlöntözés a hagyma rohadásához vezethet. A megfelelő, ha hetente egyszer-kétszer öntözzük meg egy kevés vízzel. Az amarillisz különböző víz igényekkel rendelkezik, a különböző életszakaszaiban. Tavasszal az ültetés után több vízre van szüksége, míg a nyár végén már kevesebb a víz igénye annak érdekében, hogy feltudjon készülni a nyugalmi állapotra, így fontos, hogy a locsolások számát és a víz mennyiségét az ősz közeledtével fokozatosan csökkentsük. Lehet a hagymás virágokat tavasszal ültetni?. A gondozásának főbb mozzanatai Más cserepes növényekhez képest jóval több figyelmet igényel, hiszen nyugalmi állapotban telel. Ősszel az első fagyok megjelenése előtt fel kell szedni a hagymákat és száraz, sötét körülbelül 10 Celsius fokos helyen kell őket tavaszig pihentetni.
A málna vízigénye jelentős, főleg a tavaszi-nyári időszakban. Így a málna gondozása tavasszal alapvetően négy-öt fő feladat köré csoportosul: a rendszeres és megfelelő öntözés, a gyomtalanítás, a növekedéssel együtt a célnak megfelelő támasztékrendszer kialakítása, fenntartása, valamint a permetezéssel történő védekezés a kártevők ellen elengedhetetlen. A málnabokor metszése A málnabokrok gondozása során a metszésről sem szabad elfeledkeznünk, sőt. Ez az egyik legjelentősebb feladat. A szőlő ültetése és gondozása – Útmutató - CityGreen.hu. A málnabokor metszése évente kétszer esedékes: nyáron, a termőtövek ritkítása érdekében, valamint ősszel, a tövek visszametszése alkalmával. Fontos, hogy a nyári metszés a betakarítás után történjen. A letermett és a beteg vesszők levágását követően pedig csupán 5-6 vessző maradjon a bokron. A rendszeres hozam és a bokrok egészsége érdekében a málna metszését ősszel is meg kell ejteni. Először a gyenge, károsodott sarjakat távolítsuk el tőből. Ezt követően az egészségeseket kb. 1, 5 méteres magasságig vágjuk vissza, majd rögzítsük a támasztékhoz.
Akinek nem volt ideje összeszedni a lombot a fák alól, az tegye meg, mert az avar alatt lévő növények számára a felettük lévő lomb zavaró lehet. Ha felkupacolással vagy szalmával védtük fagyérzékeny növényeinket, rózsáinkat, akkor ezt a téli takaróanyagot is lebonthatjuk róluk – tette hozzá Megyeri Szabolcs. A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról.
Lássuk, melyek ezek. A szőlő igényei, gondozása Kép forrása: A szőlő meleg és napfényigényes növény, helyéül a kert napos, árnyékmentes részét válasszuk. Már az ültetés előtt gondoljuk át jó alaposan, hogy hova szeretnénk ültetni a töveket, szeretnénk-e egy egész szőlősort telepíteni, vagy csak felfuttatnánk egy lugasra, hogy hűs árnyékot adjon. A szőlő talajigényéről elmondható, hogy jól alkalmazkodik a homokos, gyengébb minőségű talajokhoz is, de igazán a tápanyagban gazdag, laza szerkezetű humuszos talajt kedveli. Vízigénye átlagosnak számít, aszályos, forró időszakokban gondoskodjunk kiegészítő öntözésről. A szőlő bár igényei nem éppen különlegesek, nem tartozik a legkevesebb munkával nevelhető gyümölcsök közé. A szőlő nevelése során növényvédelmi teendőkkel, valamint a metszéssel is számolnunk kell. Kép forrása: Ezek az ápolási munkák természetesen elsajátíthatók és néhány tő telepítése esetén nem jelent sok időt az elvégzésük, azonban plusz feladatként jelentkezik az egyéb kerti teendők mellett.