Mi is a családállítás? A családállítás egymással kapcsolatban lévő személyek egymáshoz való viszonyulását képezi le. Ezért szerencsésebb rendszerállításnak nevezni, lévén közel sem csak családi témákban használható a módszer. Magyarországon általában Bert Hellinger nevéhez kötik az állítást, de Hellinger érdemeinek elismerése mellett hozzátenném, hogy több más jeles szakember is sokat tett hozzá a ma ismert elmélethez és gyakorlathoz. Ha más módszerhez kellene hasonlítanom, azt mondanám, hogy olyasminek kell elképzelni az állítást, mint egy pszichodráma játékot, ahol a szereplők eljátszanak egy problémás helyzetet. Mégsem konkrét játék, nem játszunk el semmit, hanem talán úgy fogalmazhatnék, mintha érzékelni kezdenénk azt a személyt, akit képviselünk, "eljátszunk". Érezni kezdjük, kihez hogy viszonyul, kihez mi köti. Közös családi léleknek hívjuk, amit ilyenkor a képviselők érzékelnek, és ebben a közös lélekben bizonyos törvények uralkodnak. Ha ezek megsérülnek, az akár generációkon keresztül negatív hatással lehet a családtagokra.
Erre példa, ha a kliens nagypapája az államosítás során elvesztette minden vagyonát, és a kliens ilyen-olyan módokon sorra ugyanúgy elveszíti a vagyonát. Bert Hellinger szerint létezik egy "tudattalanban ható családi emlékezet", egy "láthatatlan összeköttetés-rendszer" a család tagjai között, melynek működési törvényei kényszerítő erővel hatnak a tagok sorsára, és amely tartalmazza az összes csoporttaggal kapcsolatos valamennyi létfontosságú információt, függetlenül attól, hogy a tagok tudnak-e ezekről az információkról vagy sem. A családállítás során ennek a tudattalan mezőnek az információi jelennek meg a képviselők segítségével. Bert Hellinger alapvető törényszerűségeken keresztül írta le a Szeretet Rendjét, mely a tudattalanul ható családi emlékezeten keresztül "kényszerítő erővel" hatnak az egyes családtagokra. Sérül a Szeretet Rendje, amennyiben egy a családhoz tartozó tag odatartozását megkérdőjelezik vagy nem ismerik el. Ilyen eset például, ha egy meg nem született vagy csecsemőkorban elhunyt testvérről nem beszélnek a családban.
A családfelállítás Bert Hellinger német pszichoterapeuta által felfedezett, pszichológiai alapokon nyugvó, hatékony problémamegoldó és diagnosztikai módszer. Alkalmas arra, hogy az általunk a családi rendszerünkből tudatosan vagy tudattalanul megörökölt, továbbvitt viselkedési mintázatokat, sorsokat, érzéseket feltérképezzük, tudatosítsuk, feldolgozzuk, letegyük és helyettük kialakítsuk a saját személyes megoldásainkat és működésmódunkat. Mindez lehetővé teszi, hogy a családállítást kérő elfoglalhassa a rendszerben őt megillető helyét és újra a saját életét élhesse.
Ez a tudattalan igyekezet egészen komoly elakadáshoz, sok esetben akár súlyos betegséghez vezet, s jó eséllyel mindaddig fennáll, amíg ezen rejtett dinamika napvilágra nem kerül; amíg be nem látjuk, hogy ennek jóvátételéhez mi túl kicsik vagyunk; amíg a legmélyebb tisztelettel el nem fogadjuk a történéseket úgy, ahogy voltak, s történtek, akivel történtek, megértve, hogy ez nem a mi sorsunk, csak szeretetből hordoztuk eddig. Ha mindezt tudatosítjuk magunkban, megadjuk nehéz sorsú ősünknek az őt megillető helyet és tiszteletet, a korábbi elakadás és gátló energiák helyett megérezhetjük a családunkból fakadó felszabadító erőt, melynek segítségével a gyógyulás útjára léphetünk – az ő emlékére is, így az ő szenvedése sem volt hiába való. Itt tudhatod meg, hogyan dolgozunk egy-egy állítás során.
A hagyományos családállításban erre nincs lehetőség. Ezekre egyéni üléseken kerül sor általában az állítást követően, amennyiben erre valakinek igénye van, természetesen itt már külön díjazásért. Az egyéni állításban viszont elsőként a páciens állapotának részletes felmérésére szánunk időt egy egyéni ülés keretében. Majd pedig a feldolgozásra hagyunk elegendő időt az állítást követően. Tehát az egyéni Hellinger családállítás ára magában foglal egy családállítást valamint egy terápiás ülést is. Általában elmondható a terápiás árakkal kapcsolatban – ahogyan honlapunkon is megtalálhatók az áraink a szolgáltatás menüpontban – hogy egy-egy terápiás ülés (50 perc) ára átlag 15-20 ezer forint között mozog. 75 perces ülés esetében ez az ár már 20 ezer forint körül jár. Ezeket az árakat alapul véve alakítottuk ki az egyéni családállítás árát. Családállítás ár – de mit is kapunk ezért? A családállítás terápiás önismereti módszer, amely Bert Hellinger, német pszichológus, nevéhez fűződik. Hellinger a szabadon választott sorsot állítják szembe a kényszersorssal.
Arra jött rá, hogy a családok ugyanúgy működnek, mint más rendszerek, azaz egy család tagjai kölcsönhatásban vannak egymással. Ez a kapocs – amit Hellinger a tudattalanban ható családi emlékezetne k nevezett el –, összeköti a most élőket a több generációval korábban születettekkel is. Ezt a tudattalan, közös emlékezetet, tudást hívják a családállításban "mezőnek". Ha bővebben érdekel Hellinger elmélete és módszere, itt részletesebb leírást találsz.
a(z) 2377 eredmények "vízben élő állatok" Állatok Kvíz Általános iskola Környezetismeret Futószalag Óvoda Vizuális memória Anagramma 1. osztály Csoportosító Memóri játék Egyező párok állatok cs betű Irodalom Nyelvtan állatok kép kvíz Kép kvíz 2. osztály logikai feladat SNI Hazai állatok Olvasás Élő dolgok Üss a vakondra Olvasás
Természetesen ez alól lehetnek kivételek. Macskák esetében elmondható, hogy a kijáró, vadászó, tehát szabad életmódot folytató kedvencek gyakran a 6 éves kort sem érik meg. Hogy miért? Sok veszély leselkedik rájuk az utcán: autó elüti, kutya "levadássza", fertőző betegségek (macska AIDS, leucosis, FIP) elviszik őket. Az általam ismert legidősebb macska 23 éves volt, bár ő soha nem tette ki a lábát a lakásból, így a legteljesebb mértékben meg volt kímélve mindenféle veszélytől. Háziállataink közül, bármennyire hihetetlen is – persze, ha időnek előtte nem végzik a tányérunkon – a galamb 50-55, a liba pedig akár 70-80 évig is elélhet. Matuzsálemek Az állatok élettartamáról elég sok adat áll rendelkezésre, de akad egy jelentős probléma: a feljegyzések zöme fogságban (állatkertben vagy otthoni körülmények között) tartott élőlényekre vonatkozik. A vadon élő állatok élettartamát jórészt csak becsülni tudjuk. Az emlősök élettartam tekintetében a középmezőnybe tartoznak. A legnagyobb tengeri emlősök a sziláscetek, közülük az óriásbálnák élettartamát az ember is megirigyelheti.
Ugyanezt tette gyermekkorunk kedvenc mesehőse is, a vízipók-csodapók, hivatalos nevén búvárpók. A búvárpók az egyetlen pókfaj, amely szinte egész életét a víz alatt tölti, csak a hideg idő eljöttével mászik ki a vízből, hogy a telet elhagyott csigaházakban vészelje át. Neki is, akárcsak fajtársai nagy részének, nyolc szeme és nyolc lába van. Két nagy, sarlóalakú csáprágóval van felfegyverkezve, ami félelmetes eszköz. Szerepe az, hogy táplálkozáskor mérgeket és emésztőnedveket juttatnak az áldozat testébe, majd a megemésztett táplálék felszívása is a csáprágókkal történik. Ez a különleges pókfaj a növényzetben gazdag, sekély vizekben vagy nagy tavak szélén leginkább haranghoz hasonlító hálót készít, amelyben a légzéshez szükséges levegőt tárolja. A harangból indul el időnként zsákmányt szerezni, majd ide tér vissza, hogy az éltető oxigénhez hozzájusson. Víz alatti életmódját többek között az teszi lehetővé, hogy légzőszervében - a rovarok nem tüdővel lélegeznek, hanem tracheával - a légcsövecskék sokkal gazdagabban ágaznak el, mint a többi póknál.
Ennek köszönhetően légzése sokkal hatékonyabb fajtársainál. Teste elő- és utótestre tagolódik. Az utótestet nagyon apró két rétegű szőrszálakból álló bunda borítja, amelyet a víz felszínéhez úszva a levegőbe emel, ezzel egy légnadrágot alakít ki magának. A légnadrág úgynevezett fizikai kopoltyúként működik, és ennek segítségével juttatja légharangjába a levegőt. A vízben oldott állapotban lévő oxigénből is képes valamennyit felvenni nadrágja segítségével. A légzése során keletkező szén-dioxid szintén a nadrágon keresztül jut a vízbe. Víz alatti úszása elég nehézkes, mert a légbuborék folyamatosan húzza a felszín felé, ezért többnyire a növényzetbe kapaszkodva változtatja helyét. A búvárpókok saját vadászterülettel, territóriummal rendelkeznek, ahol fajtársaikat - a párzási időszak kivételével - egyáltalán nem tűrik meg. Elsősorban apró rákokat, vízi ászkákat és rovarlárvákat fogyaszt. Zsákmányát lesből kapja el, mérgével megbénítja, majd buborékharangjához cipeli, ahol nyugodt körülmények között kebelezi be.