A modernizáció az utóbbi évtizedekben elvette tőlünk ezt az élményt, a lángok kiszorultak a lakásokból és szerepüket korszerű fűtéstechnikai eszközök vették át. Az emberek többségében azonban megmaradt a tűz közelsége iránti vágy és romantika. A táncoló láng gyönyörűség és titok egyben. Ki ne hallott volna még ismeretségi körében arról álmodozni valakit, hogy mennyire szeretne egy kandallót az otthonába? E vágyaknak manapság az szab gátat, hogy a városi lakások döntő többségében nincsenek kémények. A füstelvezetés problémája sok embert foszt meg e csodálatos látványtól, a lángokba révedés nagyszerű érzésétől. Az ember akkor érzi át, hogy mit kaphat a tűztől, amikor térdére könyökölve kezébe támasztja a fejét a lángok előtt. Aki átélte már ezt az érzést, tudja, hogy a tűz nem pusztán egy fizikai-kémiai folyamat, hanem vitamin a léleknek. A biokandallók új perspektívákat nyitnak "ősi jussunk", a tűz lakótérbe történő visszacsempészésében, lévén, hogy nem kell hozzájuk kémény. OBI Budapest, Soroksári u´t 33. - nyitvatartás és akciós újságok | Minden Akció. E berendezések fűtőanyaga a környezetbarát bioetanol, amely az égés során nem termel egészségre káros anyagokat, sőt a levegő enyhe párásításával biológiai értelemben még jót is tesz velünk.
Bemutatkozás Üdvözöljük a(z) OBI áruház Budapest piacán. Kiváló márkás barkács- és kézműves termékeket kínálunk Önnek kedvező áron. Az Ön OBI áruházában szakemberektől kap tanácsot – legyen szó fürdőszobáról, konyháról vagy éppen a kertről, állunk rendelkezésére. Hardver - Budapest, Építőanyagok - Budapest,
Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
A Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke, Kovács Kázmér panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak.
Átírná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az ombudsman is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) eddigi árazási gyakorlatát. A hatóságoknak az úgynevezett károkozói pótdíj szúrja a szemét, amellyel a biztosítók az elmúlt egy vagy több évben kárt okozó autósokat büntetik. A pótdíj általában egy szorzó, amellyel az alapdíj akár többszörösére is emelheti a biztosító a biztosítás tarifáját, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az az autós, aki kármentesen küzdötte fel magát A0-ból például B6 osztályba töredék annyiért találhat biztosítást, mint az, aki B8-as volt, de egy káresemény miatt visszacsúszott B6-ba. A több kárt is okozó sofőrök szorzója egyes cégeknél akár ötszörös is lehet, ezzel a biztosítók azt akarják elérni, az ilyen autósok menjenek inkább a konkurenciához. Az MNB-nek nem tetszik Az MNB most új körlevelében két igényt fogalmazott meg a biztosítókkal szemben. Az egyik az volt, hogy ne árazzanak ki bizonyos gépjármű-típusokat arra hivatkozva, hogy nincs elég adatuk, hiszen a rendelkezésükre áll most már a Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA), amely 2011-től tartalmazza a szerződés- és káradatokat.
A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Átfogó felülvizsgálat javasolt Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM-rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat - mint alkalmazott díjemelési együttható értékét - korlátok közé szorítja.
Korábban ismertettük, hogy baleset okozása után nem feltétlenül kell visszalépnünk bonus-malus besorolásunkban, tehát emiatt nem fog emelkedni kötelezőnk díja. Következik azonban a kérdés: akkor semmilyen következménnyel nem jár majd a jövőben, ha kárt okoztam? Szemet huny felette a biztosítóm és kész? A válaszunk nemleges, ugyanis vétett hibánk a kár megtérítésének ellenére nem marad nyom nélkül: úgynevezett károkozói pótdíjat szabhatnak ki ránk miatta a biztosítók. Ebben pedig napjainkban is több százezren lehetnek érintettek. Mi az a károkozói pótdíj? Az a "büntetés", amit a biztosítók rónak ki az üzembentartókra a gondatlan vezetésért. Elsődleges célja, hogy körültekintő és felelősségteljes közlekedésre motiválja a lakosságot, másfelől pedig a biztosítók beárazzák a "rossz" ügyfeleket, akik gyakran okoznak balesetet. Mi befolyásolja a károkozói pótdíj nagyságát? Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy egységes szorzó, vagy arány – minden biztosító egyedileg határozza meg a mértékét. Akad olyan biztosító, aki egy károkozás után még nem szab ki pótdíjat, ugyanakkor olyan is van, ahol már egy koccanás is markánsan érzékelődik a következő éves díjkalkulációban.
Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnökeként Kovács Kázmér ügyvéd kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t, hogy a hivatkozásaival egybevágó biztosi jelentést ő is megkapta. Kiemelte, hogy az alapvető jogok biztosa mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az alkotmánysértés kiküszöbölése érdekében tett javaslatot. Kovács Kázmér közleményében emlékeztetett arra, 2019. novemberében fordult az alapvető jogok biztosához a 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet – közismert nevén bonus-malus rendelet – által lehetővé tett és elszabadult úgynevezett károkozói pótdíjak miatt.
A károkozói szorzó a korábbi években is gyakori volt, mostanra viszont szinte minden társaság átvette. Valójában erre rá is kényszerülnek. Ha csak egy-két társaság hozna ilyen díjakat, akkor a balesetet okozó autósok mind oda mennének, ahol nem alkalmazzák. Így minden biztosító magát védi: ha az egyik cég ilyen intézkedéssel távol tartja magától a rossz ügyfeleket, akkor a másiknak is ezt kell tennie. Károkozói szorzók az egyes biztosítóknál (ezzel kell a biztosítók alapdíját beszorozni) Aegon Csak személygépkocsira, 1, 5x Allianz – CIG Pannónia Generali 2x Genertel Groupama 1, 33x K&H 1, 1-1, 25x attól függően, hány fokozatot romlik a besorolása a korábbi évhez képest KÖBE 2, 5x Magyar Posta 1, 5x Signal Nem külön szorzót alkalmaz, hanem a bonus-malus kategóriák szorzóit módosítja. Pl. A B10 vontatóra 0, 4x, károkozás esetén pedig 0, 6435. A károkozói pótdíj így már 60% felett lehet. Union 1, 35x Uniqa 1 kár esetén 2x, 2 vagy több kár esetén 3x Wáberer Nagy Csaba Cikkünket teljes terjedelmében a Fuvarlevél 2020. novemberi számában olvashatják, melyből megismerhetik: tükröződnek-e a valódi kárstatisztikai adatok a 2021. évi díjakban melyik biztosítónál drágult, melyiknél csökkent a kötelező mekkora fuvarozói pótdíjjal kell számolni bonus-malus besorolások díjszorzóit hol köthet legkedvezőbben biztosítást teherautók, vontatók, pótkocsik biztosítási díjának elemzését
Az alapvető jogok biztosa továbbá felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék. A következő linkre kattintva elérhető a vonatkozó jelentés: AJB-39/2020.