Valamennyi osztályunkban csoportbontásban tanítjuk a magyar nyelv és irodalom tárgyat, így a szövegértési kompetenciák fejlesztése is szerepel céljaink között. Tehetségpontként való megalakulásunk után tovább folytatjuk a már meglévő konkrét, évekre visszamenő tevékenységeinket: célnyelvi országokba nyelvtanfolyamok szervezése, házi és országos versenyek, rendezvények lebonyolítása, előadások, bemutató órák, nyílt napok szervezése; új programként az idén megszervezzük az AJTP-ben részt vevő iskolák számára az országos tanévnyitót és konferenciát, valamint idén először megrendezzük a kutatók éjszakáját is. Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium. Anyagi fenntarthatóság Elsősorban a fenntartó finanszírozására számítunk, de emellett rendszeresen részt veszünk országos és megyei szintű pályázatokon. Legutóbb a HEFOP 3. 1. 3/B/09/03 pályázaton 9, 5 MFt-ot nyertünk a kompetencia alapú oktatás tárgyi feltételeinek megteremtésére. Már tíz éve minden évben igénybe vesszük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány pályázati lehetőségeit.
Így tehetségpontként működésünket regionális szinten kívánjuk megvalósítani. Más intézményekkel való együttműködésünket az AJTP-ben részt vevő intézményekkel való kapcsolattartásra, tapasztalatokra, az AJTP országos programiroda közreműködésére, a Debreceni Egyetem Pszichológia Tanszékével meglévő kapcsolatunkra és nem utolsósorban a szülőkkel való kapcsolattartásra alapoznánk. Nyiregyhaza zrínyi ilona gimnázium . A tehetséggondozó munkába az érdeklődőket a pedagógiai programunk megismertetésével és bázisiskolai bemutatóórák tartásával kívánjuk bevonni. Ezenkívül országos rendezvények megszervezésével (pl. Világvándor Találkozó az AJTP-ben részt vevő intézményeknek), folyamatosan megújuló honlapunkkal és évente megjelenő felvételi tájékoztató kiadványunkkal is igyekszünk megismertetni más intézményekkel és szervezetekkel tehetséggondozó munkánkat. A Tehetségpont specifikus és konkrét programjai Nyelvi előkészítő osztályainkban és haladó nyelvi tagozatos osztályainkban elsősorban az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésével kívánunk továbbra is foglalkozni.
10-12. 42/ 422-003; 42/314-520 Braun Mária Nyíregyházi Bem József Általános Iskola Epreskert u. 10. 42/512-866 Dr. Baloghné Mester Éva Nyíregyházi Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagintézménye Fő u. 60. 42/512-896 Kapu Tiborné Nyíregyházi Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézménye Kórház u. 13. 42/512-891 Ákli Istvánné Nyíregyházi Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézménye Árok u. 17. 42/512-860 Heteyné Timándi Tünde Nyíregyházi Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Báthory u. 30. 42/512-876 Buda Barna Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola Vay Á. krt. 18. 42/512-816 Baloghné Németh Szilvia Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola Fazekas J. tér 8. 42/512-831 Jókayné Deák Éva Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézménye Alma u. Nyíregyházi zrínyi ilona gimnázium om azonosító. 70. 42/512-846 Bajnay Kornél Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Virág u. 65. 42/512-871 Illés Zoltán Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézménye Könyök u.
Egy 19. századi illusztráció a sakkautomatáról. Kempelen Farkas sakkozógépe: alkotása egy dobozba zárt szerkezet volt, ahol a sakktábla előtt egy török ruhába öltöztetett bábu ült. Forrás: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images Kempelen Farkas nevét a 18. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálójaként emlegetik. Nem kevesebb, mint nyolc nyelven írt és beszélt (többek között: németül, magyarul, franciául, latinul, olaszul és angolul), ő fordította németre Mária Terézia törvénykönyvét. A tudós, építész, feltaláló, költő, író és ötvös építette meg a beszédutánzó gépet és a sakkautomatát, miközben tervei alapján készült el a Budai Várszínház épülete. "Volt egyszer egy híres magyar, aki az ördöggel cimborált. Legalábbis ezt fogták rá, akik megirigyelték, hogy sorjában minden sikerül neki. Index - Kultúr - A kislányverő gép és egyéb találmányok. Még a királyok is úgy emlegették mint varázslót. Egész Európa megcsodálta tüneményes találmányait. Odahaza azonban azt is tudták róla, hogy széles Magyarországon nincs nála hívebb hazafi.
: Gósy Mária, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2002. 5-17. Nikléczy P. – Olaszy G. : Kempelen's speaking machine from 1791: possibilities and limitations. (Recovering a 200 year-old technology). Grazer Linguistische Studien 62 (eds. : Mária Gósy and Hans Grassegger). 2004. 111-120. További információk [ szerkesztés] Linkgyűjtemény Kiállítás a Műcsarnokban 2007. Magyar feltalálók: Kempelen Farkas és a sakkozógép - Kárpátalja.ma. március-május Az Amazon alkalmazza Kempelen elvét (Metazin) - - híres magyar fizikusok Archiválva 2009. december 17-i dátummal a Wayback Machine -ben Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 77107903 OSZK: 000000011312 NEKTÁR: 136513 LCCN: nr91009922 ISNI: 0000 0000 7858 481X GND: 118561294 SUDOC: 146947932 NKCS: ola2003175135 BNF: cb10569876w BIBSYS: 90115225
Kempelen - Ember a gépben Médiaművészeti és történeti kiállítás Műcsarnok 2007. 03. 24-05. 28.
Források: 1, 2, 3, 4, 5
Ekkor ötlött fel benne, hogy egy átalakított dudával talán modellezni lehetne a beszédképzést. Egy pozsonyi mestertől vásárolt egy fújtatós orgonát, darabokra szedte, hogy sípjaival és billentyűivel próbálja életre kelteni az emberi hangokat. A beszélőgép prototípusa végül 1773-ban készült el, és Kempelen később – kisebb módosításokkal – még több változatot épített belőle. 1804. március 26. | Meghal Kempelen Farkas, a sakkozógép feltalálója. Az 1782-ben bemutatott példányt billentyűkkel és nyílások (csövek) ujjal való befogásával, illetve egyéb mechanikus módokon kézileg lehetett vezérelni, a gép szótagokat és rövid szavakat tudott "kimondani" (bár a kezeléséhez így is sok gyakorlás kellett). Több mint egy évszázadon át senki sem tudott Kempelenénél jobb hangszintetizátort építeni. A megmaradt példány másolatán a müncheni szakemberek be is szokták mutatni a beszélőgép tudományát: Az apparátust egy kis faláda rejtette, benne egy fújtató, a "tüdő" kapott helyet; a gépezet másik felében pedig egy gumitölcsért, a "szájat" helyezte el. Ha a fújtatót az ember a könyökével megmozgatta, a "szélládába" (a kifejezést az orgonaépítők használják) levegő került; ezt a légtömeget aztán különböző szelepek és billentyűk irányították.