A PFUE az elnökségek "triójának" programjával tagolódik, amelybe Franciaország programja is illeszkedik. Ez a 2009 óta működő rendszer lehetővé teszi a hosszú távú célok kitűzését és a 18 hónapos időszak alatt kezelendő főbb témák meghatározását. A szlovén elnökség után Franciaország új ciklusba kezd, és 2022 második felében Csehországgal, 2023 első felében pedig Svédországgal dolgozik hármasban. Közel 400 rendezvény Összesen közel 400 Franciaországban és az EU-n belül tervezett esemény ütemezi be az elnökséget: politikai találkozók, kulturális programok és minden állampolgár számára nyitott rendezvények. Elfogadta az Európai Parlament Cseh Katalin jelentését, az önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak uniós forrásokra : hungary. Ezen túlmenően, annak érdekében, hogy a francia elnökség hatással legyen az állampolgárokra, rendezvényekre kerül majd sor országszerte és külföldön is. Az EU Tanácsát nem szabad összetéveszteni az alábbiakkal: az Európai Tanáccsal, amely a tagállamok állam- és kormányfőit tömöríti, és meghatározza az Európai Unió általános politikai irányvonalait és prioritásait. Jelenlegi elnöke Charles Michel.
Erre a parlamenti szavazástól számított egy hónap áll a rendelkezésére. Az Európai Parlament az új jelöltről ugyanolyan eljárással szavaz, tehát a jóváhagyáshoz az összes képviselő többségének támogatására van szükség. Ezt az eljárást az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikke írja elő. A főképviselő kinevezése Az Európai Tanács feladata az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezése. Index - Belföld - Orbán Viktor lesz az Európai Unió elnöke?. A jelölt kinevezéséhez minősített többség szükséges. Az Európai Tanács szintén minősített többséggel határozhat a főképviselő 5 évre szóló megbízatásának megszüntetéséről. Ezt az eljárást az EUSZ 18. cikke írja elő. Az Európai Bizottság kinevezése Az Európai Tanács nevezi ki hivatalosan a teljes Európai Bizottságot. A Parlament egyetértési eljárással (a leadott szavazatok többségével) szavaz a biztosok testületéről, tehát a Bizottság elnökéről, a főképviselőről és a biztosokról. Miután a Parlament egyetértését adta, az Európai Tanács hivatalosan kinevezi az Európai Bizottságot.
* az Európa Tanáccsal, amely 47 tagállamból álló kormányközi szervezet. 1949-ben alapították, és célja az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság fejlődésének elősegítése. Székhelye Strasbourgban van, főtitkára Marija Pejčinović Burić. További információk Toute l'Europe Az EU Tanácsa Megjelenés dátuma: 17/01/2022 Oldal tetejére
Az Európai Bizottság kedden három új tagot nevezett ki a legfőbb európai tudományos szervezet, az Európai Kutatási Tanács (EKT) irányító testületébe, a Tudományos Tanácsba. Chryssa Kouveliotou, az amerikai George Washington Egyetem professzora és Giovanni Sartor, a Bolognai Egyetem professzora mellett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke (2014–2020) is az új tagok között van. A Bizottság a három tudóst első lépésben négy évre nevezte ki olyan tagok helyére, akiknek lejárt a megbízatásuk. Az új tagok március 2-án foglalják el a helyüket a testületben. Lovász László Fotó: Európai Bizottság / Dudás Szabolcs A kutatási tanács oldalán Lovász Lászlóról kiemelik, hogy 1948-ban született Budapesten, házas, van 4 gyermeke, és a matematikai doktori fokozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte 1971-ben. Franciaország 2022. január 1-jén veszi át az Európai Unió Tanácsának elnöki (...) - La France en Hongrie. Elismerései között a Pólya-díj, a Wolf-díj, a Kiotó-díj és a tavalyi Abel-díj is szerepel, miközben a szaklapokban is aktív: tíz folyóiratnál szerkesztőként, a Combinatorica című lapnál pedig főszerkesztőként munkálkodik.
Pedig az EU-s jogállamiság-javaslat egyértelműen kizárja, hogy identitáspolitikai ügyek miatt bármely tagállamot büntetni lehessen, hiába riogat ezzel a kormány. Mutatjuk a részleteket! "Nagy szarban vagyunk" – így reagáltak Brüsszelben Orbán vétójára Uniós berkekben úgy látják, zsákutcába került az EU a hétfői magyar és lengyel vétóval: ha nem tudják elfogadni a következő hétéves költségvetést és a koronavírus miatti mentőcsomagot, annak komoly következményei lesznek minden EU-s tagállamra nézve. A vétó előtt még Angela Merkel is próbálta személyesen jobb belátásra bírni Orbánt, hiába. Milyen jogállamiságizét fogadott el már megint az Európai Parlament? Michal Šimečka szlovák liberális EP-képviselő szerdán elfogadott javaslata annyiban nem rossz, hogy próbálná a már meglévő jogállamiságeljárásokat egy mederbe terelni, viszont kódolva van benne az is, hogy miért nem fog működni. Orbánnak tehát emiatt nem kell aggódnia, elmagyarázzuk, miért. Kiharcoltuk… a mit is? Ha arra vagy kíváncsi, hogy hogyan fogják elvenni az EU-s pénzeket a jogállamiságot sértő tagállamoktól, akkor nem az Európai Tanács homályos politikai nyilatkozatai mögött kell értelmet keresned.
Ehelyett az történik, hogy egy nagy, egész Európára kiterjedő rendszerben gyűlnek az ezzel kapcsolatos adatok (ez az EudraVigilance). Ha ezek azt mutatják, hogy az oltás után furán gyakori lett mondjuk a lábgomba, akkor vizsgálat indul majd annak a kiderítésére, hogy mi lehet a vakcina és a gomba közötti kapcsolat. Ha kiderül a kiváltó ok, vagy az összefüggés nagyon egyértelmű, akkor a lábgomba bekerül majd a lehetséges ritka vagy nagyon ritka mellékhatások közé a tájékoztatóba. Kutatások indulnak majd, hogy felmérjék, pontosan milyen gyakori, hogy alakul ki, és mivel lehet eredményesen kezelni. Hol tudok mellékhatást bejelenteni? Hol tudom bejelenteni a koronavírus oltás mellékhatását? · Koronavírus kisokos. Itt, az OGYÉI mellékhatás bejelentő oldalán. Címkék: oltás, vakcina, mellékhatás, oltás mellékhatás, mellékhatás bejelentés, mellékhatás jelentés, Pfizer, Comirnaty, Moderna, Spikevax, AstraZeneca, Vaxzevria, Janssen, Szputnyik, Gam-COVID-VAC, Sinopharm Utolsó módosítás: 2021-12-09 22:21
A lehetséges mellékhatások bejelentésének nem feltétele, hogy ezt kinyomozd. Nem kell bebizonyítanod, hogy ami történt, az biztosan az oltás miatt volt: ezt szakértőkre hagyhatod. Mit érdemes bejelenteni? Bármi olyasmit, ami az oltás után történt, és szerinted zavaró, jelentős gondot okozó probléma. Olyanokat nem érdemes bejelenteni, amik már ismert mellékhatások (szerepelnek a tájékoztatóban levő listán), mert ezekről már tudunk. Például ha belázasodtál aznap este, amikor oltottak, azt nem érdemes. Ki fog tudni arról, amit bejelentek? A bejelentéskor a mellékhatást tapasztaló beteg nevét nem kell megadni, így a hatóságnál sem fogja senki tudni, hogy konkrétan neked mondjuk gombás lett a lábad az oltás után. Csak a bejelentő nevére van szükség, hogy ha esetleg kérdések merülnek fel az esettel kapcsolatban, akkor fel tudják venni vele a kapcsolatot. Covid elleni oltás mellékhatásai. Ha megadod a nevedet, címedet és elérhetőségedet, azt kötelesek bizalmasan kezelni: nem adhatják oda az email címedet bárkinek, és nem küldhetnek rá macskás képeket.
Mivel a koronavírus elleni védőoltások utáni esetleges tünetek, mellékhatások csekélyek ahhoz a pusztításhoz képest, amit a SARS-CoV-2-fertőzés nyomán kialakuló megbetegedés okozhat, nem érdemes megtagadni magunktól a vakcinát. "Az oltás mellékhatásai százszor jobbak, mint elkapni a COVID-ot. Közelről láttam, mit tesz ez a betegség az emberekkel, és mit tesz a testükkel. Néhány órás vagy akár pár napos tünetek sokkal kellemesebbek" - mondta a USA Today-nek Dr. Michael Daignault, Los Angeles-i sürgősségi orvos. Hozzátette, hogy az oltásra adott reakció valójában jó jel, mert azt jelenti, hogy az illető immunrendszere működik. Mivel sokféle tünet jelentkezhet, érdemes sorra venni őket, hogy lássuk, mit kezdhetünk velük. A COVID-19 elleni vakcinák csak kisebb és gyorsan múló mellékhatásokat okoznak. Covid oltás mellékhatásai. Fotó: Getty Images Az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom kezelése Az egyik terület, amely reagálhat az oltásra, a kar, ahova az injekciót kaptuk. A következőket tehetjük: Fájdalomcsillapítók: az Egészségügyi Világszervezet ugyan ellenzi a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók megelőző alkalmazását, de az oltás utáni fájdalom mérséklésére például paracetamol vagy ibuprofen hatóanyagú gyógyszerek szedhetők.
Az 50 év alatti nők 9, 6%-a tapasztalt menstruációs rendellenességeket. A már korábban is fennálló depresszióval küzdők 26, 4%-a tapasztalta a tüneteinek súlyosbodását. A már meglévő autoimmun betegségben szenvedők 24, 2%-a tapasztalta a betegség súlyosbodását. Úgy tűnik, hogy a mellékhatások gyakoribbak a fiatalabb nők körében. 10-ből 1 nőnél jelentkeznek menstruációs zavarok. A neurológiai problémák általában csak az oltás után egy hónappal jelentkeznek. Az esetek többségében az adott mellékhatás előfordulása nem volt súlyosabb a harmadik oltás után, mint az előző két adag esetében. Tehát a mellékhatás független az adagok számától. A német egészségbiztosító is hasonló megállapításra jutott A német egészségbiztosítási adatok sem jobbak. Aggasztó statisztikák kerültek nyilvánosságra a COVID-oltások mellékhatásairól. Andreas Schöfbeck, a BKK ProVita nevű nagy biztosító igazgatósági tagja a Die Welt című lapnak azt nyilatkozta, hogy 10, 9 millió oltottból nagyjából 400 ezernek volt valamilyen problémája, ami az oltás számlájára írható. Szerinte az Egészségügyi Minisztérium által nyilvánosan közölt számok köszönő viszonyban sincsenek a magánbiztosítók által mért adatokkal.
Például, ha légszomjjal küzdünk, sejthető, hogy az nem az oltás utóhatása. A CDC (az amerikai járványügyi központ) azt is javasolja, hogy azok is keressék fel orvosukat, akiknél az injekció beadásának helyén megjelenő vörösség vagy fájdalom 24 óra múlva növekszik. Daignault megjegyezte: az eddigi tapasztalatok alapján az oltás utáni legsúlyosabb mellékhatás általában valamilyen allergiás reakció, amely röviddel az injekció beadása után jelentkezik. Ezért azt tanácsolja a beoltottaknak, hogy az injekció beadása után várjanak körülbelül 15-30 percig, mielőtt haza indulnának. "Ha ezt a rövid időszakot valaki súlyos tünetek nélkül átvészeli, akkor nagyon valószínűtlen, hogy órákkal vagy napokkal később súlyos tünetek jelentkeznének nála" - szögezte le az orvos. Emlékeztető oltások után Tudjuk, hogy az oltások többsége kétadagos. Azaz kell egy második injekció is, hogy az immunrendszerünk emlékezzen a SARS-CoV-2 azonosítását lehetővé tévő fehérjékre. Ha például valamelyik mRNS-vakcinából egy oltást kapunk, akkor a hatásosság 50 százalék körüli.