405 végén azonban összeomlott a birodalom dunai határvonala: a hunok elől menekülő különböző germán törzsek – elsősorban a keleti gótok (osztrogótok) – százezres tömege rázúdult az alpesi tartományokra, sőt Itáliát is elérte, ahol is csak a Pó völgyétől délre, az Arno folyónál sikerült őket megállítani. Összezavarta közönségét, techikájával új művészeti irányzatokat inspirált Georges Seurat » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A következő év december 31-én átszakadt a rajnai határ is: vandálok, alánok, burgundok és egyéb törzsek árasztották el a gazdag, romanizált nyugati tartományokat, végleg megtelepedve Gallia és Hispánia nagy részén. Mivel a ravennai udvar ezeken a területeken katonailag nem tudott fellépni – Britanniából és a Duna mellől végleg kivonta a csapatait –, a betelepülő törzseket, ahogy már korábban a nyugati gótokat is, foederatinak, azaz szövetséges államnak ismerte el. A birodalom nehézségei megrendítették Stilicho pozícióját, illetve "barbár" származását is felhasználták ellenfelei, amikor 408-ban kivégezték- pedig szükség lett volna rá Alarichkal szemben, aki ugyanebben az évben benyomult Itáliába, és Rómát fenyegette.
Az egyház az államnak is támogatást nyújtott, a katonák szívesebben harcoltak hitük védelméért a barbárokkal szemben, mint a császárért. Szükség is volt elszánt katonákra, mert a 370-es években a népvándorlás nagy hulláma kezdődött meg. A szárazabb, melegebb időjárás miatt új legelőket keresve Belső-Ázsiából nyugatra indultak a nomád hunok, akiket kelet felé a Kínai Nagy Fal tartóztatott fel. A hunok maguk előtt űzték a kisebb népeket, akik hosszú vándorlás után szembetalálták magukat a Római Birodalom falaival. A germán gótok százezer harcosa kért menedéket a császártól, hogy a határ mellé betelepülhessen. Hamarosan azonban harcra került sor a légiók és a gótok között, s ez utóbbiak 378-ban katasztrofális vereséget mértek a birodalomra. A császár is elesett. Utódja, Theodosius (ejtsd: TEODÓZIUSZ) megengedte, hogy a gótok szövetségesként letelepedjenek a határoknál. Kelet római birodalom bukása 2. 395-ben a birodalmat kettéosztotta egy nyugati és egy keleti részre. A még kevesebb bevétellel bíró Nyugatrómai Birodalom ettől kezdve egyre esélytelenebbül próbálta megtartani a határokat.
Kezdetben úgy tűnt, hogy Konstantinápolyt nem éri meg megostromolni, hiszen bevehetetlen hírében állott. Azonban az évezredes falak (melyeket csak a keresztesek voltak képesek áthágni) már nem nyújthattak elégséges védelmet az oszmán ágyúk tüze ellen. A végső bukás 1453. május 29-én következett be, és II. Kelet római birodalom bukasa . Mohamed 1460-ban Misztrát, 1461-ben pedig az utolsó görög területet, az addig fennálló Trapezunti Császárságot is elfoglalta. Mohamed és utódai magukat a keletrómai császárok örökösének vallották és címezték. Ezer éves fennállásával, az ókori kulturális örökség továbbvitelével, és a kereszténység terjesztésével az európai történelem egyik legbefolyásosabb állama volt.
Indítványában kérte az ügyész, hogy mindkettejük esetében a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhassanak legkorábban, valamint hogy tiltsák el őket a közügyek gyakorlásától. Lagzi Lajcsi Galambos Lajos börtön bíróság ügyészség
Nem ment el a mai tárgyalására Lagzi Lajcsi, annak ellenére, hogy most lenne arra lehetősége, hogy az utolsó szó jogán megvédje magát a bíró előtt. Nem ez volt az első eset. Előfordult már, hogy nem jelent meg a Budapest Környéki Törvényszék budaörsi tárgyalótermében, de olyan is, hogy rosszul lett és ezért el kellett napolni a pert. Júliusban már első fokú ítélethirdetésre készültek, de az áramlopás miatt indult per elhúzódott, ma viszont a bíróság ítéletet hirdetett. Lagzi Lajcsit bűnösnek mondta ki a bíró lopás és felbujtóként elkövetett vesztegetés miatt, amiért 2 év 10 hónapot kell rácsok mögött töltenie. Nagy sajtóérdeklődés mellett kezdődött Lagzi Lajcsi mai tárgyalása a Budaörsi Járásbíróságon. A sajtó munkatársai azonban hiába várták a zenészt a bíróság bejáratánál, nem jött el, mint kiderült, lemondott a részvételi jogáról. A kilencből mindössze két vádlott van jelen, a többieket az ügyvédjeik képviselik. A bíró Fotó: Polyák Attila - Origo A tárgyalóterem szinte megtelt. Az ügyvédek, jogi képviselők közül páran a hallgatóság mellett ültek le, mivel a sok vádlott, valamint a járványhelyzet miatti óvintézkedések miatt nem fértek el a kijelölt helyükön.
A tizedrendű vádlottat is vesztegetés elfogadása miatt ítélte el a bíróság. Ő 1 év szabadságvesztést kapott, amit 3 év próbaidőre felfüggesztettek. Áramot lopott a vád szerint Ahogy arról írtunk, Lagzi Lajcsit gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolják a bíróságon. A vádirat szerint Lajcsi a kilencvenes években elhatározta, hogy szabálytalanul köti be a közműveket mocsai házába és más hozzá köthető ingatlanokba, illegális rácsatlakozásokat építtetett ki a mérőórák megkerülésével. Ezzel a módszerrel éveken keresztül lopta a vizet, az áramot és a gázt. Összesen kilenc vádlottja van az ügynek, ő maga az elsőszámú. Lagzi Lajcsi tavaly januárban még bíró elé állt Fotó: Csudai Sándor - Origo Még korábban az ügyész perbeszédében azt mondta, fenntartja azon állítását, miszerint a zenész kezdeményező, irányító szerepe az évek során végig tapasztalható volt, a felügyelete és irányítása alatt álltak a szabálytalan bekötések.
Ítélet született Galambos Lajos évek óta húzódó áram, -víz és gázlopási ügyében de a zenész és felesége, Boglárka nem jelent meg a tárgyaláson, annak ellenére, hogy most lenne arra lehetősége Lagzi Lajcsinak, hogy az utolsó szó jogán megvédje magát a bíró előtt. A zenészt és nyolc társát víz-gáz- és áramlopással vádolták meg, emellett önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt is felelniük kell. Az ügyük 2015 óta húzódik. Lajcsi korábban már hónapokat töltött előzetes letartóztatásban. A vádirat szerint Lajcsi a kilencvenes években elhatározta, hogy szabálytalanul köti be a közműveket mocsai házába és más hozzá köthető ingatlanokba, illegális rácsatlakozásokat építtetett ki a mérőórák megkerülésével. Ezzel a módszerrel éveken keresztül lopta a vizet, az áramot és a gázt. Összesen kilenc vádlottja van az ügynek, ő maga az elsőszámú. A bíró a mai tárgyaláson bűnösnek mondta ki lopás és felbujtóként elkövetett vesztegetés miatt, amiért 2 év 10 hónapot kell rácsok mögött töltenie.
Szerinte nem bűnösök, és úgy véli, hogy ezt az ügyészség sem gondolhatja komolyan. Bízom az igazság erejében, ezért se a feleségem, se én nem félünk az ítélettől. Boglárka kifejezetten nyugodt, hiszen tudja, nem követett el semmit. Ami velem történt, az karaktergyilkosság – mondta, hozzátéve, hogy még gondolkoznak azon, megjelenjenek-e személyesen a jövő heti ítélethirdetésen. A bíróság azt is mérlegre teheti, hogy Galambos Lajos büntetlen előéletű, állami díjjal kitüntetett zenész, aki ráadásul súlyosan beteg feleségéről gondoskodik, és három gyermeket tart el.