Jegyvásárlás 2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt. A kedvezményekről bővebben itt tájékozhat >>> A kedvezmények igénybevételéhez a jogosultságot egyértelműen megerősítő igazolvány, engedély, dokumentum, illetve fényképes igazolvány felmutatása szükséges! Látogasson el hozzánk családjával! 1 vagy 2 felnőtt látogatónk, akik legalább 2 fő közeli hozzátartozó, 18 éven aluli gyermekkel érkeznek 50% kedvezmény ben részesülnek! A kedvezmény a felnőtt, illetve a családi gyermekjegyek kosárba helyezéskor érvényesül!. (6 éven aluli gyermek esetén a kedvezmény csak jegypénztárunkban érvényesíthető. ) A Szent István-terembe megváltott jegyekkel a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum Buda, "a királyi méltóság széke és trónusa" – a középkori királyi palota és A királyi palota – a Kultúra vára, A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig című kiállításai is megtekinthetőek.
Ékszerdoboz, amit látni érdemes: SZENT ISTVÁN-TEREM a Várban – Egykor Ferenc József csodálta, majd a háborúban elpusztult – hogy sok évtizeddel később, ezekben a hónapokban szülessen újjá a Szent István-terem a budai királyi palotában, annak első, egy teremnyi felújításaként. Korabeli híradás: "A nagyméretű ünnepi termeken, valamint a lakosztályokon kívül, középnagyságú termek is készülnek, hisztorikus alapon, minők a Szent István-, a Hunyady Mátyás- és a Habsburgok-terme. Elsőnek a Szent István-terem készült el. " Magyar Iparművészet – Művészi Ipar • Fittler Kamill szerk. : Magyar Iparművészet 3. évfolyam 19003. szám. A magyar iparművészet főpróbája Hauszmann Alajos: A budai királyi vár Szent István-terme Rövid közlemény jelent meg 1897 októberében a lapokban: "Őfelsége a király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be".
Multimédiás technológiával, a régmúlt felelevenítésével tárul fel a városrész fénykora, amikor a dualizmus időszakában Hauszmann Alajos újraálmodta a Királyi Palotát és környezetét. A fénykor mellett megismerhetők a világháborús pusztítások, a kommunista időszak tudatos rombolása, illetve a Budavári Palotanegyed mai újjászületése is. A tárlat frissített fejlesztési tartalommal 2022. március 11-től új helyszínen, a Budavári Palota déli összekötő szárnyában látható, az újjászületett Szent István-terem feletti kiállítótérben. A kiállítás a Szent István-terembe váltott belépőjeggyel látogatható keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között. Huszárjárőrök a budai Várban Múltidéző huszárjárőr-szolgálat indul március 11-én a Nemzeti Lovas Díszegység, a Honvéd Huszár Díszalegység, illetve a Magyar Huszár és Hagyományőrző Szövetség lovasaival. A huszárjárőrök jelenléte a Budavári Palotanegyedben népszerű turisztikai látványosság honvédelmi hagyományaink és kulturális értékeink megőrzésének jegyében. Várkert Irodalom – "…egy nő, több mint csak asszony…", 19 óra A Várkert Irodalom Aposztróf Est sorozatának keretében látható az "…egy nő, több mint csak asszony…" című előadás március 11-én 19 órától a Várkert Bazár rendezvénytermében, ahol betekintést nyerhetnek a nézők a történelmünket meghatározó nők gondolataiba, életébe, valamint megidézik Szendrey Júlia naplóját és levelezését is.
A tőkehúsnál 0, 2 százalékos a forgalom-visszaesés, míg a készítményeknél már 1, 6 százalékot mértek. Ezt két tényező okozhatta Turcsán Tünde, a GfK Hungária Kft. FMCG üzletág igazgatója szerint: részben a pandémia miatt megváltozott fogyasztási szokások, azaz, hogy kevesebbszer nagyobb mennyiséget vásároltunk, részben pedig az, hogy drágultak ezek a termékek. Tavaly már érezhetően kevesebbet költöttek értékben és mennyiségben is a háztartások feldolgozott húsokra, mint 2020-ban: tavalyelőtt összesen 399 milliárd forintot, tavaly pedig már csak 393-at. Nagyon nagy magyarország mai. És amíg 2020-ban összesen 202 ezer tonna feldolgozott hústerméket vásároltak meg a magyarok, addig tavaly már csak 198 ezer tonnányit. Az átlagos háztartásonként megvásárolt 50 kilogrammos éves mennyiség 49 kilogrammra csökkent. Az egyes termékkategóriákban még látványosabb a kilogrammonkénti átlagár változása 2019–2021 között a GfK mérése szerint: a sonka és füstölt húsok szegmensben 21, 1 százalékos, a kolbász, szaláminál 14, 8 százalékos, a szalonna esetében 14, 8 százalékos, a kenőmájasnál 13, 6 százalékos, a párizsinál 13, 1 százalékos, a főtt (gép) sonka esetében 11, 3 százalékos, virslinél 11, 2 százalékos, a felvágottaknál pedig 3, 4 százalékos drágulást rögzítettek.
Őket nem kellett befogadni, legfeljebb átmenetileg elszállásolni. Zömében azt is civil önkéntesek csinálták eddig is, én legalábbis nem hallottam arról, hogy Mipetink delfines medencéjében kibombázott ukrán gyerekek pancsolnának. Nagyon nagy magyarország megyéi. Ahogy a járvány csúcsán naponta ötször találták fel az ellenszert, és szórták magukból az egymásnak, sőt, a tegnapi saját kijelentésüknek is homlokegyenest ellentmondó információkat a szakértők, úgy tudja most mindenki, aki valaha bármi módon foglalkozott politikával, hogy mi vezetett ehhez a katasztrofális választási eredményhez. Nincs ezzel semmi baj, sokakkal ellentétben – főként a sértett egzisztenciák hajlamosak erre – egyáltalán nem gondolom, hogy tízmillió politológus kussoljon a fotel mélyén, mert úgysem értenek hozzá. Egyrészt úgy tűnik, azok sem nagyon értenek hozzá, akik ebből élnek, másrészt ez mindenkit érint, tehát hadd mondja már el a véleményét bárki, aki csak akarja. Elmondhatja természetesen Schiffer András is, mióta visszavonult a hihetetlenül sikeres politikai pályájától, el is szokta mondani.