A gyönyörű környezetben, a Tátra hegycsúcsainak ölelésében fekvő kicsiny lengyel faluban tökéletesen ki lehetett pihenni az első nap fáradalmait. Kilátás Czarna Górából a Tátra hegyvonulataira Forrás: Lantos Gábor Ahol A fekete város című film játszódott: Lőcse Vasárnap korán reggel indultam el a Szepesség központja, Lőcse (Levoča) felé, amelynek fekvése és védett óvárosa megérdemli a kitüntetett figyelmet. A viszonylag korai időpont ellenére, a várkapun behajtva azonnal egy szigorú tekintetű parkolóőrbe botlottam, aki villámgyorsan legombolta rólam a 2 órára érvényes, 2 eurós várakozási díjat. Akik tehát Lőcse óvárosában állnak meg, számítsanak arra, hogy a várakozásért vasárnap is fizetni kell. Két dolog azonnal feltűnt: az egyik a Szent Jakab-templom, a másik pedig a városháza, amely a templom mellett található. Belépve a Szent Jakab-templomba, rögvest két összevont szemöldökű, idősebb úrba botlottam – ők voltak a templomfelügyelők. A lőcsei Szent Jakab-templom és a városháza Forrás: Lantos Gábor A világ legmagasabb faoltára a Szent Jakab-templomban Bent ugyanis – számos más európai nevezetességhez hasonlóan – tilos a fényképezés.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Axioart aukció dátuma 2020. 01. 27. 19:00 aukció címe AXIOART – 18. Plakátaukció aukció kiállítás ideje Nincs megadva aukció elérhetőségek | | aukció linkje 11. tétel A fekete város film plakát 1972 Grafikus: Felvidéki András Év: 1972 Méret: A1 (cca. 55 x 84 cm) kulcsszavak: poszter, plakát, grafika, eredeti, vintage, magyar film, Mikszáth Kálmán, regény, magyar irodalom, Zsurzs Éva, festmény, magyar történelem, történelmi film, Görgey Pál, kard Állapot: Majdnem hibátlan.
A fekete dália gyilkosság sokáig izgatta a médiát: film, sorozat, újságcikkek tömkelege foglalkozott már a máig megoldatlan üggyel. Nem csoda, hiszen az elkövető horrorfilmbe illő, brutális kegyetlenséggel ölte meg az áldozatát, a mindössze 22 éves Elizabeth Shortot. A kriminalisztika történetének egyik legismertebb megoldatlan ügye a fekete dália gyilkosság. Az áldozat a 22 éves, színészi babérokra törő Elizabeth Short volt, akinek a holttestét 1947. január 15-én találták meg a Los Angeles-i Leimert Parkban. Egy helybéli, Betty Bersinger aznap reggel a környéken sétálgatott a hároméves kislányával, amikor valami szokatlanra lett figyelmes: először azt hitte, egy leselejtezett próbababát lát az út szélén, de rá kellett jönnie, hogy valójában egy holttest mellett áll. Különös kegyetlenség A fekete dália gyilkosság híre nem véletlenül járta be a világot: Elizabeth Short teste ugyanis deréknál félbe volt vágva, a nő száját pedig két oldalt egészen a füléig felvágta a gyilkos. A nő mellét és nemi szervét megcsonkították, de a holttest teljesen tiszta volt, és szinte fehér, mivel sebészi pontossággal ki volt véreztetve.
Az eredeti elképzelés szerint katonai főhadiszállásként is használták volna, ahonnan veszély esetén a korabeli legmodernebb technológiával kívánták volna irányítani az egész országot. A föld alatti építmény egy része az Erzsébet királyné-terasz alatt helyezkedik el, a második világháború idején pedig felülről hatalmas domb is védte, mivel azonban a kastélyt nem érte légitámadás, nem derült ki egyértelműen, hogy a bunker valóban bombabiztos-e. A második világháborút követően a helyet szovjet csapatok használták gázolajraktárként, az elmúlt évtizedekben pedig jelentősen megromlott állapota. A kastély rekonstrukciójával egy időben azonban megkezdték a bunker állapotának helyreállítását is, 2010 szeptemberétől pedig a titkos alagút látogatható. A bunker érdekessége továbbá, hogy a falakon, öt helyen különös falfestéseket találni, melyek rendeltetését ez idáig nem sikerült megfejteni. A muzeológusok és kutatók jelenlegi álláspontja szerint csupán egyszerű díszítőelemekről van szó. Szeged.hu - Titkos föld alatti bunkerben tartotta valójában a sajtótájékoztatóját Nemesi Pál. A Rákosi-bunker A Rákosi-bunker t, más néven az F4 objektum ot 1949-ben kezdték el építeni a 2-es metróval párhuzamosan, és óvóhelyként funkcionált volna egy esetleges atomtámadás esetén Rákosi Mátyás és a Magyar Dolgozók Pártjá nak tagjai számára.
Aranyvonat, föld alatti város, csodafegyverek – Alsó-Sziléziában jártunk, ahol ma is kísért a náci múlt. Megtalálták a legendás aranyvonatot – röppent fel a közelmúltban a hír. Nem olyan régen pedig azzal került a nemzetközi érdeklődés homlokterébe a vidék, hogy a TVN24 lengyel hírtévé tudósítása szerint egy asztalosként dolgozó hobbitörténész, Krzysztof Szpakowski azt állítja, hogy hatalmas föld alatti város nyomaira bukkant, amely összeköttetésben áll a régióban található és részben látogatható bunkerekkel. Hat olyan település található a lengyelországi Alsó-Sziléziában, ahol náci bunkerek épültek a háború vége felé. Ezek: Jugowice, Włodarz, Rzeczka, Soboń, Osówka és Gontowa, valamint fontos emlékhely még Ksiaz vára, ahol Hitler szállását rendezték be. Ha a föld alatti város legendája eddig a független szakértői vizsgálatok szerint nem is nyert ez idáig megerősítést, annyi biztos: a nemzetiszocialista vezetés szándékainak megfelelően grandiózus építkezés folyt az alsó-sziléziai Bagoly-hegy mélyén.
Valószínűleg a fogadó vendégeinek bérelt helyük volt, de aki máshonnan akart bejönni, annak jegyet kellett váltania. A bejárata az ilyen létesítményeknél megszokott dupla ajtós volt, ami többször 90 fokban megtörte a járatot, hogy a belövések, a légnyomás vagy a bedobott kézigránátok ne okozzanak komoly sérülést a bent lévőknek. Az óvóhelyben sok fülke található, az egész kicsitől a jóval nagyobbakig. Ezek a lent lévő családok elszeparálását segítették, így egy-egy família akár függönnyel leválaszthatta az életterét az óvóhely folyosóiról. De volt egy nagy központi hely is, ami bizonyára a közösségi tér vagy gyülekező volt. Mivel a bunkerben nem volt csatorna, tőzeggel működő vécét használtak. A falfelületeket azóta – valószínűleg az 1990-es években – többször összefirkálták különböző német osztagjelekkel és háborús szimbólumokkal. A bunker a II. világháború után az állam kezébe, az 1990-es évek vége felé az önkormányzathoz került, később egy magánember bérelte, míg végül az Erődítés Történelmi Egyesületet kérték fel, amely a Bunkermúzeum és a Budapest ostroma weboldalért is felel, hogy az óvóhelyek szakértőiként vegyék kezelésükbe és tegyék rendbe.