Irinyi János erős hazafiúi érzelmektől fűtve aktívan részt vett a forradalmi mozgalmakban, feltehetően öccse, Irinyi József segítségére volt a 12 pont megfogalmazásában is. A szabadságharc idején Kossuth kérésére a fegyvergyártás országos felügyelője és a nagyváradi lőporgyár igazgatója lett őrnagyi minőségben. A bukás után börtönbe került, ahonnan 1850-ben szabadult amnesztiával. Kivonták a foszfort Ekkor visszavonult a közélettől, vértesi birtokán mezőgazdasági kísérletezésekbe fogott. Ezek azonban felemésztették vagyonát, így először könyvelőként, majd a debreceni malom igazgatójaként dolgozott. 1895 decemberében hunyt el Vértesen. Miközben a gyufa feltalálójaként ismerjük, Irinyi modern felfogásával az elméleti kémia területén is maradandót alkotott, de részben az ő nevéhez fűződik a magyar tudományos szaknyelv megalkotása is. Tény az is, hogy ma már nem pontosan az ő gyufáit használjuk. Nagy "hibája" volt ugyanis, hogy a gyufa feje erősen mérgező foszfort tartalmazott, a súlyos mérgezések miatt pedig a XX.
Irinyi János magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója 1817. május 18-án született Albison. Kémiai tanulmányait a bécsi Politechnikumban folytatta. Itt fejlesztette ki a zajtalan és robbanásmentes gyufát, hosszas kísérletezés után és 1836-ban szabadalmaztatta. Ezután eladta találmányát és az érte kapott pénzből külföldre ment tanulmányútra, Berlinbe és Hoffenheimbe. A kémia elméletéről írt könyvet 1838-ban Berlinben, amely kifejezetten a savakkal foglalkozott. Publikált a szikes talajok javításáról. Az első gyufagyár alapítása is az ő nevéhez fűződik 1839-ben Pesten. 1848-49-es szabadságharcban Kossuth megbízta őt a puskaporgyártás és ágyúöntés irányításával. Börtönben ült a szabadságharc bukása után. Szabadulása után csak a tudománynak élt. Ő volt az új személetű kémia első hazai hirdetője. 1895. december 17-én halt meg Vértesen.
A feltalálóról Irinyi János (1817-1895) Erdélyben született. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta találmányát, amit eladott egy Rómer István nevű gyufagyárosnak. A kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hohenheimi mezőgazdasági akadémiai tanulmányait. Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről. Értekezett a szikestalajok javításáról is, de ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat 1839-ben Pesten. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Az 1848–49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, a hagyomány szerint a híres 12 pontot is ő szövegezte. Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével.
Irinyi János részt vett a reformkor iparfejlesztési mozgalmában. 1840-ben gyufagyárat alapított Pesten, amely 1848-ig mûködött. A szabadságharc Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. 1850-ben amnesztiával bocsátották szabadon. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításá erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre. Utolsó idők Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett.
A forgatás közben egymáshoz súrlódó szálak egyúttal érdes felületüket is elvesztették, lecsiszolódtak. Az impregnálás megakadályozta, hogy az eloltott gyufaszál tovább izzon. A következõ lépésben rovátkolt falécekbõl kialakított keretekbe tûzdelték be kis térközökkel a szálakat és a keret két oldalának összeszorításával rögzítették õket. A keretbõl kiálló szálvégeket elõször megolvasztott paraffinba, vagy a foszforos gyufáknál olvasztott kénbe, majd a gyufafejet képezõ gyújtóelegybe mártották. Az így megszilárdult anyagból jött létre a gyufa feje. A szálakat a gyújtóanyagba mártják Az így elkészített, immár kényelmes használatú és biztonságosan fellobbanó gyufának is volt egy nagy hibája, és pedig az, hogy a gyufa feje az erõsen mérgezõ foszfort tartalmazta. A tömeggyártásban egyre nagyobb számban foglalkoztatott munkások súlyos foszformérgezést kaptak. A foszfor-nekrózis oly mértékben lépett fel, hogy ez végül is a legtöbb országban a foszforos gyufa gyártásának betiltásához vezetett.
Napjaink biztonsági gyufája Napjainkban már bosszankodunk, ha netalán egy gyufaszál nem lobbanna lángra. Ha azonban a gyufa gyártási technológiáját számba vesszük, rájövünk, eléggé bonyolult ahhoz, hogy valamelyik szakaszába hiba csúszhasson be, ami a termék "működését" megakadályozhatja. A gépi úton négyszög keresztmetszetű rudacskákká aprított fát (általában nyárfát) először nátrium-foszfát, ammónium-foszfát vagy vízüveg oldatával itatják át (impregnálják), majd megszárítják. Ezzel meggátolják az utánizzást. Ezt követően a gyufaszálak végét paraffinolvadékba mártják, ami a későbbiekben megkönnyíti a fa meggyulladását. A gyufafej gyújtóelegye oxigénleadó anyagot (KClO 3, MnO 2, Pb 3 O 4, K 2 Cr 2 O 7 stb. ) és lángképző anyagot (kén vagy Sb 2 S 3), továbbá színezéket, üvegport és kötőanyagot (dextrin vagy enyv) tartalmaz. A gyufadoboz dörzsfelületének legfontosabb alkotója a vörösfoszfor, ami megindítja a kálium-klorát-tartalmú gyufafej égését; tartalmaz ugyanakkor üvegport is, a dörzsölési hő növelésére és valamilyen kötőanyagot.
1888–91 Nagy Ignác utca 1–11., Alkotmány utca 14., Bihari utca 2–10. Magy. Igazságügy-minisztérium Törvényszéki épület, Thonet-udvar (ma a Fővárosi Törvényszék működik benne) Hauszmann Alajos, Jablonszky Ferenc 24942 29–31. 1875–76 Bihari János utca 7. Magyar Királyi Állami Főgimnázium, Berzsenyi Dániel Gimnázium [13] (ma a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara) [14] Kolbenheyer Ferenc 24949 33. 1872–95 Bajcsy-Zsilinszky út 74. Páros oldal 24957 2. (tér) (2014) Balassi Bálint utca 6–8., Stollár Béla utca 1. Olimpiai park, sportpálya 24958 4. 1926–27 Balassi Bálint utca 9–11. Armania Házépítő Rt. Katona János, Székely Dezső, Molnár Sándor [15] 24964 6. Falk Miksa utca 12. Reichart Ármin, Wahl Vilmos, Lord Weardale leánynevelő otthon Ligeti Pál, Székely Hugó, Enyedi Béla 24970 8. Budapest100. 1947 Falk Miksa utca 9. Alkotmányvédelmi Hivatal Hegedűs Béla, Szendrői Jenő 10. 1836 Honvéd utca 26–30., Stollár Béla utca 7–9. Valero Antal Selyemgyár, Károly kaszárnya, Bankjegynyomda Hild József 24972 Honvéd tér 12?
Lásd: Markó utca 25, Budapest, a térképen Útvonalakt ide Markó utca 25 (Budapest) tömegközlekedéssel A következő közlekedési vonalaknak van olyan szakasza, ami közel van ehhez: Markó utca 25 Hogyan érhető el Markó utca 25 a Autóbusz járattal? Kattintson a Autóbusz útvonalra, hogy lépésről lépésre tájékozódjon a térképekkel, a járat érkezési időkkel és a frissített menetrenddel. Innen: Siemens Zrt. Csepel, Budapest 72 p. Innen: Kőhegy, Érd 64 p. Innen: CBA Príma, Budapest 52 p. Innen: Rózsavölgy (XXII. ker. Budapest markó utca 25 29. ), Budapest 69 p. Innen: BKV Òbudai Garàzs, Budapest 46 p. Innen: Magyar Posta Elszámoló Központ, Budapest 44 p. Innen: Terrapark, Érd 73 p. Innen: XXII. kerület (Budafok-Tétény), Budapest 53 p. Innen: KFC, Érd Innen: TESCO Hipermarket, Budapest 78 p. Hogyan érhető el Markó utca 25 a Metró járattal? Kattintson a Metró útvonalra, hogy lépésről lépésre tájékozódjon a térképekkel, a járat érkezési időkkel és a frissített menetrenddel. 41 p. Autóbusz állomás Markó utca 25 közelében Budapest városában Megálló neve Távolság Markó Utca 2 perces séta Részletek Nyugati Pályaudvar M 5 perces séta Báthory Utca / Bajcsy-Zsilinszky Út 7 perces séta Jászai Mari Tér Trolibusz állomás Markó utca 25 közelében Budapest városában 6 perces séta Villamos állomás Markó utca 25 közelében Budapest városában Autóbusz vonalak ide: Markó utca 25 Budapest városában Kérdések és Válaszok Melyek a legközelebbi állomások ide: Markó utca 25?
Pesti Központi Kerületi Bíróság Cím: 1055 Budapest, Markó u. 25. Postacím: 1887 Budapest, Pf. 28. Telefon: 354-6000 Fax: 354-6057 Bírósági vezetők ügyfélfogadási rendje: minden hónap első szerda 8. 15-15. 00 A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: H, K, CS, P: 8. 15-11. 00., SZ: 12. 30-15. 00 Legfőbb Ügyészség 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: [email protected] Honlap: Fővárosi Főügyészség 1054 Budapest, Akadémia u. 13. 1881 Budapest, Pf. : 13. T: 472-4000, Fax: 472-4141 T/Fax: 472-4100 Főügyész: dr. Ibolya Tibor E-mail: [email protected] Budapest VI. és VII. ker. Ügyészség 1076 Budapest, Dózsa György út 18–22. T: 321-4050, Fax: 321-4059 Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség 1076 Budapest, Dózsa Gy. út 18-22. Postacím: 1443 Budapest, Pf. :240 Tel: 324-2174, 324-2175 Fax: 324-2176 Budapesti VII. 🕗 Nyitva tartás, 25, Markó utca, tel. +36 1 354 6000. Kerületi Rendőrkapitányság Cím: 1071 Budapest, Dózsa György út 18-22. Tel/Fax: 461-8100 Elektromos Művek Ügyfélszolgálati telefon: 06/40-38-38-38 (Helyi tarifa) Mérőállások bejelentése: 06/80-202-938 (Ingyenes zöld szám) Gázművek Ügyfélszolgálat: 06/40-474-474, H, K, SZ, P: 8-18 óra között, CS: 8-20 óra között Gázszivárgás bejelentése (éjjel-nappal): 477-1333 Vízművek Tel: 06/40-247-247 (1. menü - hibabejelentés), 465-3200 E-mail: [email protected] Csatornázási Művek Cím: 1087 Budapest, Kerepesi út 19.