Fedezz fel más településeket, szállj meg a közelben akár kedvezőbb feltételekkel! Kiváló 113 értékelés Nagyon jó 659 értékelés Kiváló 241 értékelés Kiváló 191 értékelés Kiváló 102 értékelés Kiváló 146 értékelés Kiváló 163 értékelés Nagyon jó 430 értékelés Nagyon jó 154 értékelés Kiváló 178 értékelés Kiváló 230 értékelés Nagyon jó 97 értékelés Nagyon jó 79 értékelés Nagyon jó 787 értékelés Nagyon jó 685 értékelés Kiváló 266 értékelés Nagyon jó 723 értékelés Kiváló 226 értékelés Kiváló 506 értékelés Kiváló 254 értékelés Nagyon jó 28 értékelés Kiváló 121 értékelés Nagyon jó 128 értékelés Kiváló 162 értékelés Kiváló 272 értékelés További szálláshelyek betöltése...
Hegyi patak, erdei tavak, vízesések, kisvasút, pisztrángok A Szilvásvárad melletti Szalajka-völgy nemcsak a Bükk, hanem egész Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Népszerűségét elsősorban egyedülállóan szép természeti környezetének, jó megközelíthetőségének, kitűnő infrastruktúrájának, megbízható kisvasútjának, igazi gyerek - és családbarát aktivitásainak és számtalan étkezési és vásárlási lehetőségeinek köszönheti. Megközelítés A szilvásváradi fő útról Szalajka-völgy feliratú táblák jelzik a nagy parkolóba vezető utat. A völgy bejáratához legközelebbi, ún. erdészeti parkoló díjköteles, 250 Ft/óra, napijegy (2020): 1800 Ft, a napijegy árában benne van az Olaszkapuhoz vezető út használata. Látnivalók | Szalajka-völgy | Szilvásvárad. 2019. augusztusától ismét fizetős a parkolás a község parkolóiban, így a fedeles lovardával szemközti parkolóban is, a völgy bejáratánál. Díj: 240 Ft/óra, napijegy (2020): 1400 Ft, automatákban tudunk jegyet venni, aprót és bankkártyát is elfogad, sőt 2020 januárjától mobiltelefonnal is lehet fizetni.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
Eger és Egerszalók gyógyfürdői a gyógyászati és wellness szolgáltatások egyedülálló kínálatát nyújtják a térségben. Egerben nem csupán a termálfürdőben kényeztethetik magukat a felfrissülni és megújulni vágyók, de a hagyományos törökfürdőben megismerkedhetnek a hamisítatlan török fürdőkultúrával is. Egerszalók nevezetessége a föld mélyéből feltörő termálforrás és a "só-domb", mely a lefolyó termálvíz által létrehozott, csipkézett, fehér mészkő képződmény. Miskolc-Lillafüred legismertebb látványossága az 1927 és 1930 között épült, neoreneszánsz stílusú Palotaszálló, valamint a Lillafüredi tó és Magyarország legnagyobb esésű vízesése. Az Aggteleki Nemzeti Park fő látványosságai a vidék felszíni karsztjelenségei, a park területén élő sok védett növény- és állatfaj, és persze a híres cseppkőbarlangok. TÁVOLSÁGOK: Milleniumi kilátó (2 km) Bélapátfalva: apátság megtekintése (7 km) Lázbérci-víztározó: kiránduló és horgászparadicsom (17, 5 km) Csipkéskút: Lipicai ménes, túraösvények (20 km) Eger: történelmi város és fürdők (25 km) Bánkút: Menedékház, túraösvények, sípálya (26 km) Eger: Szépasszonyvölgy (30 km) Egerszalók: gyógyfürdő (30 km) Miskolc-Lillafüred: palotaszálló, vízesés, tó (40 km) Miskolc-tapolca: barlangfürdő (50 km) Aggtelek: nemzeti park és cseppkőbarlang (55 km) Hasznos linkek:
Ezt a mintát az antikvitás tökéletesnek vélt műalkotásaiban fedezték fel. Innen ered a korszak elnevezése is: reneszánsz, vagyis újjászületés, az ókori görög, római kultúra újjászületése. Nézd csak meg! A tökéletességet, a harmóniát és a szépséget sugározzák ezek a szobrok és festmények. A művészek az emberi test helyes arányait kívánták megragadni. Így kedvelt szabályuk az aranymetszésvolt. Ennek lényege, hogy a mű egyes részei úgy viszonyulnak egymáshoz, mint ahogy az egyes részek a mű egészéhez. Az új életszemlélet ellenére nem tagadták meg a középkori keresztény hitelveket sem! A reneszánsz ember műveltségében a keresztény és az ókori antik elemek kiegészítették egymást. A XV. század közepén Gutenberg János feltalálta a könyvnyomtatást, amely lehetővé tette az irodalom széles körben való terjesztését. Nézzük meg a reneszánsz korának legismertebb műalkotásait! A sor szinte végtelen. Olyan mesterek alkottak ekkor, mint a festő és szobrász Michelangelo, akinek Dávid szobra a reneszánsz ember jelképévé vált.
jedro A reneszánsz művészet jellemzői / Značilnosti renesančne umetnosti ÉPÍTÉSZET A reneszánszban megnőtt a világi építészet jelentősége: paloták, kastélyok, könytárak és színházak épültek. Az új eszme központja két évszázadon keresztül Firenze volt. Itt épültek a reneszánsz első építészeti alkotásai, amelyek Filippo Brunelleschi nevéhez fűződnek. Az ő irányítása alatt kezdték meg 1420-ban a firenzei Santa Maria del Fiore-dóm kupolájának építését. Ez a kor egyik legismertebb technikai teljesítménye. Brunelleschi az antik építészet emlékeit tanulmányozva megalkotta a perspektívaszerkesztés elméletét. IRODALOM Az itáliai reneszánsz irodalom első nagy költője, humanistája Francesco Petrarca, aki divatba hozta a szonettet. Giovanni Boccaccio irodalmi rangra emelte az olasz nyelvet. Prózájában az édes új stílust valósította meg. A reneszánsz dráma mestere Shakespeare. A képen a Globe színház látható. KÉPZŐMŰVÉSZET A reneszánsz képzőművészetben újdonság a perspektíva felfedezése, az emberi test élethű ábrázolása (lehull a lepel − szabadon gyönyörködhetünk az emberi test szépségeiben), valamint a rész és az egész közötti harmónia megteremtésére való törekvés.
Története: Ahogyan az építészet, a reneszánsz festészet is Itáliából indult hódító útjára. A humanista szemlélet, a természeti jelenségek megfigyelése és megértése, az antik kultúra tanulmányozása és az élő modell után való rajzolás által megismert törvényszerűségek alkalmazásával addig soha nem látott remekművek keletkeztek. A különböző festéstechnikai újítások, a szín és térperspektíva, a lazúros, fátyolos festésmód mind hozzájárultak, hogy a román és a gótikus korszak elnyomottsága alól felszabadulva egy, az addigi merev hagyományokkal szakító stílus jöjjön létre. A perspektivikus ábrázolás a térbeli tárgyak sík felületre történő leképzését jelenti. A reneszánsz festők rájöttek, hogy a térbeli párhuzamos egyenesek látszólag egy pontban találkoznak. Ennek eredményeként a valóságban ugyanakkora, ám a szemlélőtől nem egyenlő távolságra lévő tárgyak különböző méretűnek látszanak. A perspektivikus ábrázolásmód alkalmazásával egyre népszerűbbé váltak az épület- és a belső térábrázolások.
polifónia (amely több egyenrangú dallam egyidejű hangzására épül). Továbbra is a templomi zene és az énekes művészet volt a meghatározó, de az új stílus szabadabb ritmikát hozott be a zenébe, és megjelentek a világi dal-és táncformák is. Már nemcsak a templomban volt jellemző a kóruséneklés: megjelent a színpadokon és a mulatóhelyeken is. A reneszánsz zene virágzása a 16. századra tehető, több műfaj is jellemzi. A reneszánsz éneklés első többszólamú műfaja a motetta, amely még latin nyelvű volt és vallásos témájú szövegre írták. Valamivel később megjelent a reneszánsz zene leghíresebb műfaja, a madrigál, amely többnyire szerelmi témájú, anyanyelvű, meghatározott rímképletre, értékes költői szövegre írt, hangszerkíséret nélküli, négyszólamú társasének. Minden szólamát egy külön ember énekli. A madrigál főleg az olasz udvarok műértő nemességének ízlését tükrözi (szemben a népiesebb villanellá val, amely esetenként pajzán szövegű kórusdal volt). Nagy szerepe volt a szólóének nek is, amit lanttal vagy billentyűs hangszerrel kísértek.
Román, gótikus, reneszánsz építészeti stílusok by Dalma Hegedüs