Az ártatlan | Hivatalos előzetes | Netflix - YouTube
A történet végéig érdekelt, és van néhány rettenetes és lenyűgöző leleplezés. Olyan falatozás, amelyet még mindig élvezni fog.
A kidobó a hátsó terembe kísér. Csak háromféle ember juthat be ide: a gyönyörű nők, a híresek meg a tömött bukszájúak. Hajnali ötig keményen toljuk. Utána egy fekete limuzin visz minket Swaggel a reptérre. A gép feltankolva vár, úgyhogy már indulunk is vissza New Yorkba. Swagg az egész hazautat végigalussza. Az ártatlan Netflix - Infók itt!. Én letusolok – igen, tusoló is van a gépemen –, megborotválkozom, és felöltöm a francia halszálkamintás, merinói gyapjúszövet Kiton K50 öltönyömet. Landoláskor két fekete limuzin vár minket. Búcsúzóul lepacsizunk Swaggel. Az egyik limó őt viszi az alpine-i birtokára. A másikkal az irodámba vitetem magam a Negyedik sugárút egyik negyvennyolc emeletes felhőkarcolójához, Manhattan belvárosába. Az 1967-ben épült Lock-Horne Irodaház kezdettől fogva a családom tulajdonában van. Felfelé menet megállok a negyediken. Korábban egy sportügynökség volt itt, amit a legjobb barátom működtetett, amíg pár éve le nem húzta a rolót. Sokáig fenntartottam a helyet, hátha meggondolja magát, és visszajön – a remény hal meg utoljára.
E lehetőséggel műveinek jövőbeni felhasználói élhetnek is, de vissza is élhetnek azzal. A Bartóktól oly sokszor hangoztatott idézet, Bartók művei használatakor kell, hogy érvényes legyen leginkább: <
Időutazásra invitál a Bartók in Motion című koncertszínházi előadás, amiben Szokolay 'Dongó' Balázs népi fúvós hangszereken (furulya, tárogató, duda) működik közre a Szent Efrém Férfikar nyolc énekese mellett. Bartók férfikarai és az ezeket keretbe foglaló népzenék egy mesét alakítanak ki, egy férfiember életének állomásaira, lelki stációira kalandoznak el: az eszmélés, a gyengébbik nemmel való találkozás, a küzdelem, a visszatekintés és a halál mérföldköveinél készített pillanatképeket merevítik ki, az állomások között pedig a felgyűjtött népzene késztet továbbgondolkodásra. A 70 perces előadást március 25-én, Bartók születésének 140. évfordulóján a Hagyományok Házában valósul meg online közvetítés keretein belül. Bartók Béla méltán az egyik legismertebb magyar zeneszerző, aki sajátos zenei nyelvével kitörölhetetlen nyomott hagyott a 20. század zenetörténetében. Zongorára, zenekarra írt művei, valamint kamarazenéje mellett azonban kevéssé váltak ismertté férfikarai. Bartók mindössze hat ilyen művet komponált 1903-1935 között, amelyek a mai napig sem foglalhatták el méltó helyüket a világ koncerttermeinek repertoárjában, főképp a nyelvi és rendkívüli technikai komplexitásuk miatt.
Bartók Béla nemcsak a magyar és az európai, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségű alkotó. A Pesti Zeneakadémián tanult, majd a Zeneakadémia és később a Néprajzi Társaság támogatásával gyűjtötte a magyar népzenét – e munkájában Kodály Zoltán is közreműködött –, valamint kutatta a Kárpát-medencei és a távolabbi népek népzenéjét is, így létrehozta az összehasonlító népzenekutatást. A népzene jelentős hatást gyakorolt kompozíciós stílusára. Színpadi művei: A kékszakállú herceg vára (1911), A fából faragott királyfi (1914-1916), A csodálatos mandarin (1918-1919). A második világháború elől az Egyesült Államokba menekült, ahonnan már nem tudott hazatérni. 1945-ben halt meg New Yorkban. Fényes Adolf, festőművész Székely Bertalan és Greguss János növendékeként tanult, később Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. A Szegény ember élete c ímű festményciklusa a kritikai realizmus legszebb magyar alkotásai közé tartozik. Részt vett a szolnoki művésztelep létrehozásában: 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, és a kolónián belül művészetpedagógiai tevékenységet is folytatott.
A világsztár zongorista kiemeli Bartók progresszivitását, és arról beszél, hogy az idézett komponisták olyan elemeket használtak zenéikben, amelyek rokoníthatók a dzsesszel, hiphoppal és a rockkal is.