A hatalmas lángok miatt már nem tudtak segíteni a férfinak, aki lakásában égett benn Jött érte a sátán – egy szemtanú szerint ezek voltak az utolsó szavai annak a férfinak, aki bennégett a lakásában Vácon. Egy hazaérkező szomszédja vette észre, hogy tűz van, de a hatalmas lángok miatt már nem tudott segíteni. A többi lakónak dörömbölt, hogy meneküljenek. A férfi holttestét a tűzoltók találták meg. Még vizsgálják, hogy pontosan mi… Meghalt egy ember lakástűzben Vácon Kigyulladt egy négyemeletes társasház egyik lakása Vácon szombaton, a tűzben egy ember meghalt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az Mti-vel. Tűz ütött ki egy váci lakásban Tűz keletkezett egy négyemeletes társasház egyik magasföldszinti lakásában Vácon, a Rádi úton. Az esethez a város hivatásos és önkéntes tűzoltóit riasztották, akik egy vízsugárral eloltották a tüzet. Az egységek átszellőztetik és átvizsgálják az épületet. Tűz a váci úton uton nyilnak. A város hivatásos tűzoltói egy vízsugárral eloltották a tüzet. A helyi önkéntes tűzoltók is kiérkeztek.
Nyitókép: A Nemzeti Múzeum előtt összegyűlt tömeg 1848. Ismeretlen művész akvarellje (forrás: Wikipédia).
Nagy lángokkal égett egy épület teteje Budapesten a Fiastyúk utcában csütörtökön a kora esti órákban. Az olvasói fotók szerint az épület teteje gyulladt ki. A helyszínt mentők, rendőrök és tűzoltók biztosították a környező utcák lezárása mellett. A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint e gy építés alatt álló épület legfelső és az alatta lévő szintjén gyulladt ki a tetőszigetelő anyag, amely 60-80 nm-en égett. Kisdi Máté szóvivő a helyszínről jelezte, hogy a tüzet eloltották, a tűzoltók jelenleg utómunkálatokat végeznek. Tűz a váci ution.html. Sérültekről egyelőre nem lehet tudni. 9 Galéria: Váci greens irodaház Fotó: Olvasónk / Index
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített. A "szabadság napja" szlogennel rendezik meg az idei rendezvényeket – közölte Kovács Zoltán államtitkár, aki a programokat ismertetve elmondta: október 23-án, szerdán reggel 9-kor az ünnepélyes zászlófelvonással kezdődnek a programok a Kossuth Lajos téren. Egész nap ingyenesen megtekinthető lesz a Szent Korona az Országházban. A forradalom kezdete – 1956. október 23.. Emellett a Kossuth téren családi programokkal várják az ünneplőket. Este 7 órakor a Millenárison megtartják a már hagyományos Szabadságkoncertet. A Zeneakadémián pedig díszhangversennyel zárják az ünnepi rendezvényeket – fejtette ki Kovács Zoltán. Orbán Viktor miniszterelnök este a Zeneakadémián mond beszédet. Mit kívánt a magyar nemzet? A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására.
Zsidók és antiszemiták a forradalomban "1956 október–novemberében nem került sor átfogó antiszemita megmozdulásokra, az egész országra kiterjedő szervezett atrocitásokra. A népfelkelés reprezentatív képviselőinek, hangadóinak akcióiban a peremjelenségként felmerülő zsidóellenesség nem játszott lényegi szerepet, más volt a megmozdulás fő iránya" – írja két évvel ezelőtti átfogó, az Egységben megjelent tanulmányában Haraszti György történész, hangsúlyozva: "a közvélemény által zsidónak tekintett személyek a barikádok mindkét oldalán megtalálhatók voltak. " "A forradalom második hetében, a Pesti Izraelita hitközség a forradalmat támogató nyilatkozatot adott ki, és bejelentette a kommunista párt járószalagján lévő régi vezetők leváltását – mindez azonban csak kevés figyelmet keltett" – emlékeztet a történész. 1956 október 23 lyukas zászló. "Amiképp visszhang nélkül maradt a budapesti rabbi-kar, a csúcsszervként működő Magyar Izraeliták Országos Irodájának és a Pesti Izraelita Hitközség Ideiglenes Forradalmi Bizottságának november 2-i nyilatkozata a Szabad Kossuth Rádióban: 'A vallási szabadságát visszanyert magyar zsidóság lelkesen üdvözli a forradalom vívmányait.
A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. 1956 október 23 mai. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott. Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került.
Ehhez a réteghez nem csak a Horthy-kormányzat katonai, egyházi és politikai vezetői tartoztak, hanem a paraszti társadalom tehetősebb tagjai (a kulákok) is, valamint az értelmiség számottevő része (tanárok, jogászok, stb. ) Egymásután következtek a mesterségesen létrehozott kirakatperek. A leglátványosabb volt az ország második legfontosabb személyiségének (a király után) Mindszenty József bíboros hercegprímásnak 1949-es pere, amellyel ország-világ előtt nyilvánvalóvá tették, hogy kiké a hatalom az országban és milyen szabadságot jelentett a "felszabadúlás". 1956 október 23-a, a szabadság napja – Neokohn. Bem tér 1956. október 23-án A Rákosi-Révai-Gerő-Farkas vezette rendszer még a saját politikai eszmetársait sem kímélte. Gondoljunk csak Rajk László perére és kivégzésére, Kádár János akkori belügyminiszter börtönbe zárására, avagy Nagy Imre földművelésügyi miniszter félreállítására. Az egész magyar nemzet megalázottságban, félelemben és kiszolgáltatottságban élt. Rögtönítélő népbírósági perek, éjszakai elhurcolások, kitelepítések stb.
A Rádió stúdiójában este 8 órakor hangzott el Gerő Ernő beszéde, amely csak olaj volt a tűzre, hiszen többek között lefasiztázta a fiatalságot. Nagy Imre csak vonakodva jelent meg este 9 óra tájban a Parlament erkélyén. Beszéde csalódást okozott, mert az "elvtársak"-hoz szólt. Nagy Imre ekkor csupán az 1953-as programjának, a szocializmus mérsékelt reformjának megvalósítását ígérte a párt vezetésével. De a tömegnek mindez már kevés volt. A tüntetők, akik az előző nap estéje óta hiába vártak követeléseik bemondására, időközben fegyverhez jutottak. Egyrészt a munkások révén, másrészt a Rádió védelmére kirendelt katonaságtól. Az első lövés 9 óra körül dördült el a Rádió épületéből, ezt követte a Rádió hajnalig tartó ostroma, majd elfoglalása. 1956 Október 23. Emlékére | Zene videók. Szinte ezzel egy időben döntötték le a Sztálin szobrot, amit a Blaha Lujza térre a Nemzeti színház elé vonszoltak. A forradalom kitört, de nem csak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokban is tüntetésekre került sor. Ezek közül a debreceni volt a legjelentősebb.