színes magyar játékfilm, 1976, rendező, forgatókönyvíró: Fábri Zoltán író: Sánta Ferenc, operatőr: Illés György, főszereplők: Márkus László, Bencze Ferenc, Cserhalmi György, Pécsi Ildikó, Latinovits Zoltán, 107 perc, felújítás: 4K restaurált A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt: Miről szól? Baráti asztaltársaság beszélget egy kocsmában. Kint dúl a nyilasterror, közben az oroszok már bombázzák Budapestet, de Király (Márkus László), a sznob könyvügynök, Kovács (Horváth Sándor), a hívő asztalos, Béla (Bencze Ferenc), a pragmatikus kocsmáros, és a cinikusnak tűnő Gyuricza (Őze Lajos) a marhaszegy elkészítéséről és a fasizmus igazságtalanságairól beszélget. Másnap maguk is súlyos etikai döntés elé kerülnek: behódolnak vagy ellenállnak a hatalomnak. Mitől különleges? Az ötödik pecsét kivételes drámai erővel megszólaló erkölcsi példázat, amelyben a szereplőknek aközött kell választaniuk, hogy az alattvalóikat lelkifurdalás nélkül elnyomó zsarnokok, azaz Tomóceusz Katatikik, vagy a szenvedést méltósággal viselő szolgák, azaz Gyugyuk lennének, akiknek tiszta a lelkiismeretük, mert nem ők követték el ezeket a bűnöket.
A professzionális rendezés mellett még kötelező megemlíteni kistestvérét, az operatőri munkát. Ezt a munkát Illés György kapta meg. És ami csodálatos, az a rendező és az operatőr közötti kommunikáció. Gyönyörűen mozog a kamera, rengeteg a hosszú snitt, amikor az asztal körül forog a kép, távolodik, közeledik, és észrevehetetlenül, kényelmesen teszi mindezt. III. érv Hát a színészi játékról, és a karakterekről még nem beszéltem. Pedig ez is fontos. Mindenki. Ismétlem mindenki, akit a filmben láttok, zseniálisan játszik. Nekem a személyes kedvencem Őze Lajos (aki a tanú c. filmből is ismerős lehet), Gyuricza szerepében, de valószínűleg azért, mert ő a legkedvelhetőbb. Megjelenése rejtélyes, háttértörténete tragikus, titkai pedig igazán remek emberré teszik, és a végkifejletre is azok hatnak ki elsősorban. Művelt, intelligens, udvarias, odaadó, és tisztességes, bár nem teljesen jó ember, hisz olyan helyzetbe kerül az utolsó jelenetben, ahol nem létezik helyes út. Mégis az ő választása a legnemesebb.
Távozásuk után a beszélgetés komolyabb irányt vesz. A fotográfus kivételével mind igen súlyos szavakkal illetik az embereket húsdarálóba hajtó kormányt, a gyilkos nyilasokat, a néhány örült hatalma alá került világot, ahol a történelem során először emberekből főznek szappant, míg az ártatlan kisemberek csak megpróbálják túlélni a poklot. A beszélgetés ezen pontján Gyurica egy különös kérdést intéz az egybegyűltekhez. Ha újra megszülethetnének, kinek a sorsát vállalnák magukra: a kegyetlenkedő rabszolgatartóét (Tomóceusz Katatiki), akinek a legcsekélyebb lelkifurdalása nincs, amikor rabszolgáit bántalmazza, sőt, úgy érzi, korának erkölcsei szerint megfelelően viselkedik, vagy a rabszolgáét (Gyugyu), akit gazdája megnyomorít és megszégyenít, ám aki mindezeket tűri, mert szenvedésének viselésével bizonyos erkölcsi fölényt érez magában gonosz urával szemben, önmagát tiszta és ártatlan áldozatnak érezve. A vita elindul, hosszas töprengés után is csak a fényképész tudja egyértelműen Gyugyu szerepét felvállalni, ám a társaság nem hisz őszinteségében.
Ezek közül is a legkiemelkedőbb, a nagy kérdés, egy kisebb történet, amit Gyuricza tesz fel társainak. Ez röviden összefoglalva annyit tesz, hogy volt régen egy zsarnok, Tomóceusz Katatiki, akinek mindene megvolt, amire az ember vágyhatott, pénz, hatalom, ágyasok, és ez az ember, mérhetetlenül visszaélt pozíciójával, és durván bánt alattvalóival. Erre történetünkben Gyugyu a példa, a rabszolga, akinek kivágták a nyelvét, mert egyszer véletlenül elmosolyodott, a lányát, elvették tőle, és ajándékba eladták egy másik úrnak, akinek a szórakoztatásába belehalt, majd a kisfiát is elvették, és kiszúrták a felesége szemét is egy ügyetlenség miatt. És ezt hogyan bírta ki? Volt egy elmélete, amit minden este elmondott magának: "Nyomorult rabszolga vagyok, meggyötörhetnek, megalázhatnak, kiszúrhatják a szememet, elvehetik a gyermekeimet, megölhetik a feleségemet, de mégis nekem a legjobb, mert mindezeket a szörnyűségeket nem én követtem el. A kisemmizettek, a megkorbácsoltak közé tartozom ugyan, de a lelkiismeretem tiszta.
- Ne add el! - Ne változtasd! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! László Mária 21. 18:18 Összesen 26 szignókép és 4 fotó az alkotóról.
Életrajz Megvásárolható alkotások Csikszentmihályi Róbert 1940. január 5-én, Budapesten született. Már tizenkét éves kora óta szentül hitt abban, hogy művész lesz. A Képzőművészeti Főiskolára, jóllehet, csak harmadszorra vették fel, de már kezdőként valamiféle elevenséget hozott magával. Az 50-es években sok megpróbáltatáson kellett keresztülmennie. Apja szovjet fogolytáborba került két és fél évre, ő édesanyjával és két testvérével a zsúfolt marhavagonokban való utazást Fiumében igyekezett kipihenni és erőt gyűjteni a pesti élethez. 1965-ben elkezdte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Patzay Pál és Szabó Iván voltak a mesterei. 1971 óta rendszeresen kiállít. 2001-ben elnyerte a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjat. Tanulmányutakon járt szerte a világon, többek között Rómában, Indiában és Svédországban. Csikszentmihalyi robert szobrasz restaurant. 1964 óta Szentendrén él. Pályája kezdetén a magyar szobrászat figurális tradícióihoz, elsősorban Borsos Miklós, Medgyessy Ferenc munkásságához kötődik. Korai munkáit természetes anyagokból készítette (mészkő, fa).
szobrász, szereplő, festőművész Született: 1940. január 5. (82 éves) (Magyarország, Budapest) Szobrász, éremművész. Pályája kezdetén a magyar szobrászat figurális tradícióihoz, elsősorban Borsos Miklós, Medgyessy Ferenc munkásságához kötődik. Korai művei természeti anyagokból, főként mészkőből és fából készülnek. Csikszentmihalyi robert szobrasz dds. Témáiban ember és természet viszonyát elemzi, plasztikáit alapvetően a matéria és a tematika kölcsönhatásában kibontakozó lehetőségek, az anyag tulajdonságait a legteljesebb mértékben kiaknázó, ugyanakkor híven meg is őrző organikus szemlélet jellemzik. Formailag az absztrakció irányába mozdul az 1975-ben készült Aréna című sorozata, amely ló és lovas küzdelmét dolgozza fel, itt az anyagelvűséget egyre inkább a mondanivalót kiteljesítő erőteljes stilizáltság, expresszív szobrászi formanyelv váltja fel. Új aspektusokat vet fel a hetvenes években készült munkái kapcsán az emlékműszobrászat terén. A hetvenes, nyolcvanas évek fordulóján a korszak művészetében is gyakori sorozatműveket készít (Idő I-XXIV).
A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Szignóképek Feltöltő Azonosító 34830 Feltöltve 2009. 09. 11:55 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Ády 09. 11:55 Feltöltő Azonosító 66684 Feltöltve 2010. Elhunyt Csíkszentmihályi Róbert szobrász, a nemzet művésze » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 22. 17:38 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! ocsovai andrás 10. 17:38 Feltöltő Azonosító 83288 Feltöltve 2011. 04. 19. 14:47 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Neményi Margó 11. 14:47 Feltöltő Azonosító 117514 Feltöltve 2012. 29. 19:34 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt?
Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Padova 1993 • Szentendrei Művészek, Wertheim (D) 1994 • Érmek és majdnem érmek, Szentendrei Képtár, Szentendre 1995 • Helyzetkép, Műcsarnok, Budapest 1997 • Hat magyar művész, Galerie Signal, Dortmund [Tenk László, Sváby Lajos, Stremeny Géza, Vilhelm Károly, Jónák Tamás] 1998 • Modern Art Medals. FIDEM retrospektív kiállítás, Hága. Művek közgyűjteményekben British Museum, London Dante M., Ravenna Érem Múzeum, Wrocław Ferenczy Múzeum, Szentendre Fővárosi Képtár, Budapest Janus Pannonius Múzeum, Pécs Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Münzkabinet, Drezda Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Nemzeti Múzeum, Krakkó Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Skironio M., Polychronopoulos, Megara Városi Képtár-Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár. Csikszentmihalyi robert szobrasz md. A cikk lejjebb folytatódik.
Míg az óra-sorozat a meditáció, a merengés, a mozdulatlanság állapotát sugallja, a kétfigurás kompozíciók a mozgalmas akciók terepei voltak. A kilencvenes évektől a bronzba öntött, fába és gránitba faragott állatember-szobrokat, az apokrif lények műegyütteseit készítette el, amelyek közül néhánynak készült nagyméretű változata is (Atléta, 1998). Ez a műsorozat egyedülálló művészeti jelenség a jelenkori magyar szobrászatban: az abszurd, ironikus, groteszk szemlélet, a szürrealisztikus látásmód, az emberi karakterrel felruházott, emberi tulajdonságokat hordozó és tükröztető állat-egyéniségek sora a korszak tipikus figuráit, jellemeit állítja elénk. A szárnyas-nőalak, a vaddisznó-férfi, az őzgida-leány, a menyét-nőstény pontosan annyira állat, mint amennyire ember is: az emberi és állati vonásokat, tulajdonságokat szintézissel interpretálják ezek a munkák. Öt évtizedet átfogó éremművészeti munkásságát a minőség és a művészi lelemény egysége jellemzi. Csíkszentmihályi Róbert. Ebben is a hagyomány őrzője és a klasszikus eszmények szellemében történő műalakítás megújítója.