Azután egy állatseregletbe hajtatott a polgármester és a perzsa. A lakók látták, hogy Sztyepan Ivanovicsuk, a pezsgőtől kipirultan, derülten és nagyon megelégedetten kocsikázik a perzsával a főutcákon és a vásártéren, miközben megmutatja neki a város nevezetességeit. Még a tűzoltólaktanya tornyába is felvezette. Növények/Natúr gyógytea/Amerikai lázgyökér – Wikikönyvek. Egyebek közt azt is látták a lakók, hogy a polgármester az oroszlános kőkapu előtt megállott és először az oroszlánok egyikére, majd fel a napra, végül a saját mellére mutogatott, azután újra a napra és az oroszlánra, míg a perzsa, mintegy megértés jeléül a fejével intett és mosolyogva mutatta fehér fogait. Este a "London"-szállóban ültek és a hárfás nők játékát hallgatták; de hogy hol voltak éjjel, azt nem lehetett megtudni. Másnap reggel hivatalában volt a polgármester. A hivatalnokok nyilván megtudtak már valamit és gyanakodtak. Való igaz, hogy az ügyész hozzája lépett és gúnyos mosollyal mondotta: – A perzsáknál az a szokás, hogy ha valami előkelő vendég jön hozzájuk, egy ürüt saját kezűleg kell érte levágniuk… hm, hm!
Természetesen nem minden rossz íróban élnek nérói hajlamok. A legtöbben szelíd emberek, könnyen meghatódnak, az élet borzalmai őszinte részvétet keltenek bennük, és írásaikkal szolgálatot akarnak tenni az emberiségnek. Minden érzésük, minden hangulatrezdülésük teljesen őszinte – ezért sokszor hiszi őket a közönség jó íróknak. Jó napok rossz napok es. Pedig a jó íráshoz nem elég az őszinte érzés: őszinte kifejezés is kell hozzá: a rossz író mindig idegen hangon szól, mások hangján. Nem lehet pontosan tudni, kinek a hangja, de bizonyos, hogy nem a sajátja. Valahol az éterben, a fehér kultúremberiség különböző hullámhosszai között lebeg egy sok száz ismert rezdülésből összekevert, általános, mindenütt használható, bizonytalan színezetű hang, ezt használják a rossz írók, ezen közlik velünk élményeiket. Szörnyű vagy felemelő élményeket, mélyen, emberien átérzett hangulatokat közölnek mesterséges, idegen hangon. A legtöbbjük olyan jó szándékú, hogy nem is lehet rájuk haragudni. Végre is nem tehetnek róla, hogy nem az élmény teszi a jó írót.
5: 171. § (1) bek. ) nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a társasházi jellegről, elvégre ezt éppen az ingatlan-nyilvántartási fel- illetve bejegyzés okozza (Thtv. 5. § (5) bek. ). Arra sem hivatkozhat, hogy nem tudott az alapító okirat létezéséről, hiszen e nélkül fel- illetve bejegyzés el sem képzelhető. Mivel az alapító okirat és módosításai (valamint az szmsz) az ingatlan-nyilvántartási okirattár részei, arra sem hivatkozhat, hogy az okiratok tartalmát nem ismerhette meg (Ptk. 5:166. § (3) bek. ). Aki társasházi ingatlant ad el, azt az alapító okiratról, a közösség belső szabályzatairól és a vevő jogait és kötelezettségeit érintő határozatairól szóló tájékoztatás kötelezettsége terheli (Ptk. 6:62. Ugyanakkor az is nagyon lényeges, hogy " A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett. " (Ptk. A társasházi ingatlanok tulajdonjogának adásvétele során ez az a szabály, ami leginkább zárja ki a vevő jóhiszeműségét, ha az alapító okirat (vagy módosítása) tartalmazza az elővásárlási jogot.
Így azonban az elővásárlási joggal kapcsolatos jogviták száma is megugrott, hiszen az adásvételről csak utólag értesülő tulajdonostársak gyakran lépnek fel az elővásárlási joguk utólagos érvényesítése érdekében. A Kúria az elővásárlási jog tárgyában több fontos döntést is hozott, ami nem könnyíti meg az eladó és a vevő helyzetét, ugyanakkor megerősíti az elővásárlásra jogosultak helyzetét. A Kúrai egyik fontos döntése szerint abban az esetben, ha az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely okból nyilvánvalóan nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, akkor a vevő tulajdonjogát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ez azt jelenti, hogy amennyiben pl. valaki nem egy az egyben azt a vételi ajánlatot fogadja el, amit megküldtek részére, úgy nem tud élni az elővásárlási jogával. Fontos tehát rögzíteni, hogy az elővásárlási jog jogosultja nem jogosult alkuba, tárgyalásokba bocsátkozni az adásvétel feltételeivel kapcsolatban, mindössze csak arról dönthet, hogy ugyanolyan feltételekkel elfogadja-e az ajánlatot, ahogyan azt a vevőjelölt tette.
Mindezért a vevő rosszhiszeműnek tekinthető és nem illeti meg az elővásárlási jogosulttal szembeni védelem. A másodfokú bíróság utalt továbbá a BH. 2004. 465. számú eseti döntés II. pontjára, mely szerint az a körülmény, hogy a tulajdonos az elővásárlási joggal terhelt dolgot más dolgokkal együtt kívánja értékesíteni, nem szünteti meg az eladó tulajdonjogát korlátozó elővásárlási jogot az e joggal terhelt dolog tekintetében. A jogerős ítélet ellen a vevő felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria rögzítette, hogy az elővásárlási jog fennállt, ugyanakkor mulasztás miatt nem került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Az elővásárlási jogot annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése teszi azt dologi hatályúvá, mely esetben az adott bejegyzésre mindazokkal szemben hivatkozni lehet, akik a bejegyzést követően szereztek az ingatlanon jogot. Ennek elmaradása esetén az elővásárlási jog alapítására vonatkozó megállapodás csak kötelmi hatályú, csak az alapító okiratot aláíró felek egymás közötti viszonyában létesít jogokat és kötelezettségeket.
Az adásvételi szerződés alapján a vevő tulajdonjogát az illetékes földhivatal bejegyezte. Az egyik tulajdonostárs a bíróság előtt megtámadta az adásvételi szerződést és kérte, hogy vele szemben állapítsák meg az adásvételi szerződés Ptk. 6:223. § (1) szerinti hatálytalanságát, illetve azt, hogy közte és az eladó között adásvételi szerződés jött létre, mely alapján kérte a tulajdonjogának bejegyzését. Hivatkozott arra, hogy a vevő csak a hatályos alapító okirat ismeretében köthetett volna adásvételi szerződést, így mind az eladó, mind a vevő rosszhiszeműen jártak el. A vevő arra hivatkozott, hogy az elővásárlási jogról nem volt tudomása, jóhiszeműen, az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva járt el és ellenérték fejében szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a jogesetben az eladó és a vevő megsértették az elővásárlási jogot, de a keresetet elutasította, mert az elővásárlási jog kötelmi hatályából eredően az elővásárlási jogosult jóhiszemű vevővel szemben nem támaszthat igényt.
Jó megoldás lehet még, ha a tulajdonostársak a fennálló használati jogviszonyok alapján természetbeni kizárólagos használati megállapodást kötnek. Ehhez egy földmérő által készített vázrajz is mellékelhető. Ilyen esetben a tulajdoni hányadok önállóan jelzálogjoggal terhelhetőek. 18 lakásos társasház osztatlan közös tulajdonú udvarán vásároltam egy felszíni parkoló kizárólagos használati jogát 2 évvel ezelőtt. A parkoló egyik oldalán garázssor van, a másik oldalán kertrész, ez egy különálló, telek szélén elhelyezett parkoló. Szeretnék rá építeni egy tetőt az autóm árnyékolására. Oldalai nem lennének, csak tartógerendák és a tető. Ehhez kell a tulajdonosok 100%-os beleegyezése? Amennyiben nem sikerül kivitelezni a tető megépítését (ugyanis van 1-2 lakó, akinek nem felelne meg) mobil garázs hosszú távú állandó felállításához szükséges a lakók beleegyezése? Ha igen, milyen százalékban? A vonatkozó alapító okirat és SZMSZ hiányában általában elmondható, hogy a tulajdonostársak hozzájárulása nem mellőzhető a mobilgarázs és hasonló gépjármű tároló felépítmények létrehozása előtt.
Hová fordulhatok, hogy az engem megillető területet megkaphassam? A közgyűlés említése is már haragot váltott ki. Nem szeretném egyedül nyakamba venni egy közgyűlés megtartását, bár megoldást ajánlottam volna. A közgyűlésen megszavazhattuk volna, hogy a jelenlegi elosztás maradjon, és többség szavazatával, mindenki a jelenleg használt területet birtokolhatta volna, de a másik oldalon lakók, teljes meggyőződéssel saját tulajdonnak tekintik a lekerített területet, és közölték, hogy mi így jártunk, és ezt nekünk kötelességünk elfogadni. Tehetek valamit ez ellen? A tulajdoni jog mértéke és az ez alapján használt ingatlan nagysága egymástól eltérő mértékű lehet, ha a természetbeni kizárólagos használati rend ezt így szabályozza. A szabályozásra általában az alapító okiratban kerül sor. Ennek megváltoztatására csak a közgyűlés jogosult. A tulajdonostársak egymás közötti viszonyát a Polgári Törvénykönyv rendezi. Az Ön igénye szerinti megoldást -csak a tulajdonosok közössége által együttesen meghozott -vonatkozó közgyűlési határozat eredményezhet.