Az Egy gondolat bánt engemet verselése rímes időmértékes. Az 1. rész jambikus, a 2. rész anapesztusos sorokból áll, a 3. részben jambusok és spondeusok vannak. A páros rímű, változó hosszúságú (különböző szótagszámú) sorok zaklatott lelkiállapotra utalnak. A vers üzenete az, hogy Petőfi részt akar venni a világszabadságért kibontakozó küzdelemben. Mikor és hol jelent meg nyomtatásban Petőfi első verse?. Kijelölte saját feladatát: a hősi harcot és a hősi halált választja. Érdekesség, hogy Madarász Viktor 1875-ben festett egy képet, amelynek a Petőfi halála címet adta. Ez a festmény akár az Egy gondolat bánt engemet illusztrációja is lehetne. Nézzük meg a verset részletesebben! Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
A 2. egység (13-30. sor) egy prófétai vízió a világforradalomról: a hegyi táj eltűnik, és a képzeletbeli alföldi síkvidék jelenik meg, amelyen az egész föld, a világ minden rabszolga-népe elfér, és ahol az elnyomott népek megütköznek a zsarnoksággal. Ebben a világszabadságért vívott csatában szeretne elveszni a költő. A vágyott, áhított halál a szent célért elszenvedett hősi halál. A szemléletesség eredménye: látjuk és halljuk is egyszerre a csatát. A költő szeretné, ha ezen a csatatéren esne el, így az elnyomottak és a zsarnokok közt zajló háború hősi halottja lehetne. A 3. egység (31-36. sor) a vers zárlata, amelyben a temetés látomásos képe jelenik meg. A névtelen hősöket közös sírba temetik el, az utókor pedig kegyelettel ápolja az elesett hősök emlékét. A vers astrofikus, azaz nincs versszakokra tagolva. Ez is jelzi, hogy nem a szabályok irányítják, hanem a rapszodikus hangulat, az érzelmi töltés. Petőfi sándor első verse. A sorok hol rövidebbek, felkiáltó jellegűek, hol hosszabbak. A ritmusváltások a hangulatváltásokhoz igazodnak.
A "most" és a "soha" szembeállításával érzékelteti a költő, milyen óriási jelentősége van annak, hogy a megfelelő időben lépjünk, hogy most tegyük meg, amit kell, amikor itt az alkalom. Ha most elmulasztjuk, talán soha többé nem lesz rá lehetőségünk, ezért élet-halál kérdése, hogyan döntünk. Ezután tudjuk meg, miről kell döntenünk, mi az a létfontosságú történelmi kérdés, amely abban az időben az egész nemzet sorsát eldöntötte: Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! Petőfi sándor első vers la. – Petőfi nemcsak felveti a kérdést, hanem fel is szólítja a tömeget, hogy válasszanak a két lehetőség közül. Tehát az első négy sorban három erőteljes felkiáltás t követ egy kérdés. A kérdés természetesen költői kérdés, mert a költő nem vár rá választ: legalábbis egyelőre nem vár a jelenlevőktől hallható választ, és a tömeg nem is tud felelni, bár mindenkinek a fejében ott motoszkál, aki a verset hallja, hogy persze, hogy nem akarunk rabok lenni. A kérdésbe tehát bele van építve az egyetlen lehetséges válasz is, így nem igazi kérdés (nyilván senki sem fogja azt választani, hogy rab akar lenni).
Barátok közt: Barátok közt 14. rész 2018. 10. 25 - RTL Most Videó lejátszása......
Barátok közt: Barátok közt 9. rész 2018. 10. 25 - RTL Most Videó lejátszása......