Nincs okunk kételkedni abban, hogy e fájdalom őszinte volt, s híven tükrözte az egykorú közvélemény érzelmeit. Amikor hétszáz éve, 1301. január 14-én III. András király (1290–1301) meghalt, az Árpádok éppen háromszáz éve ültek a magyar trónon. Bár ezen időszak alatt a dinasztia tagjainak a koronáért vívott harcai éppen nem mentek ritkaságszámba, azt soha, senki nem kérdőjelezte meg, hogy a királynak a honfoglaló Árpádtól leszármazó uralkodócsalád férfitagjai közül kell kikerülnie. Érthető tehát a "zavar" és "megrendülés", ami az utolsó Árpád, III. András halálát követte. De vajon valóban III. András halálával ért-e véget az Árpád-ház története? (... ) A kérdésre nem adható minden kétséget kizáró válasz, abban kellene ugyanis állást foglalnunk, hogy III. András valóban törvényes származású unokája volt-e II. András királynak, vagy sem. A kérdés már a középkorban is felmerült, a magyar krónikák egy egész fejezetet szenteltek András származása tisztázásának, mégpedig az alábbi módon: "S most lássuk ennek az András hercegnek a származását és eredetét, hogy milyen okból vált érdemessé Magyarország koronájának elnyerésére.
De nem ám. És most nem Árpád-házi Daka Józsefre gondolok, és nem is a sokat vitatott Crouy-Chanel származási vonalra. Leány ágon nagyon is él, sőt virágzik az Árpád-ház! Hiszitek vagy sem, a hazánkban jelenleg élő magyar személyeknek nem is olyan kis része, legalább 5%-a Árpád-házi leszármazott. De mondhatnék ennél magasabb arányt is, valószínűleg nem lenne téves. Eddigi kutatásaim alkalmával az ismeretségi körömben három olyan ismerős családfáját is sikerült felállítanom, akik Árpád-házi királyaink leszármazottjai – leány ágon -. Pedig olyan nagyon sok ismerős családfáját nem térképeztem fel, tehát az arány elképesztően magas. Természetesen ezt a családfa felállításáig ők nem tudták magukról. A képlet egyébként roppant egyszerű: Ha sikerül találni a családfában legalább egy – nem armalista - nemesi vonalat, tehát legalább birtokadománnyal rendelkező családi ágat, akkor azt feljebb kutatva - leány ágon - további nemes családok bukkannak fel, melyek közül az egyik – ha szövevényes genealógiai úton is – de nagy eséllyel elvezethet magyar uralkodóinkig.
I. András felesége Rurik Anasztázia volt, akivel még bujdosó herceg korában kötött házasságot feltehetőleg 1037-ben. Mikor András 1046-ban elfoglalta a trónt, ő is követte férjét Magyarországra, ahol később a Tihanyi-félszigeten monostort alapított. Nem sokkal később Szent László került a trónra, aki további intézkedéseket hozott a kereszténység megerősítésére, többek között bevezette a kötelező templomba járást, és megtiltotta a pogány áldozásokat. A terjeszkedés és a belpolitika megszilárdulása révén Magyarország a 11. század végére Közép-Európa egyik legjelentősebb hatalmává vált, így I. László erős államot hagyhatott fiára, Kálmánra. Az eredetileg papnak készülő Könyves Kálmánt korának egyik legműveltebb uralkodójaként ismerjük. Szicíliai Felíciával kötött frigye az Árpád-ház uralkodóinak első olyan házassága volt, ami már nem német, hanem más nyugat-európai családi kapcsolatok nyomán született. Kálmán halála után az ország fejlődése megtorpant. Fia, II. István elvesztette Dalmáciát, vereséget szenvedett az orosz fejedelemséggel szemben, s trónörökös hiányában a hatalmat kénytelen volt II.
István · II. Vak Béla · II. Géza · III. László · IV. István · III. Nagy Béla · Imre · III. László · II. Jeruzsálemi András · IV. Béla, a második honalapító · V. István · IV. Kun László · III.
Születési dátumaként szívesen adott meg ellentmondó adatokat, 1935 és 1938 közötti évszámokat. A párizsi Lycée Montaigne-ben rajzot és történelmet tanult, majd hamarosan divattervezőként mutatkozott be. 1955-ben egy nemzetközi pályázatra benyújtott női gyapjúkabátjával első díjat nyert. Ennek köszönhetően három évig Pierre Balmain divattervező mellett dolgozott, majd öt évig Jean Patou számára tervezett exkluzív kollekciókat. Első kreációi nem arattak osztatlan sikert, de a Tiziani számára tervezett ruháiért már Liz Taylor is rajongott. Szabadúszóként több híres divatháznak is tervezett, 1964-ben egy hároméves művészeti főiskolai kurzusra is beiratkozott. Karrierje 1983-tól ívelt felfelé, amikor a Chanel divatház vezető tervezőjeként készített kollekciójával nemzetközi elismerést szerzett, kitűnően ötvözte a német egyszerűséget és a francia eleganciát. Ebben az időben saját céget is alapított Karl Lagerfeld és Lagerfeld Gallery márkanévvel. Miközben hű maradt Coco Chanel örökségéhez, újra felfedezte a gallér nélküli zakót, a tweed anyagot, a Chanel-imázs részévé tette a motoros dzsekit és csizmát is.
Karl Lagerfeld, a német származású francia divattervező – a 20. század egyik legbefolyásosabb és legismertebb divattervezője -, 85 évesen kedden halt meg. Párizsban, a divat fővárosában. Hírnevéhez és ismertségéhez jellegzetes megjelenése is hozzájárult: a sötét szemüvege, a lófarokba összefésült ősz haj és az ujjlenyomat nélküli kesztyű imidzsének elengedhetetlen elemeivé váltak. Híres volt humoráról, csípős megjegyzéseiről. Hamburgtól a haute coutureig Lagerfeld a németországi Hamburgban született 1933-ban. Karl Otto Lagerfeld néven. Édesanyja hegedűművész, édesapja Amerikából sűrített tejet forgalmazó cég igazgatója volt. A jómódú nagypolgári családi háttér helyett később jól hangzott a divat világában a lecsúszott arisztokrata háttér. Beceneve később a "Kaiser", a "császár". A háború után szülei Párizsba küdték. Itt kezdte meg pályafutását. 1954-ben egy kabáttervével nyert meg egy női ruházati tervpályázatot. Innen vette kezdetét divattervezői pályafutása. Lagerfeld a legismertebb Divatházaknak dolgozott Pierre Balmainnek dolgozott asszisztensként az ötvenes években.
Nyolcvanöt éves korában kedden meghalt Karl Lagerfeld világhírű német divattervező, a Chanel francia divatház művészeti igazgatója – jelentették be a divatházhoz közelálló források. A hamburgi származású, Párizsban élő divatcézár az elmúlt hetekben gyengélkedett, a divatház január 22-i párizsi divatbemutatóin sem vett részt erős fáradtságra hivatkozva. Karl Lagerfeld (eredeti neve Karl Otto Lagerfeldt) 1933. szeptember 10-én született Hamburgban, apja jómódú hamburgi gyártulajdonos volt. Gyermekkorát a bajorországi családi birtokon töltötte, majd 1953-ban édesanyjával Párizsba költözött, és élete végéig ott élt. A párizsi Lycée Montaigne-ben rajzot és történelmet tanult, majd hamarosan divattervezőként mutatkozott be. 1955-ben egy nemzetközi pályázatra benyújtott női gyapjúkabátjával első díjat nyert. Ennek köszönhetően három évig Pierre Balmain divattervező mellett dolgozott, majd öt évig Jean Patou számára tervezett exkluzív kollekciókat. Első kreációi nem arattak osztatlan sikert, de a Tiziani számára tervezett ruháiért már Liz Taylor rajongott.
1955-ben egy nemzetközi pályázatra benyújtott női gyapjúkabátjával első díjat nyert. Ennek köszönhetően három évig Pierre Balmain divattervező mellett dolgozott, majd öt évig Jean Patou számára tervezett exkluzív kollekciókat. Első kreációi nem arattak osztatlan sikert, de a Tiziani számára tervezett ruháiért már Liz Taylor rajongott. Szabadúszóként több híres divatháznak is tervezett, 1964-ben egy hároméves művészeti főiskolai kurzusra is beiratkozott. Karrierje 1983-tól ívelt felfelé, amikor a Chanel divatház vezető tervezőjeként készített kollekciójával nemzetközi elismerést szerzett, kitűnően ötvözte a német egyszerűséget és a francia eleganciát. Ebben az időben saját céget is alapított Karl Lagerfeld és Lagerfeld Gallery márkanévvel. Lagerfeld szívesen fedezett fel manökeneket, többek között a nyolcvanas években Ines de la Fressange-t, a kilencvenes években Claudia Schiffert, akiből támogatásával topmodell vált. Híressé vált felfedezettjeivel szemben páratlan szigorúságot követelt meg, főként a testsúlyt és a diétát illetően.
Lagerfeld meglehetősen különc agglegény volt, akinek nincs közvetlen örököse: néhai nővérének, akivel az utolsó évtizedekben szóba sem álltak egymással, három gyereke van, s Lagerfeldnek van egy féltestvére is – ők mind jelentkezhetnek a 400 millió eurós örökségért. A divattervező sokszor mondta, hogy végrendeletében mind munkatársairól, mind macskájáról és az azt gondozó személyről gondoskodni fog. Lehetséges örökös még a 12 éves kedvenc keresztfia is.
Kezdetben Pierre Balmainnek, a kor egyik híres francia tervezőjének dolgozott asszisztensként, majd olyan rangos cégeknek készített terveket, mint a Patou, a Chloé, a Krizia, a Charles Jourdan és Mario Valentino. 1965-ben kezdődött az együttműködése az olasz Fendi divatházzal, ami öt évtizeden át tartott. Yves Saint Laurent-nal, a korszak másik meghatározó francia divattervezőjével kezdetben barátok, később versenytársak voltak egészen Saint Laurent 2008-ban bekövetkezett haláláig. Galéria: Karl Fotó: Michel Dufour / Getty Images Hungary Lagerfeldnek volt saját brandje, amit többször szüneteltetett és újraindított, de sikerei igazán a Chanellel fonódtak össze, ahol 1983 óta dolgozott kreatív igazgatóként. Kezdetben nagy fenntartásai voltak, hogy egyáltalán elvállalja-e a munkát. "Abban az időben már jó nevem volt a szakmában, a Chloénak és a Fendinek dolgoztam. Figyelmeztettek, hogy ne menjek el a Chanelhez, mert borzalmasak. Amikor odamentem, Coco már tíz éve halott volt, és mindenki ájultan tisztelte az emlékét.