Az angol nyelvű igazolást az oltóorvos (tehát az oltóközpont, illetve az oltópont orvosa, vagy a háziorvos) állítja ki és hitelesíti az oltásnál kapott, magyar nyelvű igazolás alapján. Az angol igazolás megszerzésének külön költsége nincs, és az oltások beadása után, visszamenőleg is igényelhető a háziorvosnál, illetve az oltóközpontban. A legtöbb ország angol nyelvű igazolást kér, Horvátország azonban kivétel, itt a határon elég felmutatnunk a védettséget igazoló plasztikkártyát és mellé a (magyar nyelvű) papíralapú oltási igazolványunkat, amelyen mindkét oltási dátum szerepel. Oltási igazolással akkor utazhatunk be, ha a második oltást követően eltelt 14 nap.
Egyre több ország kér oltási igazolást a beutazóktól. A magyar dokumentum mindeddig csak magyarul volt elérhető, ám most közzétették az angol verziót is. Számos ország eltörölte már a külföldi turisták számára a karanténkötelezettséget és a tesztelést, amennyiben igazolni tudják, hogy megkapták a koronavírus elleni védőoltást. Változó, hogy melyik állam hány nappal az első (vagy a második oltás) felvétele után teszi lehetővé a korlátozásmentes beutazást, de az oltások napját és a vakcina típusát igazolnia a beutazónak. A magyar oltási igazolás mindeddig csak magyar nyelven volt elérhető, ám most a a oldallal Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos közölte: az angol nyelvű formanyomtatványt az NNK az utazók kérésére eddig is elküldte, ezenkívül a dokumentum a legtöbb oltóközpontban elérhető, továbbá most már letölthető a portál oldaláról is, és rövidesen a oldalra is felkerül. Az angol nyelvű igazolást (mely a személyes adatok mellett a vakcina típusát, sorszámát, és a két oltás dátumát is tartalmazza) az oltóorvos – tehát az oltóközpont, illetve az oltópont orvosa, vagy a háziorvos – állítja ki és hitelesíti az oltásnál kapott, magyar nyelvű igazolás alapján.
Az angol igazolás megszerzésének külön költsége nincs, és az oltások beadása után, visszamenőleg is igényelhető a háziorvosnál, illetve az oltóközpontban.
Romániában jelenleg a magyar védettségi igazolványt és a magyar oltási igazolást sem fogadják el. A Konzuli Szolgálat weboldalán azt írja, hogy amennyiben az igazolás nem tartalmazza az adatokat angol vagy román nyelven, a határon kérhetik az igazolás fordításának bemutatását is. Fontos, hogy a beutazó személy csak a második dózis beadását követő 10. naptól a mentesül a teszt- és karanténkötelezettség alól. Ausztriában nem fogadják el a Szputnyikot Az osztrák határnál 48 órán belüli antigén- vagy 72 órán belüli PCR-tesztről készült angol vagy német nyelvű igazolást kell bemutatnunk, amennyiben nem rendelkezünk egy 3 hónapon belüli antitestteszttel, vagy nem kaptuk meg a Pfizer, az AstraZeneca, a Johnson and Johnson, a Moderna vagy a Sinopharm vakcináját. Egy oltással három hónapon belül, két oltással az elsőtől számított 9 hónapon belül, egyadagos oltás után 22 nap és 9 hónap között lehet utazni. Fontos, hogy 10 és 18 év közötti – nem oltott és nem gyógyult – gyermekek, akik oltottsági vagy gyógyultsági igazolással beutazó felnőtt kíséretében utaznak be, teszt bemutatására kötelesek.
Ne felejtsd el, hogy külföldre történő utazás előtt mindenképpen tájékozódj az adott országra aktuálisan érvényes beutazási feltételekről! Szerző: Kovács Szabolcs Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szerkesztőjeként mindig a legfrissebb adatkezelési és adatbiztonsági híreket oszthatom meg az olvasókkal. Hiszem, hogy szerzőként én is hozzájárulhatok a biztonságosabb internetes felhasználói szokások kialakításához. Fotó forrása:
Ausztriában május 19-től élnek a lazítások, és meg is határozták, milyen tesztek és oltások birtoklásával lehet beutazni az országba. Egyelőre a nyugati oltóanyagokat és a Sinopharm vakcinát fogadják el az osztrákok, de már folyamatban vannak a tárgyalások a Szputnyik V elfogadásáról is. A negatív teszteredménnyel való beutazáshoz 72 óránál nem régebbi PCR-tesztet, vagy 48 óránál nem régebbi antigén tesztet kell bemutatni. Illetve azok, akik már átestek a fertőzésen, a betegség után 6 hónapig léphetnek be Ausztriába karanténmentesen. Az antitestes igazolás a teszt dátumától számított 3 hónapig érvényes. A azt is írja, fontos, hogy az oltást, a negatív eredményt és a korábbi fertőzést is hitelt érdemlően, angol vagy német nyelven kell igazolni. Ehhez egyelőre a magyar nyelvű oltási igazolványt nem fogadják el, azonban ha valaki rendelkezik sárga oltási könyvvel és abba bevezetik a koronavírus elleni vakcinát is, vagy ha angol vagy német nyelven kiállított igazolást mutat be, beengedik az országba.
Számos ország eltörölte már a külföldi turisták számára a karanténkötelezettséget és a tesztelést, amennyiben igazolni tudják, hogy megkapták a koronavírus elleni védőoltást. Változó, hogy melyik állam hány nappal az első (vagy a második oltás) felvétele után teszi lehetővé a korlátozásmentes beutazást, de az oltások napját és a vakcina típusát tudni kell igazolnia a beutazónak. Mivel ebből néhány dolog nem szerepel a magyar védettségi igazolványon (a QR-kóddal elérhető adatokban sem), ezért szükség van az angol nyelvű igazolásra. A oldallal Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos közölte: az angol nyelvű formanyomtatványt az NNK az utazók kérésére eddig is elküldte, ezenkívül a dokumentum a legtöbb oltóközpontban elérhető, továbbá most már letölthető a portál oldaláról is ( itt, pdf), és rövidesen a oldalra is felkerül. Az angol nyelvű igazolást (mely a személyes adatok mellett a vakcina típusát, sorszámát, és a két oltás dátumát is tartalmazza) az oltóorvos – tehát az oltóközpont, illetve az oltópont orvosa, vagy a háziorvos – állítja ki és hitelesíti az oltásnál kapott, magyar nyelvű igazolás alapján.
Ókori Egyiptom térképe:: Oegyiptom
Utazzon vissza az időben Közel 5000 éve, Memphisz ősi városa mellett az egyiptomiak piramisokat emeltek királyaik sírja gyanánt. Ezek az emlékművek ma még mindig állnak Gíza városában. A felfedezésükhöz nagyítsa a térképet. Egy behemót építése: a Gízai Nagy Piramis FELHASZNÁLT KŐTÖMBÖK SZÁMA 2 300 000 ÉPÍTÉS IDŐTARTAMA (ÉV) 20 Az igazság kiásása Az egyiptológusok és archeológusok már évszázadok óta tanulmányozzák a piramisokat, azok történetének nagy része azonban máig ismeretlen. Hogy mit tudunk biztosan? A PIRAMISOK TÖRTÉNETE Tudjuk, hogy az első piramis építése i. e. Okostankönyv. 2600-ban kezdődött a negyedik dinasztia idején. Egyiptom történetében 31 dinasztia uralkodott az országon. A negyedik dinasztia az ókori egyiptomi királyság idején, i. e. 2613 és 2494 között uralkodott, Kleopátra királynő előtt 2500 évvel. HELYSZÍN Azt is tudjuk, hogy a piramisokat Memphis városától nem messze építették fel. Memphis volt a negyedik dinasztia fővárosa, és a fáraók lakhelye. A város közelsége a Nílushoz megkönnyítette az építőanyagok elszállítását a gízai nekropoliszhoz.
Nehéz pontosan meghatározni, hogy mikor jelentek meg az emberek a Nílus völgyében, mindenesetre az első paleolitikus kőeszközöket mintegy kétszázezer évesre lehet becsülni. Jóval később, a neolitikumban, tízezer évvel ezelőtt a pásztorkodó életformát és a kezdetleges mezőgazdaságot gyakorló népesség már letelepedett a Líbiai-sivatagban, a Nílus deltában, a Fajjúm-oázisban, és Felső-Egyiptomban. A mind szárazabbá váló éghajlat arra kényszerítette ezeket a közösségeket, hogy egyre inkább a Nílus közelébe húzódjanak, ahol az első városkezdemények kialakultak. Az egyiptomi történelemnek ezt a szakaszát predinasztikus kornak nevezzük. A népesség két központ felé csoportosult: az egyik északra, a Delta vidékre, a másik délre, Hierakónpolisz közelébe. A dombordíszműves sminkpaletták szerint számos király uralkodott délen, köztük Narmer és a Skorpió király. Ókori Egyiptom térképe :: Oegyiptom. Narmer, a predinasztikus kor utolsó uralkodója meghódította Alsó-Egyiptomot, és számos csata után egyesítette a két országrészt. Utódja, Hórusz-Aha, aki talán a legendás Ménész fáraóval azonos, megalapította az I. dinasztiát.
(A kifejezés a görög dünaszteia, azaz uralom szóból ered. ) Az ún. "Narmer paletta". A Két Föld egyesítésének egyik bizonyítéka. A paletta egyik oldalán Narmer legyőzi Alsó-Egyiptom seregeit, a másik oldalon a győzelem után pedig már mindkét országrész koronája a fején van. Az első két dinasztiát thiniszi néven is emlegetik, mert Manethón görög történetíró szerint, aki harminc egyiptomi dinasztiát határozott meg, ennek a kornak a királyai Thisz vagy Thinisz (Tjeni) városából származtak. Thisz nyomát eddig még nem sikerült fellelni, de minden kétséget kizáróan Abüdosz (Abedzsu) környékén volt. Ménész uralkodásával kezdődött a protodinasztikus- avagy thiniszi kor, amely csaknem három évszázadon át - a i. e. Egyiptom Terkep. harmadik évezred elejétől i. 2670-ig - tartott. Ménész uralma alatt alapították meg a második fővárost; Memphiszt (Ineb Hedzs, Men-nefer), hogy az északi terület jobban ellenőrizhető legyen, mint az innen 600 km-re délre fekvő Hierakónpoliszból (Nekhen). Ezért jött létre Memphisz, a Fehér fal városa, (célzásként talán a Nílus áradásától védő gátra), mely később az Óbirodalom fővárosa lett.
Az erősen széttagolt ország összetartozásának hangsúlyozására Memphiszben tartották a koronázási szertartásokat. Ezek a rítusok hamarosan nagyon bonyolultakká váltak, és a királyság egyesítő erejét voltak hivatottak kiemelni. Ménész személyéről alig maradt fenn adat, mégis feltételezhető, hogy több háborút is kezdeményezett a núbiaiak és a líbiaiak ellen, és uralkodása alatt rendszeres kereskedelmi kapcsolat alakult ki Egyiptom és Kis-Ázsia országai között. A királyt Abüdoszban temették el, ahol az I. dinasztia összes uralkodója és a II. dinasztia két királya is nyugszik. Ménészt Dzser, majd Dzset követte a trónon. Utóbbit kígyó királynak is nevezik, mert sírkövén kígyó látható. Utána még további három király uralkodott. Ka volt az I. dinasztia utolsó uralkodója. Ezt követően az ország súlyos válságba került, belső elégedetlenség és zűrzavar ütötte fel a fejét, egészen Hotepszekhemui trónra lépéséig, aki megalapította a Deltából származó II. Ellentétben az elsővel, a II. dinasztia nem tudta fenntartani az ország egységét, amelyet újra két király - az egyik északon, a másik délen - kormányzott, egészen Kaszekhem Hierakónpoliszban tőrténő megkoronázásáig.