Amikor 1921. január 9-én a Rákóczi tér 14. szám alatti házban megszületett Klein Ferenc húsnagykereskedő és Gyárfás Rózsika második gyermeke – akkoriban a jómódú polgárcsaládoknál még nem volt divatban a kórházban szülés –, senki sem sejtette, hogy később, immár Keleti Ágnes néven a legeredményesebb, ötszörös olimpiai bajnok magyar sportolónővé serdül a kislány. Az apa mindenesetre – legalábbis a családi legendárium szerint – nem örült a jövevénynek, mert fiúra számított, állítólag hetekig rá se nézett. Később persze megbékélt a ténnyel, hogy "csak" lányai vannak, de "bosszúból" fiúnak nevelte Ágit. Ma már tudjuk, ennél jobbat nem is tehetett volna vele, a sok sport, az úszás, az evezés, a kirándulás és természetesen a torna megacélozta a kislány testét és a lelkét egyaránt. Erre pedig a későbbiekben óriási szüksége volt a tengernyi nehézség, gyötrelem elviseléséhez. Sportos család sarja Ágnes már négyévesen beleszeretett a tornába, félig-meddig kényszerűségből. Az orvos egy foltot talált a tüdején, és az akkor szokásos gyógymódot, a Mensendieck-tornát ajánlotta terápiának.
Keleti 100 "Mert szeretek élni" címmel a világ legidősebb olimpiai bajnokának, Keleti Ágnes tornásznak életéről szóló könyv jelent meg, amely a szerzők szándéka szerint az ötszörös ötkarikás aranyérmes jövő januári, századik születésnapjára készült – írja az MTI. A hétfői sajtóbemutatón, a Testnevelési Egyetem (TE) aulájában a járványveszély miatt a kötet főszereplőjét fia, Bíró Rafael képviselte, ugyanakkor rövidfilmen látható volt Keleti Ágnes is, amint otthonában kezében tartja, nézegeti a könyvet, és azt mondja, hogy örül neki. Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára köszöntőjében megemlítette, hogy Keleti Ágnest nemcsak ő ismeri személyesen, hanem a gyerekei is, az eredményeit pedig mindenki. Mint mondta, nagy öröm sportkönyvet kézben tartani, mert minden sportoló élete érdekes olvasmány, majd úgy folytatta: "Ági néni élettörténete nemcsak a hosszúsága miatt különleges, hanem azért is, mert a tornász mellett egy édesanya és egy sportszakember életét is megismerjük".
Olyan hősöket, akiknek a tiszteletére többször is eljátszották a Himnuszt, és a dobogó tetején állva láthatták, ahogy a magyar zászló kúszik fel a legmagasabbra" – mondta. Hozzáfűzte, hogy ilyen hőst köszöntünk ma 100. születésnapján. Isten éltesse, és tartsa meg még sokáig erőben, jó egészségben Keleti Ágnest, Magyarország ötszörös olimpiai bajnokát és a nemzet sportolóját! – fejezte ki jó kívánságait Orbán Viktor. Kiemelt kép: Keleti Ágnes, MTI/Kovács Tamás
Keleti Ágnes 2017-ben elnyerte az ország legrangosabb, függetlenségi napján kiosztott kitüntetését, az Izrael-díjat is sport kategóriában. "Kemény edző és tanár volt, de nagyon tisztességes és figyelmes, és gondoskodott arról is, hogy a megfelelő értékekre neveljen. Az első az egészség volt" – nyilatkozta a yneten a százéves legendás sportolóról Chaya Halperin, volt kollégája, aki a róla készült könyv egyik fejezetét írta. Keleti Ágnes az 1956-os melbourne-i olimpiai játékokon 35 évesen négy arany- és két ezüstérmet nyert Magyarországnak, majd Izraelben telepedett le. Megismerkedett Biró Róbert, szintén magyar származású testnevelő tanárral, összeházasodtak, majd két fiuk született, Daniel és Rafael. Keleti Ágnes öt aranyérmével Izraelben Keleti Ágnes a helyi testnevelési főiskolán, a Wingate Intézetben tanított, ahol mintegy 30 éven át tornászok és testnevelő tanárok generációit képezte, és emellett népszerűsítette Izraelben a szertorna-sportot. Keleti Ágnes az utóbbi négy évben Budapesten élő Rafael nevű fia mellé költözött, ahol a koronavírus járványig igen aktívan élt, kirándulni és utazgatni járt, sportgyakorlatokat végzett.
Keleti Ágnes: Engem mindig csak a női torna érdekelt Öt aranyérmével az egyébként igen "termékeny" magyar olimpiai bajnokok között is előkelő helyet foglal el a Nemzet Sportolója, Keleti Ágnes, aki már első, igazán nagy sikereinek helyszínén, Helsinkiben is túlhaladta a harmadik ikszet.
Melbourne-ben ért a csúcsra Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszercsapattal is győzött, emellett még egy ezüst- és egy bronzérmet is szerzett. Pályafutása csúcsára 1956-ban Melbourne-ben ért fel: talajon megvédte a címét, továbbá aranyat nyert gerendán, felemás korláton, valamint Bodó Andrea, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet és Tass Olga társaként a kéziszercsapattal. Egyéni összetettben és csapatban ezüstérmes lett. A játékok legeredményesebb versenyzője lett, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni. Számomra a sport csak egy lehetőség volt világot látni. Talán ezért nem voltam sohasem ideges. Az emberek többsége megijed a versenyek előtt, velem ez sohasem történt meg. A torna az életem részévé vált" – mondta egyszer. Nehéz élete volt Izraelben A melbourne-i olimpia után 1956-tól 1957-ig Ausztráliában élt, fél éven át gyári munkásként dolgozott. 1957-ben visszatért Európába, és a felfedezőjének tartott Drückstein Zoltán invitálására Izraelben telepedett le testvérével és édesanyjával együtt.
Az esetre reagált most közleményében az Éljen Szombathely! Egyesület. Horváth Éva: élni és élni hagyni Soha nem vettem részt a közéletben, a szavazati jogommal éltem, de amolyan egyedüli partizánakciónak tekinthető az indulásom. Négy gyereket, köztük egy ikerpárt neveltem fel. Nemrég született meg a nyolcadik unokám. Három műszakban, szociális segítőként dolgozom, fogyatékkal élőkkel, elsősorban autistákkal foglalkozom. Megtanultam, hogy az emberek különfélék, de mindenkinek kijár az elfogadás. A pandémia viszont olyan helyzetet hozott, amikor is az emberek nem dönthetnek saját maguk a sorsukról. Megyei I. osztály: két hazai győzelmet, valamint egy döntetlent tartogatott a vasárnapi nap A Táplán gólgazdag mérkőzésen tudott nyerni a Répcelak ellen, de a Vép is otthon tartotta a három pontot, méghozzá a Vasvárt legyőzve. Az Egyházasrádóc és a Rábapaty összecsapása pontosztozkodással zárult. Doktorics Áron találata döntött, nyerni tudott Budaörsön a Haladás A szombathelyiek január 30-a örülhettek újra három bajnoki pontnak, miután 1-0-ás sikert arattak.
Ráadásul élete egyik legnehezebbb napja még előtte áll, pénteken, farkasordító hidegben el kell temetnie szeretett édesapját, az Aranyembert. Senki sem sejti végakaratát Egyelőre senki nem tudja, mi áll Klapka György végrendeletében, még a legközelebbi rokonai is cs ak sejtik, hogy mi volt az Aranyember utolsó kívánsága. Farkasréti temető – Wikipédia. Lánya, Sandy szerint apja valószínű a temetésére vonatkozóan is adott meg insrukciókat, ám sajnos addigra már elbúcsúztatják, mire a család kinyithatja a végrendeletet. Blikk extra Klapka György temetés Aranyember
Add comment for this object Saját megjegyzésed: