Attól függően, hogy mely vállalkozás milyen adózási módokat választ, különböző információkat kell feltüntetnie az általa kibocsátott számlákon. A számlát befogadónak figyelni kell ezekre, mert számos esetben ez azt jelenti, hogy neki is van valamilyen tennivalója az adóelszámolás területén és nemcsak az a feladata, hogy a kapott számlát kifizesse. Figyeljünk oda arra, ha magánszemélytől fogadunk be számlát. A magánszemély lehet 1. egyéni vállalkozó, 2. mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó 3. adószámos magánszemély. Míg az első két esetben a számlán szereplő összeg teljes egészében kifizethető, addig adószámos magánszemélyek esetén adó- és járuléklevonási kötelezettség merül fel a befogadó részéről. (Kivéve, ha a számlát befogadó magánszemély, ez esetben ugyanis az adót és a járulékokat magának a számlát kibocsátó adószámos magánszemélynek kell rendeznie. ) Számlát kibocsátani csak azok a magánszemélyek tudnak, akik adószámmal rendelkeznek. Az adószámos magánszemélyek esetében ez az adószám 7-essel kezdődik.
Az adószámra azért érdemes kitérni, mert sokan a 7-es adószámmal rendelkező magánszemélyt automatikusan egyéni vállalkozónak tekintik, pedig ez koránt sincs így. A 7-es adószám önmagában nem utal a vállalkozói státuszra. A kérdést tehát tovább kell vizsgálni. Meg kell állapítani azt is, hogy a számla (számviteli bizonylat) adattartalmára vonatkozóan – az ügy jellegétől függően – más jogszabályok is tartalmazhatnak előírásokat. Ezen jogszabályokból kiemelendő a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv. ), hiszen az adószámos magánszemély ek adófizetési kötelezettségét alapvetően ez a jogszabály írja elő. Természetesen e cikk keretében az egyéb – az adószámos magánszemélyek tevékenységét érintő – jogszabályok is megemlítésre kerülnek. Az is megemlítendő, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj. ) 4. § b) 1. pontja felsorolja, hogy ki minősül egyéni vállalkozónak.
Ez nem helyes, mert az adószámos magánszemély sok esetben nem vállalkozó. Mivel igen gyakori a felvázolt probléma, ezért e cikk keretében azokat az alapvető esetek kerülnek bemutatásra, amelyek némi fejtörést okozhatnak egy-egy befogadott számla esetén. Egyetlen esetben van a számlának jelentősége, mégpedig akkor, ha a magánszemély – nem üzletszerűen – kíván olyan tevékenységet folytatni, amellyel kapcsolatban megengedett az áfa alá történő bejelentkezés. Ezekben az esetekben is megfontolandó, hogy érdemes-e, ha nem muszáj (pl. ingatlan bérbeadás). Természetesen az Áfa tv. tartalmaz olyan esetet is, amikor a magánszemélynek áfát kell fizetnie (pl. sorozat értékesítés). Ez azonban rendkívül speciális – adóalanyiságot megnyitó – eset. Vállalkozó – nem vállalkozó Az egyéni vállalkozó és az őstermelő az adószámos magánszemély ek egy-egy speciális csoportját képezik. Az egyéb adószámos magánszemély az a személy, aki nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő (családi gazdálkodó), viszont adóköteles bevételszerző tevékenységet végez.
Mi a különbség a vállalkozók és az egyéni adószámmal rendelkezők számlázása közt? A legfontosabb az, hogy, ha egyéni vállalkozóként állítasz ki számlát, akkor a teljes összeget megkapod, az adófizetési kötelezettséget (a bevallást és a befizetést) pedig neked kell teljesíteni. Ha viszont adószámos magánszemélyként számlázol, akkor a megrendelőnek/vásárlónak kötelezettsége az adó: levonása, bevallása, befizetése. Utóbbi esetben értelemszerűen te már csak az adózás utáni összeget kapod meg. Mikor kell költségnyilatkozatot adni a számla mellé? Ha adószámmal rendelkező magánszemélyként számlázól, méghozzá minden esetben. A költségnyilatkozatban rögzítésre kerül, hogy az elkönyvelt bevétel mellett milyen költségeid merültek fel. Ilyen kiadás lehet például az anyag- vagy postaköltség. Minek tételeknek kell kötelezően szerepelnie a számlán? A számla kötelező elemei közé tartozik, így mindenképpen fel kell tüntetned rajta: a számlát kiállító (cég)nevét, címét, adószámát, a számla sorszámát, számlatömb esetén pedig előre nyomtatott sorszámot is, a számla kiállításának keltét, az értékesített termékek és szolgáltatások megnevezését, mennyiségét, nettó egységárát, a teljes számla nettó értékét, az Áfa mértékét (százalékát) és értéket is.
Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017 A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked! Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai: Pécs – november 28. -november 29. Nagykanizsa – november 28. -november 29. Székesfehérvár – december 1. -december 2. Budapest I. – december 1. -december 2. Debrecen – december 5. -december 6. Miskolc – december 5. -december 6. Győr – december 8. -december 9. Budapest II. – december 12. -december 13. Szolnok – december 12. -december 13. Kecskemét – december 15. -december 16. Budapest III. – 2017. január 10. -január 11.
Újabb szolgáltatásokkal bővítette a e-közigazgatási portál repertoárját a fejlesztő Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. A fejlesztő Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) mai közleménye alapján mostantól újabb, otthoni ügyintézést segítő szolgáltatással bővül a e-közigazgatási portál repertoárja, így már a lakcímváltozás bejelentéséhez és az e-személyi pótlásához sem kell kormányablakban, személyes ügyintézést kérni. A lakóhelyet, a tartózkodási helyet, valamint az ezekben bekövetkezett változást kizárólagos tulajdonosként vagy haszonélvezőként, illetve a "szállásadó(k)" hozzájárulásával lehet online bejelenteni - áll a közleményben. Azokban az esetekben pedig, amikor a bejelentésre nem szállásadóként kerül sor, a lakás használatára vonatkozó jogosultság igazolására alkalmas nyilatkozatot, vagy okiratot (pl. bérleti szerződés) kell csatolni a kérelemhez. Fontos, hogy csak érvényes (a központi címnyilvántartásban szereplő) címet lehet bejelenteni. Lakcímváltozás bejelentés - hogyan és hol kell?. Az eSzemélyi igazolvány – annak érvényességi idején belül (akár több alkalommal is) – a korábbi okmánnyal közel megegyező adattartalommal pótolható.
(A szállásadónak nem kell személyesen megjelennie az Okmányirodában. ) Az elveszett, megsemmisült, megrongálódott lakcímigazolvány pótlásának illetéke 1000. -Ft. Kérjük, mondja el véleményét! {fcomment}
Szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani. ha a lakcímbejelentéssel érintett ingatlannak több szállásadója van, a szállásadók hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja. Az írásbeli nyilatkozatot be kell nyújtani az eljáró hatóságnak. (Lakcímbejelentő lap díjmentesen beszerezhető a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől, valamint bármely járási hivatalnál. Lakcím változás bejelentő lắp đặt. )