Arany János Szülőháza, 2021 Vadászati Világkiállítás

Wednesday, 21-Aug-24 09:09:19 UTC

Arany János legszebb verseit hallhattuk. A költőt idézték meg az elhangzott versek, prózai részletek és balladák. Szép, ünnepélyes, megható zárása volt ez az Emlékév nyitó rendezvényeinek. Az év során szinte minden napra esik valamilyen rendezvény, program a költő életének helyszínein (Nagyszalontán, Debrecenben, Nagykőrösön és Budapesten): szavaló versenyek, irodalmi vetélkedők, rendhagyó irodalom órák, versenyek, kirándulások, előadások, Toldi próba, Arany-út turisztikai játék (Arany János életének színhelyeit kell meglátogatni), kiállítások, Március 15-ei ünnepi műsor, Arany és Petőfi barátsága c. előadás, megemlékezések, művészi előadások, zenei programok, Toldi Miklós és kora bemutatók, Hajdú-hét, Toldi nyomában, Arany halálának 135. évfordulójára való emlékezés. Nagyszalonta több híres ember szülőhelye, Arany János mellett itt született pl. Toldi Miklós, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György, s természetesen Arany Juliska és Arany László, a költő gyermekei (a kiadványok 22 alkotó, költő, művész, tudós, sportoló… nevét említik).

Derecske Önkormányzat | Nagyszalonta

Délután kezdődtek az ünnepi programok, ezért útközben, délelőttre szerveztünk egy látogatást: Békéscsabán megtekintettük a Kner nyomdát. Előzetes bejelentkezés alapján egy másfél órás látogatáson vehettünk részt. A nyomda már évek óta csomagolóanyagot gyárt a gyógyszeripar, élelmiszeripar számára, ezért fontos a steril környezet, így nekünk is védőruházatot kellett felvennünk. Érdekes, tartalmas program volt ez is. Ezután folytattuk az utunkat Nagyszalontára. A határhoz közel levő település kb 17. 100 lakosú város, melynek 60%-a magyar. Először megebédeltünk, majd részt vettünk a megnyitó ünnepség programjain. Megtekintettük a város egyik nevezetességét, a Csonka-tornyot, ahol ma Arany János Emlékmúzeum található. Arany János fia, Arany László a városnak adományozta a még meglevő Arany-emlékeket, melyeket itt megtekinthettünk. Láthattuk azt a rajzot is, melyet Petőfi készített Aranyról és a Csonka-toronyról, amikor meglátogatta költő barátját Nagyszalontán. Az Emlékév tiszteletére egy szép ünnepi kiadvány jelent meg: "Arany Szalontája, Szalonta Aranya" című könyv.

Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából március 2-án kezdődik az Arany János emlékév. A költő életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt. Arany elsősorban epikus költőnek tartotta magát, de költészetének – a méltán népszerű és halhatatlan Tolditól eltekintve – elsősorban lírai része érvényes ma és hordoz az utókor számára is üzenetet. Költői eszmélésének ideje a reformkor, kibontakozásának, egyéni hangjának kialakulása az 1848-49-es szabadságharc idejére esett. Depressziója, költői erejének elapadása az önkényuralom időszakában csúcsosodott ki, második alkotói korszaka az 1850-es és 1860-as évek fordulóján a nemzeti remények újraéledésével indult, míg időskori rezignációja az 1867-es kiegyezés utáni korhoz kapcsolható. Lírájában és kisepikájában – balladáiban – pontosan követhetők a kor és az egyéni élet párhuzamai.

Majoros Gábor, a VADEX vezérigazgatója a társaságról elmondta: évtizedek óta meghatározó tevékenységük a vadhús feldolgozása, az ország egyik legnagyobb lőttvadhús-felvásárlói, -feldolgozói, -exportőrei. Több mint 1500 tonna vadhúst dolgoznak fel évente, szeretnék alapélelmiszerré tenni a vadhúst, elérni, hogy a mindennapi étkezés szerves részei legyenek a termékeik. Forrás: MTI

Vadászati Világkiállítás – Múlt És Jelen | Hirado.Hu

Azt mondta, a minisztérium kiemelt feladatának tekinti a vadhúsfeldolgozás segítését, így például a VADEX a soponyai üzemét több mint 500 millió forintból újította fel, és ezzel Európa egyik legmodernebb üzemét hozta létre. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kiemelte, a vadétel nemzeti identitásunk részét képezi, mégis alig fogyasztanak a magyarok a mindennapokban vadhúst. Hozzátette, egy átlagos magyar háziasszony gulyás- és pörköltalapanyagot lát a vadhúsban, pedig az sokoldalúbb felhasználást tesz lehetővé. Ezt szeretnék is megmutatni, ezért a NAK a közelmúltban pályázott mintegy félmilliárd forintnyi közvetlen brüsszeli forrásra a vadhúsfogyasztás népszerűsítése érdekében. Vadászati világkiállítás 2021 időpont. Jenik Péter, a Miniszterelnökség kabinetfőnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözletét olvasta fel. A miniszterelnök-helyettes azt üzente a jelenlévőknek, hogy az "erdők, mezők jótéteményeivel" felelősen kell gazdálkodni, meg kell őrizni azokat a következő nemzedékek számára, ebben kiemelt szerep jut az erdők őrzőinek, a vadállománnyal felelősen gazdálkodóknak és a jóízű ételeket készítő szakembereknek.

Kovács Zoltán jelezte, hogy három hét múlva nyílik meg a világkiállítás, de felvezetése már egy hete elkezdődött, és ennek szerves része a fesztivál, amelyen előtérbe kerülnek a vadászattal foglalkozók és a természetben élők hétköznapjai. A kormánybiztos megemlítette, hogy a gasztronómia a világkiállításon is központi szerepet kap, ezért előzetesen a Bocuse d'Or Akadémián 50 szakácsot képeztek arra, "hogyan kell jól hozzányúlni a vadhúshoz", hiszen az a prémiumételek egyik fő alapanyaga. Hozzátette: a húsznapos világkiállításon a passzázst a vadgasztronómiának szentelik. Kovács Zoltán beszélt a fesztivált rendező VADEX Mezőföldi Zrt. -ről is, amely kiemelkedő szereplő a vadhúsforgalmazásban egész Európában. Vadászati világkiállítás 2021 program. Olyan szakmai munka folyik a szervezetnél, amelynek köszönhetően a vadászaton elejtett vad húsából magas hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékek születnek - tette hozzá. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a fesztivál egy üzenet, miszerint a magyar vadhús egészséges, biztonságos, széles körben fogyasztható, és helye van a magyar gasztronómiában.