Január 22-én, szerdán 13 órakor a nagyszalontai Arany Palota (Szabadság tér 4., a Csonka torony mellett) nagygalériájában Arany János szülőháza Nagyszalontán (részlet egy régi képeslapból). Forrás: A magyar kultúra napján közösen ünnepel Gyula és Nagyszalonta város január 22-én, szerdán 13 órakor a nagyszalontai Arany Palota (Szabadság tér 4., a Csonka torony mellett) nagygalériájában. A program Erkel Ferenc Hazám, hazám kezdetű áriájával kezdődik, majd ünnepi köszöntőt mond Török László, Nagyszalonta város vezetője és dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere. Nagy Xénia előadásában elhangzik Arany János A walesi bárdok című költeménye, ezután aláírják a két város közötti együttműködési megállapodást. A magyar kultúra napjának alkalmából köszöntőt mond Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke, valamint Nagy László, a gyulai Arany János Társaság elnöke. A találkozón kiállítással mutatkozik be Gyula város, amelyet március elsejéig tekinthetnek meg az érdeklődők.
A központi parkban a város alapító Bocskai István teljes alakos szobra található. Református temploma mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth szobra áll. Szoborpark (a református templom jobb oldalán): Arany János teljes alakos szobra áll Nagyszalonta "400 éve város" emlékére állított Hajdú emlékmű, az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található. Arany János szülőháza helyén, tájház működik, emléktáblával megjelölve. Zilahy Lajos szülőháza emléktáblával megjelölve. Sinka István szülőháza emléktáblával megjelölve. Kulin György szülőháza emléktáblával megjelölve. Facebook oldalunk Kiadványaink YouTube csatorna További videóink Hirdetés
Kirándulás Nagyszalontára Arany János születésének 200. évfordulója alkalmával ARANY JÁNOS (1817. márc. 2. Nagyszalonta – 1882. okt. 22. Bp. ) költő, tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, az MTA tagja, főtitkára, Nagyszalonta jegyzője, a magyar irodalmi élet kiemelkedő alkotója volt. Életének első 35 évét szülővárosában töltötte. A 2017-es esztendőt Arany Emlékév nek nyilvánította a szülőváros és a Magyar Tudományos Akadémia. Az Emlékév nyitó rendezvénye volt Nagyszalontán 2017. március 2-án. A világ magyarságának szeme most Nagyszalontára figyelt. Az "Arany János 200" emlékprogram eseményein részt vett iskolánk (Karcagi Szakképzési Centrum Nagy László Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Kunhegyesi Tagintézmény) 18 tanára, dolgozója és 11 diákja. Az előzetes szervezési egyeztetések után a nagyszalontai szervezők személyre szóló meghívóval tisztelték meg küldöttségünket. Délelőtt az Akadémia kihelyezett ünnepi ülése volt, melynek fővédnöke Lovász László, az MTA elnöke volt, és Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nyitotta meg.
Arany János emlékhelyeket látogattak magyartanárukkal a VSzC Petzelt József Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának diákjai. Élményeikről a tanátnő, Páliné Szappanos Zsuzsanna számolt be. Izgalommal készültünk a gyönyörűen felújított Csonkatorony Arany János Emlékmúzeumának megtekintésére a VSzC Petzelt József Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának diákjaival, a kirándulás Szentendre Város Önkormányzata és a Váci Szakképzési Centrum támogatásával valósulhatott meg. 2018 őszének verőfényes napján indultunk Nagyszalontára. Az "Aranyláz" nem csökken az évforduló múltával sem, ez így nagyszerű. Szerb Antal írta Arany Jánosról: "Minden szál hozzávezet és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja. " 2017 márciusa óta sok-sok érdekes programhoz csatlakoztunk határon innen és túl. Nagyon jó érzés, hogy a diákok megérezték, megértették Arany János költői nagyságát, megismerhették sokszínű egyéniségét. Geszt községben kezdtük irodalmi sétánkat. Arany János a szabadságharc bukása után, az előkelő Tisza családnál volt nevelő, annál a Tisza családnál, aki két minisztert is adott az országnak.
Egy tartósan beteg, esetleg fogyatékkal élő ember ápolása sok esetben teljes embert kíván, a tevékenység mellett gyakorlatilag lehetetlen teljes munkaidőben dolgozni. Ilyenkor nyújthat támogató segítséget az ápolási díj, amelynek igénylése előtt azonban nem árt tisztában lenni az elérhető összeggel és a feltételekkel. Ápolási díjra az a nagykorú jogosult, aki súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg hozzátartozója otthoni gondozását látja el. A hozzájárulás megállapítása a járási vagy fővárosi kerületi kormányhivatalok hatáskörébe tartozik, így a fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos állapot fennállását is az általa hivatalból kirendelt szakértő bírálja el egy szakvéleményben. Az ápolási díj összege Az alap ápolási díj havi bruttó összege 2021-ben a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 100%-a, összesen 41 335 forint. Amennyiben valaki a fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos hozzátartozóját gondozza, ám a kiemelt ápolási díjhoz előírt feltételeknek nem felel meg, emelt összegű ápolási díjat kaphat meg, amelynek havi bruttó összege 62 005 forint.
Korábban bejárta a médiát, hogy sok esetben még az ápolásra szoruló Down-kóros és autista gyerekek esetén sem állapította meg a szakértő, hogy a gyereket ápoló szülő gyodra jogosult. Ungár Péter felhívta a figyelmet a felülvizsgálati rendszer egy másik visszásságára is, a képviselő szerint aránytalanul nagy bürokratikus terhet jelent az, hogy az állam a kétévenként esedékes felülvizsgálatokra 23 ezer forintot különít el alkalmanként, holott sok esetben nem is lenne szükség a felülvizsgálatra. "A felülvizsgálat is drága, ahhoz képest, hogy az otthonápolási díj 53 ezer forint, a 23 forintos felülvizsgálat ennek az összegnek a fele. Ha a legmagasabb kategóriát nézzük, ami a százezres, akkor ennek a díjnak is az ötödét az állam adminisztratív terhekre költi. " – mondta el a Mércének Ungár Péter, aki szerint sok esetben valójában nem is lenne szükség a jelenlegi, pontozási rendszeren alapuló felülvizsgálatra, ilyen például az autizmus spektrumzavar vagy az akut demencia diagnózis. Ezek a diagnózisok nem tűnnek el, az ápoltak állapota pedig nem javul akkora mértékben, hogy többé ne legyen szükség az otthon ápolásra az esetükben, elegendő lenne tehát ezen ápoltak egyszeri megvizsgálása is.
Akkor sem igényelhető, ha az ápolt például nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, gyermek esetén óvodába, iskolába jár nappali képzésben, természetesen egyes esetek kivételt képezhetnek. Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek számít, mivel az összeget 10% nyugdíjjárulék terheli, tehát az abban részesülő személy nyugdíjjárulékot fizet. A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a háziorvos igazolását a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg állapotról az állandó, tartós gondozásra irányuló szakvéleménnyel együtt. A jogosultságot az azt megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. A kérelem benyújtásáról, melyet a járási hivatalban lehet megtenni, további részletek találhatók a kormányablak weboldalán. Otthoni hospice-ellátás A hospice-ellátást azok az előrehaladott állapotú, végstádiumos - elsősorban daganatos - betegek, illetve hozzátartozóik igényelhetik, akik már nem részesülnek aktív kezelésben, és a beteg gondozását napi szinten a család intézi.
2021. január elsejével ismét emelkedik a gyermekek otthongondozási díja (GYOD), mondta el egy közösségi oldalára feltöltött videóban Novák Katalin családügyi miniszter. Novák Katalin emlékeztetett, hogy a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozók korábban az ápolási díjat kaphatták meg, melynek összege akkor 33 ezer forint körül volt. A kormány 2019-ben vezette be a GYOD-ot, akkor százezer forintra, a korábbi összeg háromszorosára emelve azon szülők ellátását, akik beteg gyermekeiket ápolják otthon. Az ellátásról szóló kormányrendelet rögzítette, hogy a díjat 2022-ig folyamatosan emelik úgy, hogy egy év múlva elérje az akkori minimálbér összegét. Ezt a szintet három lépésben fogja elérni a GYOD: 2020 elején is emelkedett, és most 2021 elején is emelkedni fog, a jövő évre megállapított minimálbér 88 százaléka lesz az összege. A miniszter videójában kifejtette azt is, hogy a GYOD-ban részesülő családok is jogosultak a családtámogatásokra, például a januártól igényelhető otthonfelújítási támogatásra is, illetve hogy ezen családok esetében nem számít a gyermekek kora, hiszen értelemszerűen a gondozásra szoruló gyermekek állapotát nem a betöltött életévük határozza meg.
Az Ungár által most perrel elnyert háttéranyag még 2018-ban készült el, ekkor az Emmi részletesen megvizsgálta, hogy mekkora emelés milyen többletterheket jelentene a költségvetés számára. A kikért adatokból kiderül, hogy a mintegy ötvenezer támogatott közül 17 ezren gyermeküket gondozzák otthon, ők 2019 elejétől gyodot, további 33 ezer ember számára pedig ápolási díjat folyósít a kormány. Az Emmi részletesen megvizsgálta a lehetséges emelések több formáját: megállapították, hogy az ápolási díj egységesen a gyod szintjére, bruttó 100 ezer forintra emelése is mindössze 11, 5 milliárd forintos többletet jelentene a költségvetésben szereplő, erre a célra elkülönített 9, 2 milliárd forinton felül. A dokumentumokból kiderül, hogy amennyiben az ápolási díjat a 2018-as minimálbér szintjére, havi bruttó 138 ezer forintra emelték volna, valamint megszüntették volna a sávos rendszert (alap, emelt és kiemelt ápolási díj), az is mindössze 19, 4 milliárd forint többletet jelentett volna a költségvetés szempontjából.
(Képek: Getty Images. )
Azok viszont, akik otthon gondozzák idős hozzátartozójukat, továbbra is 38-58 ezer forintot kapnak az államtól, márpedig ők vannak többen: Magyarországon a hozzátartozójukat otthon gondozók többsége, körülbelül 62 százalék nem gyermekét, hanem idős korú, önellátásra képtelen családtagját ápolja. Mint arról számos alkalommal írtunk a Mércén, az idősgondozás helyzete nemcsak az otthonápolási támogatás tekintetében számít meglehetősen mostohának Magyarországon: a családok teljesen magukra vannak hagyva, miközben az állami otthoni idősellátás színvonala az ország legtöbb részén elfogadhatatlan, sokak számára pedig nem is hozzáférhető. Ha egy család például az idős hozzátartozót szociális intézményben szeretné elhelyezni, nem hónapokat, hanem éveket kell várni erre, ezt a helyzetet a pedig a járvány csak súlyosbította. Címlapkép: Mérce / Instagram