A Netflix fantasy-sorozata óriási siker, nem csoda, hogy hamar érkezhet a folytatás. Már idén márciusban elindulhat a Netflix óriási népszerűségnek örvendő sorozata, a Vaják harmadik évadának forgatása. Az egykori Superman, Henry Cavill által életre keltett Ríviai Geralt kalandjai ugyan már elszakadtak az alapjául szolgáló könyvektől, de inkább kibővítették azok univerzumát. Megvan, mikortól foroghat a Vaják harmadik évada. A végeredmény igencsak szórakoztató lett, nem csoda, hogy a Netflix nézi is ráharaptak, a streamingszolgáltató pedig mihamarabb szeretné elindítani a következő évad munkálatait. A szériáról rendszeresen szivárogtató oldal, a információi szerint a harmadik évad forgatókönyvei szinte teljesen elkészültek, az írás júliustól az év végéig tartott. Az előkészületek már januárban elkezdődnek, márciusban pedig indulhat a forgatás. Ez utóbbi ugyanakkor még változhat, a készítők ugyanis nemrég stúdiót váltottak az Egyesült Királyságban, így a díszletekkel még lesz dolguk bőven, mire minden készen áll. Fotó: Netflix A tervek szerint a munkálatok fél évig tartanak majd, így augusztusra kész lehet a harmadik évad, onnan jöhet az utómunka, így akár 2023 tavaszán képernyőkre is kerülhet az új évad.
A cikk Matt Fowler, az IGN amerikai munkatársának írása alapján készült.
A The Witcher (Vaják) nagy sikerű 1. évada után a 2. évad munkálatait még nagyobb érdeklődés övezi. Az elmúlt időszakban pedig számos információ vált nyilvánossá a sorozattal kapcsolatban, amelynek egyes jeleneteit Budapesten vették fel. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Az első, és sokak számára minden bizonnyal legfontosabb kérdés: Mikor lesz a The Witcher 2. évadának premierje? A koronavírus-világjárvány miatt a munkálatok itt is leálltak márciusban, ami a premier dátumának eltolásához vezetett. A jelen állás egy kicsit ugyan bizonytalan, de azt tudni lehet, hogy az alkotók 2021 nyarát tűzték ki célként. Az 1. Vaják 2 évad 1 rész. évad a széria több fontos karakternek mondott búcsút, így a tervek szerint a 8 részből álló 2. évadban Queen Calanthe, King Eist Tuirseach, Mousesack és Princess Renfri maximum emlékképként térhetnek vissza. Aki biztosan megjelenik majd ilyen formában az Kim Bodnia, Geralt mestere. Több új witchert (vajákot) is megismerhetnek majd a széria követői az új évad során.
). 1928-ban feleségül vette Klein Rózsit (Rogie André), 1931-től azonban Sali Erzsébettel – korábbi jegyesével – élt együtt annak haláláig (1977). 1936-ban a Keystone View Co. meghívására New Yorkba utazott, s itt telepedett le. 1944-től amerikai állampolgár. 1963-ban Párizsban előkerültek a háború előtti negatívjai. 1948-ban és 1963-ban Magyarországra látogatott. 1971-ben kiállítása nyílt a Magyar Nemzeti Galériában, majd vidéki városokban. 1984-ben negatívjainak gyűjteményét a francia államnak adományozta. 1984-ben a Budapesti Tavasz díszvendége, s magas állami kitüntetést kapott. Mint más hazai látogatásai alkalmával, most is fényképezett (Esztergomban, Szigetbecsén stb. Fotó-történet: Meudon. 1987-ben megnyílt a Szigetbecsei André Kertész Fotómúzeum. 1962: a XXXI. Velencei Biennálé aranyérme; 1965: American Society of Magazine Photographers; 1973: Prix Nadar (Párizs); 1975: Rencontres internationales de la photographie, Arles; 1976: New York város kitüntetése; a francia állam Commandeur des Arts et Belles-Lettres kitüntetése; 1982: Grand Prix national de la Photographie; 1983: Becsületrend; 1984: a Magyar Népköztársaság Zászlórendje.
~ a világ egyik legjelentősebb fotóművésze, aki ugyan "kirándul" az "experimentális" fényképezés területére, de mindvégig realista marad: egyezteti a riportázst, a zsánert, a szociófotót, a Neue Sachlichkeit egyfajta szubjektív változatát a merész árnyékok, felülnézetek használata terén és a csendéleteknél vagy az ablak-motívumok fényképezésénél – életműve így lesz "fotószerűen fotószerű". 18 éves korától fényképezett egy box géppel, majd egy Voigtländerrel, ill. egy Goerz Tenaxszal. Első képein szigetbecsei és más vidéki tájakat, falusi jeleneteket, embereket örökített meg. Világháborús felvételei magas színvonalú haditudósítói teljesítmények, ill. Meudon andré kertész. zsánerképek. Az esztergomi uszodában készült híres úszófelvétele. A Vak muzsikus társadalomkritikai szemléletéről tanúskodik (Abony, 1921), számos más, koldusokról és nyomorékokról készített képével együtt. Párizsi éveinek leghíresebb fotói a Szatirikus táncosnő (1926), a Mondrian műtermében (1926), a Meudon (1928), a Te meg én (1931), továbbá művészbarátairól, ill. bisztrókban, éjszakai mulatókban készített portréi.
Stílusa nem illett bele az akkor divatos, amerikai magazinokban megszokott irányvonalba, de a Condé Nast kiadó fantáziát látott benne és egyre gyakrabban bízta meg munkákkal, majd egy hosszú távú szerződéssel évtizedekre az általuk kiadott Home and Garden magazinhoz kötötték. Kertész azonban nem találta a helyét Amerikában, New York idegen volt neki, hiányoztak a barátai, az alkotó közeg, és zavarta, hogy megrendelésre kellett fotóznia. André Kertész, akiről kisbolygót neveztek el – Klasszik Rádió 92.1. B ár sikerült néhány kiállítást rendeznie, művészként nem ért el jelentős sikereket, lassan kezdte elveszteni a hit é t saját tehetségében. A gödörből 1964 -ben a New York-i Modern Művészetek Múzeumá nak akkor kinevezett, fotográfiáért felelős igazgatója John Szarkowski húzta ki, aki önálló kiállítást hozott össze neki a MoMA-ban. A kiállítás egy csapásra megváltoztatta a róla kialakult képet, az amerikai művészvilág befogadta, főként a 60-as évek végén és a 70-es évek elején a művészi dokumentarizmus megújítására törekvő irányzat képviselői, akik nagyra értékelték a 20-as, 30-as években Párizsban készült képeit.
Esztergomi Fotóbiennálé, Esztergom 1984 • Vigadó Galéria, Budapest (kat. ) • Petőfi Művelődési Ház, Szigetbecse • National Museum of Photography, Film and Television, Bradford 1985 • André Kertész of Paris and New York, The Art Institute of Chicago • The Metropolitan Museum of Art, New York 1986 • Palais de Tokyo, Párizs (kat. ) • Kecskemét • Neue Galerie der Stadt Linz 1988 • Jacquemart-André Musée, Párizs 1990 • La donation André Kertész, Palais de Tokyo, Párizs 1994 • Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét • Distortions, Francia Intézet, Budapest • André Kertész, le double d'une vie, Pavillon des Arts, Párizs 2011 • André Kertész retrospektív, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. Kertész, André - artportal.hu. Válogatott csoportos kiállítások 1924 • Iparművészeti Múzeum, Budapest 1927 • XXIII e Salon International d'Art Photographique, Paris 1929 • Internationale Ausstellung von Film und Foto, Stuttgart (kat. ) 1931 • An Exhibition of Foreign Photography, The Art Center, New York 1937 • Vigadó, Budapest • Photography, 1848-1937, MOMA, New York 1966 • A magyar fényképezés 125 éve, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1970 • Tisztelet a szülőföldnek 1981 • Tény-kép.
Palais de Tokyo, Párizs) KINCSES K. (SZERK. ): ~ 1984-1985-1994, Magyar Fotográfiai Múzeum, Budapest, 1994 [megközelítőleg teljes magyar és magyar vonatkozású irodalommal] BORHAN, P. ): ~, la biographie d''''une oeuvre [BORHAN, P., BEKE L., BAQUÉ, D., LIVINGSTONE, J. tan. -val], Párizs, 1994 FORD, C. tan., London, 1999) KINCSES K. : Fotográfusok. Made in Hungary. Aki elment, aki maradt, Magyar Fotográfiai Múzeum, Milánó, 1998. Kiállításkritika az Artportálon 2011-ben. Filmek KEPES A. -MÁRK I. : Portréfilm (MTV, 1984) Francia tévé, 1987. Meudon andre kertesz jr. Egyéni kiállítások 1927 • Au Sacre du Printemps, Párizs [Thal Idával] 1937 • PM Gallery, New York 1946 • The Art Institute of Chicago, Chicago 1962 • XXXI. Velencei Biennálé, Velence • Budapest-Paris-New York, Bibliothèque Nationale, Párizs 1964 • André Kertész, Photographer, The MOMA, New York (kat. ) 1971 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Moderna M., Stockholm 1977 • Centre George Pompidou, Párizs 1980 • Serpentine Gallery, London • Israel M., Jeruzsálem 1982 • III.