Fején rézsisak volt, hogy ne lássa senki, aztán sarkantyúba kapta a lovát, egy ugrással lekapta a rozmaringot, s úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Hát bezzeg a szegény ember legkisebb fia volt ez a vitéz. De otthon nem tudtak erről semmit. A rongyos ruhájában ment haza, s mikor az apja meg a testvérei hazakerültek – mert azok is oda voltak csudalátni -, ott heverészett a kuckóban. Mondják a bátyjai, hogy ők mi mindent láttak. Mikor mindent elbeszéltek, azt mondja a legény: – Jobban láttam én azt, mint ti. – Ugyan honnét láttad volna jobban? – kérdezték a bátyjai. – Hát fölállottam a kerítésre, s onnét láttam. A legények még ezért is irigykedtek az öccsükre, s hogy többet ilyesmit ne lásson, a kerítést lebontották. Következő vasárnap még magasabb fenyőszálra egy aranyalmát tétetett a király. Most is próbáltak szerencsét sokan, de hiába. Hanem mikor nagy szégyenkezve mind elkullogtak, jött ezüstszőrű paripán egy vitéz, akinek ezüstsisak volt a fején. Ez egy ugrással lekapta az aranyalmát, s úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.
Hej, zsémbelt a szegény ember, nem volt otthon maradása a két idősebb legénynek, elkergette az apjuk. Egyebük sincs annál a kis szőlőnél, s arra sem tudnak vigyázni! Mondotta a legkisebb legény: – Ne búsuljon, édesapám. Ami maradt, az meg is marad, azt én őrzöm. Kimegy a legény a szőlőbe, leül ő is falatozni, s hát jő egy béka, kenyeret kér tőle is. – Adok én jó szívvel, hogyne adnék. Letört egy jó darabot a kenyérből, s szépen a béka elé tette. – Egyél, szegény béka, nesze. – No, te fiú – mondotta a béka –, jótétel helyébe jót várj. Nesze, adok neked egy rézvesszőt, egy ezüstvesszőt meg egy aranyvesszőt. Majd az éjjel eljön három paripa, egy rézszőrű, egy ezüstszőrű meg egy aranyszőrű, hogy összerugdossák a szőlődet, de te csak suhints rájuk külön-külön ezekkel a vesszőkkel, s egyszeribe megszelídülnek. Aztán meglátod, hogy sok hasznukat veszed az életben. Úgy lett, ahogy a béka mondotta. Eljött éjjel a három paripa, berontottak a szőlőbe, nyerítettek, rúgtak, kapáltak, hányták fel a földet a csillagos egekbe.
Mire a szegény ember s két idősebb fia hazakerült, a legkisebb fiú már ott hevert a kuckóban. Mondják neki nagy áradozva, hogy mit láttak, bezzeg olyat a kuckóból nem lehet látni! – Ó, én jobban láttam, mint ti – mondotta a legény. – Ugyan honnét láttad? – Felmásztam az ól tetejére, s onnét láttam. A legények nagy mérgükben szétszedték az ól tetejét is, hogy az öccsük ne lásson onnét. Harmadik vasárnap még magasabb fenyőszálra arany selyemkendőt tűzetett fel a király. Bezzeg, hogy ezt is a szegény legény kapta el. De most sem ismerte meg senki, mert aranyszőrű paripán volt, s aranysisak fedte az arcát. Beszélik otthon a legények nagy dicsekedve, hogy mi csudát láttak. – Jobban láttam azt én – mondotta a legény. – Honnét? A ház tetejéről. Mérgelődtek szörnyen a legények, s nagy mérgükben széthányták a ház fedelét is. Aközben a király kihirdette országszerte, hogy jelentse magát az a vitéz, aki elvitte az aranyrozmaringot, az aranyalmát, az arany selyemkendőt. Eltelt egy hét, eltelt két hét, nem jött senki.
Mire a szegény ember s a két idősebb fia hazakerült, a legkisebb fiú már ott hevert a kuckóban. Mondják neki nagy áradozva, hogy mit láttak. Bezzeg olyat a kuckóból nem lehet látni! - Ó, én jobban láttam, mint ti - mondotta a legény. - Ugyan honnét láttad? - Felmásztam az ól tetejére, s onnét láttam. A legények nagy mérgükben szétszedték az ól tetejét is, hogy az öccsük többet ne lásson onnét. Harmadik vasárnap még magasabb fenyőszálra arany selyemkendőt tűzetett fel a király. Bezzeg hogy ezt is a szegény legény kapta le. De most sem ismerte meg senki, mert aranyszőrű paripán volt, s aranysisak fedte az arcát. Beszélik otthon a legények nagy dicsekedve, hogy mi csudát láttak. - Jobban láttam azt én - mondotta a legény. - Honnét? A ház tetejéről. Mérgelődtek szörnyen a legények, s nagy mérgükben széthányták a ház fedelét is. Aközben a király kihirdette országszerte, hogy jelentse magát az a vitéz, aki elvitte az aranyrozmaringot, az aranyalmát s arany selyemkendőt. Eltelt egy hét, eltelt két hét, nem jött senki.
Mondják neki nagy áradozva, hogy mit láttak, bezzeg olyat a kuckóból nem lehet látni! - Ó, én jobban láttam, mint ti - mondotta a legény. - Ugyan honnét láttad? - Felmásztam az ól tetejére, s onnét láttam. A legények mérgükben szétszedték az ól tetejét is, hogy az öccsük többet ne lásson onnét. Harmadik vasárnap még magasabb fenyőszálra arany selyemkendőt tűzetett fel a király. Bezzeg hogy ezt is a szegény legény kapta el. De most sem ismerte meg senki, mert aranyszőrű paripán volt, s aranysisak fedte az arcát. Beszélik otthon a legények nagy dicsekedve, hogy milyen csudát láttak. - Jobban láttam azt én - mondotta a legény. - Honnét? A ház tetejéről. Mérgelődtek szörnyen a legények, s nagy mérgükben széthányták a ház fedelét is. Aközben a király kihirdette országszerte, hogy jelentse magát az a vitéz, aki elvitte az aranyrozmaringot, az aranyalmát és az arany selyemkendőt. Eltelt egy hét, eltelt két hét, nem jött senki. Akkor a király odahívatta az udvarába, ami valamirevaló legény csak volt az országban.
Eltelt egy hét, eltelt két hét, nem jött senki. Akkor a király odahívatta az udvarába, ami valamirevaló legény csak van az országában. Azok közt sem volt az a híres vitéz. Mikor aztán mind eltakarodtak, jött aranyszőrű paripán a legény, aranyos ruhában. Kalapjába volt tűzve az aranyrozmaring, a lova kantárjába az arany selyemkendő, s egyik kezében tartotta az aranyalmát. Na, csakhogy eljött. Örült a király, de még jobban a királykisasszony. Mindjárt megtartották a lakodalmat, s a király a legénynek adta egész országát. Még ma is élnek, ha meg nem haltak. Értékelés 5 3 64 64 szavazat
A pomerániai törpespicc k ülleme, ápolása, és jelleme Hosszú vörös szőrzetük rókára emlékeztet, pisze orruk, mint egy kisegér orra, türemkedik ki gyönyörű szép bundázatukból. Fülük készen áll minden rezgésre, felfigyelnek minden idegen zörejre. Készen állnak, hogy jelezzenek gazdijuknak, ha idegen toppan a házhoz. Bizalmatlanul fürkészik az ismeretlen tekintetét és mozdulatait, hogy biztosra vegyék, gazdájukat biztonságban tudhatják. Ha mindent rendben találtak, visszatérnek saját dolgukhoz, de fél szemük mindig a gazdin marad. Ha szőrüket lenyírjuk egy plüssmaci fog ránk tekinteni. Pomerania törpespicc fehér . Bundájuk sűrű, ezért egy jó megoldás lehet, ha biztosítunk nekik nyáron egy hűvösebb helyet, ahová elvonulhatnak. Szőrzetüket, ha hosszan hagyjuk, érdemes 1-2 hetente átkefélni, illetve vedléskor több alkalommal, vigyázva az alsó szőrzetrétegre. Jó, ha van egy kis játék a közelben, mindig akad idő egy kis küzdelemre. Ha utazni van kedvünk, akkor egy pomerániai törpespicc, mindig magunkkal vihetünk, akár autóval megyünk, akár egy nagyobb sétára.
Dogs/Active Általános Mi a Pomerániai törpespicc eredete? A mai napig nem teljesen világos, hogy a Pomerániai törpespicck valójában honnan származnak. Már a mükénéi kultúrából származó leleteken, amelyek Kr. e. 1700 körül kezdődtek a görög szárazföldön, olyan kutyákról készültek képek, amelyek elképesztően hasonlítottak a mai fajtához. Már a középkorban valószínűleg szinte minden tanyán és birtokon éltek. Mivel abban az időben csak a nemesség számára volt fenntartva a vadászat, a vidéki lakosságnak szüksége volt egy helyhű kutyára. Az orvvadászat akkoriban büntetéssel volt tiltva. Kutyafajták: a pomerániai törpespicc - Kutyafajták. Így a vadászösztönt kitenyésztették a polgári osztály állataiból. Az észak-németországi Pomeránia területéről a fajta különösen kistestű képviselői eljutottak Nagy-Britanniába, ahol "pomerániaiak" néven váltak ismertté. A legenda szerint Charlotte, a mecklenburgi hercegnő, III. György angol király későbbi felesége már 1767-ben Lord Haarcourt-nak ajándékozta ezeket a riasztókutyákat. Állítólag még Viktória királynőnek is volt egy kis spitzje.
A mű hallatán Liszt Ferenc állítólag azt mondta: "úgy telt el, mint egy perc". Innen a Perc keringő elnevezés. Az idők folyamán a német spicceknek öt különböző változata fejlődött ki, amiket az FCI egy fajtaként ismer el. A legnépszerűbb közülük a pomerániai törpespicc, a fajta legkisebb képviselője. Ezek az ebek világszerte kedvelt társasági kutyának számítanak, hisz mindig is nagy rajongótáborral rendelkeztek (gondoljunk csak Viktória királynőre). A világ egyik leghíresebb kutyájaként Boot, a pomerániai törpespiccet tartották számon. A kiskutya több mint 15 millió követőre tett szert élete során, és rengetegen akartak maguknak is egy kis Boot. Olyannyira, hogy egyesek azt gondolták, a boo szó a fajta neve. De a tavalyi év legnépszerűbb Instagram kutyája, Jiff is pomerániai. Ez a népszerűség sajnos megsokszorozta a szaporítók számát, ami egyértelműen nem vált a fajta javára. Ezért is fontos, hogy mindig felelős tenyésztőtől vásárolj! Pomerániai törpespicc (Pomerániai törpespitz) - KutyaKaland. Jiffpom az Instagram legnépszerűbb kutyája, követőinek száma lassan eléri a 11 milliót.
De mindig figyeljünk, ne terheljük túl, hogy ízületei ne károsodjanak.
Kérlek adj meg egy másik e-mail címet! A megadott e-mail cím formátuma hibás, kérlek javítsd ki! Valamit elfelejtettél? A regisztráció feltétele, hogy elolvasod és elfogadod az ÁSZF-et és az Adatkezelési Tájékoztatót. Fel↑
Szemeikben váladék gyűlhet fel, hetente legalább egyszer ki kell tisztítani!