Pókember: Nincs hazaút (Spider-Man: No Way Home) [ Kritika] 75. Sólyomszem (Hawkeye) [ Kritika]
– Season 1, Episode 8-16) A S. évad, 17-22. – Season 1, Episode 17-22) Daredevil – 1. évad (Season 1) A S. ügynökei – 2. évad, 1-19. – Season 2, Episode 1-19) A S. évad, 20-22. – Season 2, Episode 20-22) Jessica Jones – 1. évad (Jessica Jones – Season 1) A S. ügynökei – 3. évad, 1-12. – Season 3, Episode 1-12) Daredevil – 2. évad (Season 2) A S. évad, 13-19. – Season 3, Episode 13-19) A S. – Season 3, Episode 20-22) Luke Cage – 1. évad, 1-6. rész (Luke Cage – Season 1, Episode 1-6) A S. ügynökei – 4. – Season 4, Episode 1-6) Luke Cage – 1. évad, 7. rész (Luke Cage – Season 1, Episode 1-13) A S. évad, 7-22. Hogyan nézhetjük meg a Marvel filmeket | Mark's Trackside. – Season 4, Episode 7-22) Vasököl – 1. évad (Iron Fist – Season 1) Defenders – 1. évad (Defenders – Season 1) Inhumans: Embertelenek – 1. évad (Inhumans – Season 1) A Megtorló – 1. évad (The Punisher – Season 1) Runaways – 1. évad (Runaways – Season 1) Jessica Jones – 2. évad (Jessica Jones – Season 2) A S. ügynökei – 5. évad, 1-10. A 4. fázis halmozottan néz ki, de vannak olyan filmek is, amelyeket félig bejelentettek hivatalos leleplezés nélkül, amelyeket még várnunk kell.
Kanonikus (filmek megjelenése szerinti) sorrend: Ha úgy döntesz, hogy mind a 21 filmet végig akarod nézni, akkor a legegyszerűbb, ha a megjelenésük sorrendjében haladsz végig rajtuk. Ebben az esetben a Vasemberrel kell kezdened, majd a maratont befejezheted a moziban, a Marvel Kapitánnyal. Első Fázis: Vasember (2008) A hihetetlen Hulk (2008) Vasember 2 (2010) Thor (2011) Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (2011) Második Fázis: Vasember 3 (2013) Thor: Sötét világ (2013) Amerika Kapitány: A tél katonája (2014) A galaxis őrzői (2014) Bosszúállók: Ultron kora (2015) Harmadik Fázis: Amerika Kapitány: Polgárháború (2016) Doctor Strange (2016) A galaxis őrzői vol. Marvel filmek megjelenési sorrendben 3. 2 (2017) Pókember: Hazatérés (2017) Thor: Ragnarök (2017) Fekete Párduc (2018) Bosszúállók: Végtelen háború (2018) A Hangya és a Darázs (2018) Marvel Kapitány (2019) (Forrás:) Ajánló Ajánló
A 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ konferencián született döntés alapján 2015-ben került sor a 2015 utáni Fenntartható Fejlődési Keretrendszer elfogadására. A keretrendszer alapjait a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem képezik. A keretrendszer kialakításában és formálásában Magyarország a kezdetektől fogva meghatározó szerepet vállalt. Az ENSZ 17 fenntartható fejlődési céljából jó, ha kettőt teljesít a világ a 2030-as határidőig - Qubit. A 2015 őszén elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszer és annak gerincét képező célrendszer végrehajtása, azaz a világ fejlődési pályájának fenntartható irányba állítása az ENSZ eddigi egyik legnagyobb vállalkozása. A 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencián döntés született arról, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG-k) teljesítési határidejének lejártával a 2015 utáni időszakra a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő agendára van szükség. Az új globális Fenntartható Fejlődési Keretrendszer a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem pilléreire építve a fejlődő országok mellett a fejlett államokra is kiterjed.
Jó munkalehetőségek és gazdaságok. (Hosszan tartó, átfogó és fenntartható gazdasági növekedés létrehozása, teljes és eredményes foglalkoztatás, valamint méltó munka biztosítása mindenki számára. ) Innováció és jó infrastruktúra. (Alkalmazkodó infrastruktúra kiépítése, átfogó és fenntartható iparosodás megteremtése, valamint az innováció támogatása. ) Egyenlőtlenség csökkentése. (Egy országon belüli és országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése. ) Fenntartható városok és közösségek. (Fenntartható, befogadó, biztonságos és alkalmazkodó városok és más emberi települések létrehozása. ) A források felelősségteljes használata. (Fenntartható fogyasztási és termelési szokások kialakítása. ) Fellépni az éghajlatváltozás ellen. A vállalatok csupán minimális lépéseket tettek a fenntartható fejlődési célok eléréséért. (Gyors cselekedetek a klímaváltozás és hatásai leküzdésének érdekében. ) Fenntartható óceánok. (A fenntartható fejlődés érdekében az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata. ) Fenntartható földhasználat. (A Föld ökoszisztémáinak fenntartható használata, fenntartható erdőgazdálkodás, az elsivatagosodás leküzdése, valamint a talaj degradációjának visszafordítása, valamint a biodiverzitás csökkenésének megállítása. )
Az ENSZ 2015-ös közgyűlésén 193 ország kötelezte el magát 17 fenntarthatósági fejlődési cél (FFC) mellett, a nemzetközi együttműködési terv végrehajtását pedig 2030-as határidővel vállalták. A célok a legfontosabbnak ítélt globális problémákra javasolnak megoldást, ezek közé tartozik a szegénység, az egyenlőtlenség, a klímaváltozás és a környezetszennyezés is. A határidő lejárta előtt tíz évvel azonban nem túl rózsás a helyzet, és egy friss, a Nature-ben megjelent elemzés szerint a jelenlegi ütemmel számolva a 17-ből csak 2 cél elérése valószínű 2030-ig: az újszülöttek és az öt év alatti gyerekek megelőzhető haláleseteinek felszámolásához, valamint a gyerekek iskolázottsági céljainak teljesítéséhez jó úton halad a világ. Fenntartható fejlődési célok – Wikipédia. Ezzel szemben a mélyszegénység felszámolásáról le lehet mondani, hiszen a legfrissebb becslések szerint még 2030-ban is legalább 430 millióan élnek majd a legmostohább körülmények között. Az éhezés megszüntetése, valamint az éghajlat és a biodiverzitás védelme tekintetében is jócskán alulteljesít a világ, de a Nature megjegyzi, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés látható a fenntarthatósági, környezeti vagy egészségügyi kutatások terén és az érintett területek egyetemi oktatásában.
A következő 18 hónapban meghozott döntések és cselekedetek fogják meghatározni, hogy a járványból való felépülésről szóló tervek képesek lesznek-e a világot azon globálisan elfogadott célok elérése felé irányítani, amelyek célja a gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét elősegítése, valamint a környezet védelme. További fontos tények és adatok: 1998 óta először emelkedett a globális mélyszegénység, 8, 4 százalékról 9, 5 százalékra 2019 és 2020 között. 2020. február 1. és december 31. között a kormányok világszerte több mint 1600, főleg rövid távú szociális védőintézkedést hoztak az új koronavírus járvány elleni fellépés során. A járvány miatt valószínű, hogy emelkedni fog a fejlődésben visszamaradt gyerekek száma, amely már most is minden ötödik gyermeket érint. A járvány hátráltatta vagy megfordította az egészségügy terén elért haladást, amely nagy veszélyeket rejt a járványon kívül is. Az országok körülbelül 90 százaléka még mindig jelentést ad egy vagy több kimaradásról a létfontosságú egészségügyi ellátásában.
A kutatók a szélenergia példájával élnek: a szélfarmok telepítésének nagy szerepe lehet a klímaváltozással szembeni harcban, de ha nem megfelelő helyen építik fel, akkor a szélturbinák magassága a madárpopulációkat is veszélyezheti, így cserébe a biodiverzitás és az ökoszisztémák fejlődési céljára lehet negatív hatással. A célok összevonásával viszont az éghajlati és biodiverzitási feladatok egy kategóriába kerülnének, így a példa analógiája mentén a szélfarmok telepítésénél már eleve fontolóra kellene venni a beruházás biodiverzitást érintő hatásait. Országhatáron belül is rendet kell tenni Mivel a célok az élet rengeteg területét felölelik, és rövid időn belül kell cselekedni, már a fejlődés mérésével is problémák akadnak, ezért a tanulmányt készítő kínai-amerikai kutatócsoport új fejlődéskövető módszert javasol, ami a folyamatos újratervezést is megkönnyítené. A fejlődés számszerűsítése nemzeti és régiós szinten is hasznos lehet, ahogy azt Kína 2000 és 2015 közötti céljainak elemzésével be is mutatták a kutatók.