Molnár Barbara, Vajda Gergely, Parti Nagy Lajos @A Fidelio szerkesztősége mellett a KULT50 végső névsorát összeállító zsűri tagjai: Stuber Andrea, Veiszer Alinda, Winkler Nóra, László Ferenc, Fáy Miklós, Réz András, Zipernovszky Kornél. Tenki Réka @A kiadványban az ötven művészt bemutató portré mellett gazdag kínálat található a hazai kultúrával foglalkozó elemző és magazinos cikkekből is. Interjú olvasható – többek között – Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel, akit a papíralapú könyv létjogosultságáról kérdeztek, Csányi Vilmos etológussal, aki a kultúra evolúciójáról beszélt, de szó esik még egyebek mellett a közelmúltban lezajlott gasztronómiai forradalomról és a hazai kávékultúráról is, Réz András esztéta pedig a mozi jövőjéről elmélkedett. A kultúra 50 arca patrimoine. @A Fidelio csapata is kint lesz az Ünnepi Könyvhéten, ahol június 9-én 15-órától 17-ig várja az érdeklődőket a Rózsavölgyi Kiadó standjánál, ahol 15% kedvezménnyel vásárolható meg a KULT50. @A KULT50 kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.
A KULT50-A kultúra ötven arca, a Fidelio prémium magazinja, a mai magyar kultúra színes, friss, és aktuális lenyomata. Először kerültek egy listába és kiemelésre azok a művészek és alkotók a klasszikus-, jazz- és világzene, a színház, a képzőművészet, a film és az irodalom világából, akikre vagy már mindenki odafigyel, vagy szeretne még jobban megismerni, hiszen a közelmúltban maradandót alkottak a saját területükön. Idén is lesz KULT50 – felvezető beszélgetés a Könyvfesztiválon. A Nemzetközi Könyvfesztiválon április 20-án 17 órától Trend és brand a kultúrában címmel rendeznek beszélgetést, melyen Rónai Egon Hernádi Judit színművésszel, Molnár Barbarával, a Fidelio Magazin és a KULT50 főszerkesztőjével, valamint Nyáry Krisztiánnal és Szikszai Rémusz színművésszel beszélget majd. Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca - Fidelio.hu. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Brand és trend a kultúrában – KULT50 beszélgetés a Könyvfesztiválon. Hernádi Judit színművésznővel, Molnár Barbara újságíróval, a Fidelio főszerkesztőjével, Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel és Szikszai Rémusz rendezővel beszélgetett a KULT50 kiadvány kapcsán a kultúra és az alkotók helyzetéről Rónai Egon a könyvfesztivál pénteki napján.
Az apropót az adta, hogy 2019. április 16-án a Szalonban hozták nyilvánosságra, ki számít jelenleg a magyar kultúra 50 arcának, azaz 2018-ban munkája, művészi tevékenysége, teljesítménye alapján kik "pörgették" a honi kulturális életet. Szakmai szervezetek, a közönség, valamint a Kult50 kiadvány és program kitalálói, a Fidelio kulturális magazin szerkesztőségének tagjai választották ki a győzteseket. Kategóriánként öten-öten kerültek be a Kult50 rangos csapatába. Az idei szavazás során hétről tízre bővült a kategóriák köre, melynek védnökei között találunk korábbi "kultötveneseket" is. Ők is segítették a döntést a beérkezett szavazatok alapján. Íme a kategóriák (zárójelben a védnökökkel): prózai színház és bábszínház (Szikszai Rémusz), zenés színház (Bodor Johanna), tánc és mozgásszínház (Gergye Krisztián), film (Tasnádi István), irodalom (Háy János), vizuál (Magyarósi Éva), klasszikus zene (Vajda Gergely), jazz, folk, world zene (Szirtes Edina Mókus), popkultúra (Novák Péter), ügy (Miklósa Erika).
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Német Kiejtés IPA: /fɔtɔzinthɛzɛ/ Főnév Photosynthese nn fotoszintézis A lap eredeti címe: " " Kategória: német-magyar szótár német 5 szótagú szavak német lemmák német nőnemű főnevek
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Fejezetek: Tudnivalók, Táblázatok, Gyermekeknek, Mit-mihez, Növények, Gyógynövények gyűjtése, Gombák, Fűszerek, Étkezési szokások, Diéta, Étrendi javaslatok, Diétás receptek, Levesek, Levesbetétek, Előételek, Mártogatós, Főételek, Gombás Gyümölcsös Zöldséges ételek, Köretek, Saláták, Öntetek, Mártások, Sodók, Felfújtak-pudingok, Fagylaltok, Fagylaltkelyhek, Poharas krémek, Habok-krémek, Parfék, Sörbetek, Ízesített vajak, Hideg szendvics, Meleg szendvics, Pástétomok, szendvicskrémek, Különleges receptek Külső hivatkozások Zöldségbö - linkgyűjtemény
Jelenlegi tudásunk szerint a megbetegedett növények nem gyógyíthatóak, meg kell azokat semmisíteni. m v sz Fitoplazmás betegségek-trt Kereshető szavak és kifejezések Fitoplazmás betegségek Fitoplazma Almasöprűsödés Alma fapuhulása Almafa seprűsödés Australian grapevine yellows Bucklandi szőlő sárgaság Burgonya sztolburja Csonthéjasok európai sárgulása Feketevesszejűség Kajszi sárgulása és levélsodródása Kajszi fitoplazma Körte fapuhulása Körtepusztulás Málna törpülése Palatinate grapevine yellows Paprika sztolburja Paradicsom sztolburja Szamóca söprűsödése Szőlő sárgaság Szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma Szőlő aranyszínű sárgaság Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... ◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége Sablon:Baktériumosbetegségek-trt
A takácsatka tág tűrőképességű faj, szabad-földön is képes áttelelni, és az elkövetkező években ismét elszaporodni egy-egy adott kultúrában Otthonunkban tartott szobanövények esetében főleg télen, a száraz levegőjű, túlfűtött lakásokban okozhat gondot a takácsatka. Mivel növényvédő szerek a lakásban nem használhatók (! ), a következőket tehetjük: 1. Növeljük a levegő páratartalmát. Ennek elérésére tegyünk vizet nagy párologtató felületű edényekbe, és ezeket helyezzük a fűtőtest közelébe, vagy rakjuk a radiátorra, az elpárolgott vizet pedig rendszeresen pótoljuk. A magasabb páratartalom egyébként is jó hatással van a szobanövényekre. 2. Kertészet/Kártevők/Takácsatkák – Wikikönyvek. Növényeinket rendszeresen zuhanyozzuk le langyos vízzel, a takácsatka ugyanis nem kedveli a nedves környezetet. 3. Az atkaölő szeres kezelést szabad térben (pl. kert) végezzük el. Kémiai védekezésre a speciális atkaölők és atkaölő-mellékhatású rovarölők használhatók. A vegyszeres védekezésen kívül a fóliaház páratartalmának a növelése, és gyakori szellőztetés is visszafogja az atkák elszaporodását.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 4262 bájt Kertészet Takácsatkák A takácsatkafélék a pókszabásúak osztályába tartozó bársonyatka-alakúak rendjének egy családja. Megjelenésük, felépítésük [ szerkesztés] Apró, szabad szemmel még éppen látható (körülbelül fél milliméteres) állatok. Szájszervük szúró-szívó. Színük fejlettségüktől, táplálkozási viszonyaiktól és az évszaktól függően sárgás-zöldes, barnás és vöröses lehet. Gyakran vörösek, ezért népiesen a vöröspók nak is hívják őket. Életmódjuk [ szerkesztés] A legkülönbözőbb termesztett és vadon élő növények károsítói. Növények/C/Csillagpázsit – Wikikönyvek. A levelek fonákán az erek között laza szövedéket készítenek, és annak védelmében szívogatják a megtámadott növény nedvét; a levél színére csak akkor másznak ki, ha nagyon sokan vannak. Ha túlszaporodnak, egyes egyedeik a virágzatra, illetve a termésre is kiszorulhatnak. A megtámadott levél színén kezdetben apró, halvány foltok tűnnek fel, később a levél torzulhat, bronzosodik, vörösödik (mert a szívás hatására a klorofill elbomlik) és lehull.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők Fitoplazma Baktériumos betegségek A fitoplazmák sejtfal nélküli, táptalajon nem tenyészthető, a növények floémszöveteiben élő baktériumok. Mi a fotoszintézis fogalma. Fitoplazma-okozta növénybetegségről már régről vannak írásos emlékek, az egyik legkorábbi az 1603-as eperfa-törpeségről Japánból. Először ezeket a betegségeket vírusoknak tulajdonították, melyek terjedéséhez éppúgy szükség van rovarvektorra, nem lehet kultúrában tenyészteni őket, és az okozott tünetek is hasonlóak, mint a fitoplazmáknál. 1967-ben találták meg a fitoplazmákat a növényi floémszövet ultravékony metszeteiben, és mikroplazmaszerű szervezeteknek, vagy MLO-knak (mycoplasma-like organism) nevezték el őket, mivel hasonlítottak a mikoplazmákra. Azóta több száz sárgulásos, törpüléses, seprűsödéses tünetet mutató növényben mutatták ki jelenlétüket.