A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a magyar irodalom nyolcvan százalékát is kukázná. "Ha rajtam állna, akkor a magyar irodalom nyolcvan százalékát valószínűleg kukáznám, tehát azt mondanám, hogy sajnos nem jó" – mondta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, miniszteri biztos a Telex nek. Demeter elmondta, hogy ő kedvenceihez, Rilkéhez, Arany Jánoshoz és Kemény Istvánhoz méri a kortárs irodalmat, amiben bőven lát kivetnivalót. "Nem az a bajom Parti-Nagy Lajossal, amiket a HVG-re ír, vagy bárhova ír publicisztikaként, hanem az a bajom Parti-Nagy Lajossal, hogy az utóbbi években az ő tehetségéhez, irodalmi nagyságához képest szarokat ad ki, mint szépirodalmi mű" – jelentette ki Demeter. Azonban nem állt meg itt: "személyes élmény alapján gyűlölöm a színházat, mint olyat, nem szeretek színházba menni. Amikor színházba kell mennem, az olyan, mint másoknak a fogászat, libabőrös vagyok" – mondta és nem is nevezte meg, hogy melyik az a színház, amit a legjobbnak tart. Hozzátette, hogy már-már elitistaként szigorú a zenében is, méltatta Ferenczi György és a Tankcsapda munkásságát, de kiemelte Lovasi Andrást is.
Így az eddig kevéssé kutatott dokumentumok is elérhetővé válnak az egész világ számára. A feladat sokkal több mint új digitalizációs eszközök, élvonalbeli szoftverek, online tartalmak és biztonságos tárhelyek egymásba kapcsolása: a projekt lényege a Gutenberg-galaxis magyar részének átemelése a digitális korba – hangsúlyozta a miniszter. A digitalizáció a modern kor parancsa, a mai napon ezért jó két évtizedes adósságot sikerült törleszteni. Mátyás korvinái, Kossuth hangja vagy régi kották egyaránt elérhetők Clevelandből, Budapestről vagy Kolozsvárról is – méltatta a fejlesztést Gulyás Gergely. Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos felidézte, hogy 2019-ben könyvszakmai és informatikai szempontból is átvilágították az OSZK-t, a zárójelentésekből pedig világossá vált, hogy nemcsak egy jó könyvtárost, hanem egy jó menedzsert is kell keresni az intézmény élére. Rózsa Dávid főigazgatósága óta 560 köbméter szemetet és lomot távolítottak el az épületből, és a nemzeti könyvtár 80 különböző adatbázisban tárolt adatvagyonát tavaszra egyetlen adatbázisba integrálják.
Nem irányíthatja a magyar kultúrát olyan ember, aki vállaltan lenézi azt. " Péterfy Gergely is megszólalt az ügyben, felháborodásának Facebook-oldalán adott hangot: Demeter Szilárd bizonyos fokú profizmusra tett szert trollkodásból az utóbbi időkben és egész jól felméri, mit kell mondani ahhoz, hogy még a jobb érzésű fideszesek is úgy érezzék, legszívesebben a föld alá bújnának szégyenükben. A szabály itt is a trollkodás ökölszabálya, mondj olyan dolgokat, amelyeket egy intézmény igazgatója biztos, hogy semmilyen civilizált országban nem mondhat az általa irányított területről, csak ha azért mondja, hogy utána azonnal lemondhasson a posztjáról. Majd keserűen hozzátette: Az, hogy most ebben az interjúban épp kit fikáz és kit dicsér, alapvetően teljesen lényegtelen, azért érdemes belenézni (szerencsére nem túl hosszú anyag), mert kristálytisztán hozza az állami ideológia szintjére emelt trollkodás minden elemét. Ha mégsincs kedved végignézni, elmondom röviden a lényeget: mentsük meg Fluor Tomit Parti Nagy Lajostól!
Minden jel arra mutat, hogy nem békét akarnak, hanem legyőzni Putyint. És ez két különböző dolog − írja. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója kitér rá, ő magyarként született Romániában, s gyermekkora jelentős részét a román kommunista diktatúrában élte le. Megjegyzi, hogy a rendszer propagandairodalma mellett valahogy Tolsztoj és Dosztojevszkij is "beszorult" a tantervbe. "Mivel akkoriban még nem volt internet, és a tévében sem volt semmi – Ceausescu gyárlátogatása nem tűnt annyira érdekesnek –, így mi, magyar nemzetiségű gyerekek elkezdtünk olvasni. Még az áramszünetek alatt is olvastunk, miközben fagyoskodtunk, mert akadozott a fűtés, és csak hetente kétszer volt meleg víz" – írja. Demeter Szilárd megjegyzi, akkor ugyan nem volt háború, de voltak nehézségek. A szerzőnek meggyőződése, hogy anyanyelvük, az olvasás tartotta életben őket. "Hamarabb olvastam el Dosztojevszkijt, mint Thomas Mannt, akit a 20. század egyik legnagyobb költője, József Attila is imádott. Később, a 90-es évek második felében nehezen ugyan, de beszereztem Venedikt Jerofejev Moszkva című remekművét is" – jelentette ki.
Demeter mindezért havi bruttó 650 000 Ft összegű díjazásra jogosult - pont úgy, mint az elmúlt két évben.
Taxi 5. (Taxi 5) 2018-as francia film Rendező Franck Gastambide Producer Luc Besson Műfaj akcióvígjáték krimikomédia Forgatókönyvíró Franck Gastambide Stéphane Kazandjian Ahmed Hamidi Luc Besson Főszerepben Malik Bentalha Bernard Farcy Édouard Montoute Moussa Maaskri Sissi Duparc Éric Fraticelli Sabrina Ouazani Anouar Toubali Ramzy Bedia Monsieur Poulpe Elisa Bujnowskyj Zene Harold Faltermeyer Gyártás Gyártó EuropaCorp ARP Sélection Ország Franciaország Nyelv francia Játékidő 102 perc Költségvetés 20 390 000 euró Forgalmazás Forgalmazó Big Bang Media (Magyarország) Bemutató 2018. április 7. Késes fenyegetőző próbált meg kifosztani egy fővárosi taxist. (Marseille) Korhatár III. kategória (NFT/24745/2018) Bevétel 42 000 000 amerikai dollár További információk IMDb A Taxi 5. 2018 -ban bemutatott francia akciófilm, filmvígjáték Franck Gastambide főszereplésével. A filmet Luc Besson, Franck Gastambide, Stéphane Kazandjian és Ahmed Hamidi írta, Franck Gastambide rendezte. Cselekmény [ szerkesztés] Sylvain Maro, a párizsi rendőrség felügyelője a francia főváros egyik legjobb rendőrének számít, aki arról álmodik, hogy a különleges erőknél szolgáljon.
A Magunk maradtunk című kisjátékfilmet a Nemzeti Filmintézet támogatásával a Film-Art készítette. Az alkotás a tervek szerint moziforgalmazásba kerül, és bemutatják a Duna televízióban is. A négyzetes kép forrása:
Papp János arról beszélt, hogy a forgatókönyv elolvasása után azonnal tudta, hogy ehhez köze van. "Sokban emlékeztetett kedvenc íróm, Hrabal történetmesélésére, monológjaira. És József Attila is eszembe jutott a figuráról. Ahogy ő írta: egy ember, aki élt, szeretett és meg fog halni". A további szerepekben mások mellett Piros Ildikó, Nagy Mari, ifj. Vidnyánszky Attila, Trill Zsolt, Pápai Erika, Vecsei H. Miklós, Eperjes Károly és Pindroch Csaba is látható. A kisjátékfilm producere, Hábermann Jenő elmondta, hogy eredetileg A taxis című novellára adták be a filmes pályázatot, de később a projekt folyamatosan változott. Ahogy korábban, még novelláskötete tavalyi bemutatóján Kovács Ákos kifejtette, A taxis generálta a Magunk maradtunk címűt, amelyben szülei, nagyszülei levelezéseit is felhasználta. A filmet Juhász Viktor fényképezte, aki korábban számos klipet és koncertfilmet készített Kovács Ákossal. " A taxis című novellát mindketten magunk előtt láttuk filmként. Egyesül két nagy fővárosi taxitársaság. Papp Jánoson és Piros Ildikón kívül a színészeknek nincs szöveges szerepük, csak jelen kellett lenniük, lassított, közeli felvételeken mutatjuk érzelmeiket arcukon".
Magunk maradtunk címmel kedden este mutatják be Kovács Ákos első kisjátékfilmjét az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A dalszerző, előadó 27 perces alkotása két novellája alapján készült. "A film tavaly megjelent novelláskötetem, az Ezt nem lehet megúszni következménye, abban szerepel A taxis és a Magunk maradtunk című írásom, amelyeket felhasználtam hozzá. Új kihívás, új feladat volt ez számomra" - mondta Kovács Ákos, a rendező a sajtóvetítést követően. A Magunk maradtunk a Papp János színművész által alakított taxisofőr monológja, amelyből saját maga és az ország több évtizedes története elevenedik meg. Mint Ákos fogalmazott, a fekete-fehér filmben benne van szülei kapcsolata, felhasználtak családi fotókat is. "A zenén kívül mindig is próbálkoztam sokféle megjelenési formával, szerencsére a közönség ezekre velem tartott. Egyfajta energia vezérel, amely különböző műfajok kürtőin keresztül tör át. A filmben minden összekapcsolódik, ami engem érdekel" - tette hozzá Ákos, aki Tarkovszkij Stalkerét, Makk Károly Macskajátékát és Huszárik Zoltán Szindbádját is fontos inspirációként említette.