A koronavírus Kecskemét sportéletét az országos tendenciákhoz képest sokáig elkerülte, ám kivédhetetlen volt, hogy előbb-utóbb városunk sportcsapatainál is felüsse a fejét. Szinte alig van már olyan hírös városi csapat, melynek nem kellett még karanténba vonulnia. A megszólított négy – különböző sportágból érkező – pozitív tesztet produkáló játékost, akik elmesélték nekünk, hogy milyen tüneteik voltak, illetve azt, hogy a játékengedélyüket mikor kapják/kapták vissza: Bíró Balázs kézilabdázó (KTE-Piroska Szörp): A férfi kézilabdázók csapatkapitányánál november közepén jelentkezett az első tünet. "Egyik reggel arra keltem, hogy 38, 7-es lázam volt. Ez két-három napig megmaradt, valamint ehhez fejfájás és torokfájás párosult – mondta Bíró. – Nem köhögtem sokat, de amikor igen, akkor az csúnya, mélyről jövő volt. A negyedik naptól kezdve elmúltak a tüneteim, jobban lettem, de pár nappal később elment a szaglásom. Hosszú időbe telt, mire visszajött, bár még most sem a régi. Az ízérzékelésemmel nem volt probléma, illetve fizikai jellegű tünet, levertség, fáradékonyság sem jelentkezett nálam. 2020 összegzés. "
Hatékony az oltás. A súlyos esetek is döntően az oltatlanok közül kerülnek ki. Nem igaz, hogy csak krónikus időseket fertőz a vírus. 35 év alatti pácienseket is látunk, nagyfokú fulladásos panaszokkal, kórház, gépi lélegeztetés. Nem beoltott páciens. Az oltatlanok döntő többségében megfigyeltem, hogy a szűk családi körben nem történt még nagy baj, ezért nem is nagyon hisznek abban, hogy tud nagy bajt csinálni a vírus... Ellenben a bölcs ember más hibáiból tanul és nem várja meg, hogy saját maga vagy a családja tapasztalja ezt meg. Döntsenek bölcsen az oltást illetően... Bízzanak az ország és a világ orvosainak azon 99, 9%-ban, akik felvették és javasolják az oltást, és nem azért, mert kötelezővé tették számunkra, hanem mert nincs jobb megoldás a járvány megfékezésére. Minél többen kellene, hogy át legyünk oltva egyszerre. Aki felveszi az oltást, segíti a járvány megfékezését. Aki nem veszi fel, az a vírus terjedését segíti. Element a szaglasom manual. Egyéb gyakori kérdések, kijelentések rövid válaszokkal: 1. Felvettem két oltást, akkor már nem lehetek beteg, igaz, Doki?
"Gyógyszert nem szedtem, mivel vírusfertőzésről van szó és komolyabb tüneteim sem voltak. Eleinte a lázamat tudtuk valamelyest csillapítani, azonban a fejfájásomat semmi sem szüntette meg. Elment a szaglásom. Vissz jön valamikor? És ha igen mikor?. Csak az ötödik nap környékén éreztem azt, hogy már semmi bajom sincs. " Természetesen hasonló szabályok vonatkoztak Millára is, mint a többi pozitív tesztet produkáló sportolóra: "A játékengedélyemet azonnal bevonták, amit a feloldástól számított 4-6 hét elteltével lehetett elkezdeni újra intézni – folytatta a kézilabdázó. – Teljes vérkép vizsgálat után mehettem kardiológushoz, aki szívultrahangot és EKG vizsgálatot végzett el rajtam, majd ezekkel mehettem a sportorvoshoz, aki visszaadta az engedélyemet. Még csak három hete kezdtem el edzeni, a hosszú kihagyás miatt sajnos nehezen rázódtam vissza a munkába, úgy gondolom, még mindig nem nyertem vissza fizikailag a megfelelő állóképességemet, erőmet. Az sem segít, hogy a csapatunknak újra karanténba kellett vonulnia rövid időre, a felnőtteknél meccset is kellett elhalasztani, de mindent megteszek azért, hogy a régi formámat tudjam nyújtani az edzéseken és a mérkőzéseken" – zárta gondolatait Megyesi Milla.
Egyik legtipikusabb tünete a koronavírusnak a szaglás és ízérzékelés elvesztése, ahogy hallom az ismerőseimtől is (sok a pozitív teszttel igazolt covid-os közöttük), és nekem is ez volt, de nekem stabilan kb. 3-4 napig az ízérzékelés elment, íz helyett inkább "formákat" éreztem. Pl. a kólának az állagát, a pezsgését, a hőmérsékletét, de nulla ízt. Nulla. Semmi. Aztán nem mondom, hogy hirtelen tért vissza, de határozottabban tért vissza, mint a szaglásom. Mert a szaglásom egy-két nappal később tompult el és sokkal lassabban tért vissza, viszont fokozatosan. Element a szaglásom . Lehet, hogy mindenkinél más és más. Régebben sima náthánál is volt, hogy nem éreztem szagokat, de akkor full náthás voltam, tele volt az orrom, napi sok-sok zsepit használtam. Most nátha nélkül történt ugyanez, és ez sokkal dominánsabb volt, az ember nem is tudja hova tenni hirtelen, szóval ez a covid-os íz/szaglás elvesztés ijesztőbb, mert csak úgy a semmiből megjelenik ez a tünet. Nem tudom a tiédet megítélni, csak gondoltam leírom, hogy igazolt pozitív Covid esetén nátha nélkül történt meg a teljes íz- és szagérzékelés elvesztése.
Egyrészt, hogy a beoltott ne fertőződjön meg, vagy ha megfertőződött, akkor ne adja tovább. Karikó Katalint az Atlantic című amerikai magazin egyik írását idézte, amiben a védőoltást az esernyőhöz hasonlítják, ami megvéd az esőben, de a viharban már kevésbé, és vizes leszel, hiába van esernyőd. Vagyis, ha valaki nagyon nagy mennyiségű vírust lélegzik be, nincs az az immunrendszer, amely képes azt teljesen kivédeni. "De a vakcina ilyen esetben is csökkenti a betegség súlyosságát" – hangsúlyozta. Elterjedt az is, hogy a védőoltások miatt lesz egyre több mutáns. Ez Karikó Katalin szerint nem igaz. Ugyanis a variánsok megjelenését nem az oltások okozzák, hanem olyan emberek fertőződése, akik immunrendszert gátló kezelés alatt álltak. Az oltás után megfertőzötteknél felmerült az is, hogy esetleg azért kapták el a vírust, mert nem megfelelő adagot kaptak a vakcinából. A biokémikus ezt nem hiszi, azt mondta, a klinikai kipróbálás alatt hatásos volt a jóval kisebb dózis is. Karikó Katalin elmondta még, egyelőre nem tudják, kell-e újraoltás, és ha igen, mennyi idő múlva.
A képen: Balról jobbra: Pardi Norbert biológus, Karikó Katalin biológus és Szabó Gábor Tamás kardiológus Berlinben, fotó: Az történt ugyanis, hogy a zsírhólyagba burkolt RNS bejut az immunsejtbe, ahol különböző érzékelők, receptorok vannak, amik észlelik, hogy valami nincsen rendjén, és a sejt gyulladást csinál. Hogy képletesen fejezzem ki magam, szól a többi immunsejtnek, hogy gyertek ide, mert itt valami balhé van, és akkor még nagyobb balhét csinálnak. És ez nagy probléma, amit meg kell akadályozni. Nagyon sok tesztet elvégeztem, mindenfélét változtattam a messenger RNS szerkezetén. Egyszer amikor az úgynevezett transzfer RNS-t rátettük az immunsejtekre, akkor a kollégám, Drew Weissman mérése azt mutatta, hogy nem érzékeli az immunsejt, hogy RNS van rajta, és ez adta az ötletet, hogy valószínűleg a transzfer RNS-ben lévő nagyszámú módosított nukleozid az, amely az immunsejtek számára " láthatatlanná" tette az RNS-t. Innen jött az ötlet, hogy ilyen módosított nukleozidot kell beleépíteni a messenger RNS-be.
Karikó Katalin a 2021-es Bolyai-díj átvétele után Fotó: Jánossy Noémi Arra a kérdésünkre, hogy a díjátadók és sajtómegkeresések mellett jut-e ideje még a munkára, Karikó Katalin azt válaszolta, hogy előző nap, csütörtökön egész délután tudott dolgozni mint a mainzi BioNTech cég alelnöke. "Munkám egy része most arról szól, hogy átolvasom azokat a javaslatokat, amelyeket különböző cégek küldenek a cégünknek, hogy kiderüljön, szükségünk van-e arra, amit ajánlanak. Tudományos dolgokat persze, mert nekem van tapasztalatom abban, hogy mi az újdonság, és mi az, amit már megcsináltak. Én, akinek annyiszor mondtak nemet, én leszek az utolsó, aki nemet mond valami olyasmire, ami izgalmas lehet, amit ki kellene próbálni". A biokémikus elmondta, hogy laboratóriumban akkor jár utoljára, amikor valamelyik kollégáját kereste. "58 éves koromig, tehát 2013-ig laborasztalnál dolgoztam, aztán hétvégenként még később is, mert Németországban a japán kollégámnak meg nekem nem számított a szombat és a vasárnap, mert a családjaink úgyis Amerikában voltak.